A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

számát megsokszorozza, hogy a magánszemélyek mellett intézmények és testületek is megrendelték a Tudományos Gyűjteményt. Megrendelték az egyházirendi könyvtárak (Pápa, Veszprém, Tihany, Zirc, Bakonybél), rendszeresen járatta a veszprémi olvasótársaság és kaszinó, a pápai olvasótársaság és kaszinó, a pápai református kollégium, a „pápai nemes ifjúság", közösen fizették elő a húszas években a pápai uradalom kancellistái, a harmincas években a Pápa vidékén élő evangélikus lelkészek. Egy-egy évfolyam füzeteiből évente kb. 15—30 példány jutott el a hivatalos megrendelés útján a megyében élő olvasókhoz, egy-egy füzet aztán kézről kézre járt, s így a tudományos folyóirat helyi olvasótábora több százra tehető. Az olvasótársaság tagjai közül rendszeres olvasója volt Boda László táblabíró, Hunkár Antal táblabíró, gróf Festetics Antal, Késmárky József táblabíró, Kolossváry Sándor apátkanonok, Külley János kanonok, később nagyprépost, Ruszék József kanonok, Szmodiss János kanonok, Szalay Imre kanonok és táblabíró, Villax Ferdinánd zirci apát, Веке Kristóf veszprémi tanár, Reguly István zirci ügyvéd, a nagy utazó édesapja.

11 s Többen a könyv- és folyóiratterjesztést is vállaltak: a század elején Pápay Sámuel és Zsoldos János, később Kolossváry Sándor és Szmodiss János, Ángyán János és még néhányan végeztek jelentős szervező munkát. Nem volt ritka eset, hogy Kolossváry és Szmodiss 3—5—6 Tudományos Gyűjteményre is előfizettek egyszerre, s az egyes füzeteket a szemináriumi diákok és tanárok, a veszprémi kanonokok között szétosztották, értékesítették. Veszprémben az 1840-es években az olvasóközönség szervezését már négy könyvkötő végzi. A könyveket közvetlenül a nyomdáktól vásárolják meg, többnyire Pesten, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban és Komáromban. Jövedelmükből családjuk megélhet, de nagyobb nyereségre szert tenni nem tudnak. Az ősszeírőknak mondják is: „A jövedelemből, amint jön, el is kél, úgyhogy alig élhetünk ez idő szerént."

116 A Veszprémben nyomott könyveket részben a nyomdatulajdonos, részben a szerző árusítja, de több esetben ekkor már megjelennek a közvetítő kereskedők is, így többek között az Eggenberger és Fia pesti könyvkereskedés vállalja a veszprémi könyvek forgalmazását.

117 A hírlap- és folyóirattár A naprakész irodalmi—politikai tájékozottságot az olvasótársaság hírlap- és folyóirattára biztosította. 1841-ben a Névkönyv periodikákat feltüntető rovata szerint 21 magyar és 2 német periodika található a könyvtárban. A budavári kaszinó egylet ugyanekkor 24, a nagykőrösi olvasó társaság 9 hírlapot fizet elő, a debreceni kaszinó a következő évben 16 hírlapot járat.

1 x 8 A veszprémi olvasóegylet nagyvárosi olvasótársaságnak is dicsőségére váló nagyságrendben rendeli meg a lapokat: 1841-ben 17 hírlapot és 2 folyóiratot, a következő évben 13 hírlapot fizetnek elő. Évi költségvetésének így jelentős hányadát a gyors és biztos tájékoztatást nyújtó hetilapok és folyóiratok beszerzésére fordítják. A hírlapok és folyóiratok mellett az első évben megrendelik az akadémiai évkönyvet és az Iris с. német zsebkönyvet. 1842-ben újabb két magyar hírlappal bővül a választék s beszerzik az 1841/42. évi erdélyi országgyűlésen elhangzott beszédek gyűjteményes kiadását is. A német periodikák közül August Lewald Europa című folyóiratának füzetei forognak közkézen. Daniel Voss történeti—politikai folyóiratának, a Die Zeiten oder Archiv für neuesten Staaten Geschichte und Politiknak 1810-es évfolyama valószínűleg adományozás útján kerül a könyvtárba. Az osztrák politikai—társadalmi viszonyokról a Wiener Zeitungból tájékozódnak. A német liberalizmus államtudományi alapelveit az Augsburger Allgemeine Zeitungban tanulmányozzák a társaság tagjai. Az augsburgi újság különösen a magyar művelt ifjúság kedvelt olvasmánya.

119 Adományozásra gondolhatunk az Erdélyi Múzeum esetében, melynek első két kötetét (1814) a „vegyes" anyagban helyezi el a könyvtáros. 1841 második felében, amikor a következő évi előfizetésről kell dönteni, az igazgató választmány úgy határoz, hogy több lap előfizetését nem újítja meg, s folyóiratot a továbbiakban nem járat, az így fennmaradt összeget inkább új lapok előfizetésére fordítja. A választmányban meghatározó szerepet játszó egyháziaknak köszönhető, hogy az egyházi lapokat ismét előfizetik s körüket új lappal, a Protestáns egyházi és iskolai lappal bővítik. Rétegízlést elégít ki az indulástól előfizetett pesti divatlap, a Regélő (1842) is. 1842 végén a könyvtárban található hírlapok többsége politikai hetilap, de a tudományos-gazdasági és az ismeretterjesztő célzattal megjelenő lapokból is többet járatnak. A folyóiratok gazdasági—jogi és teljesen vegyes profilúak. Az 1841—1842-ben előfizetett politikai lapok országos jellegű hírlapok és az olvasó társaság társadalmi-politikai arculatához igazodnak. A liberális ellenzéki Kossuth-szerkesztette Pesti Hírlap mellett ott a Széchenyi-párti Jelenkor, a konzervatívok szolgálatában álló Hírnök és a Világ; a klerikális irányzatot követő Nemzeti Újság szintén jelentős szerepet játszik a közvélemény formálásában. A kormánypárti álláspontot az erdélyi Múlt és Jelen közvetíti. Az irodalmi—művészeti lapok közül a jól szerkesztett Athenaeum, a harmincas évek vezető irodalmi lapja emelkedik ki. A könyvtárban 1842 végén a következő lapok és folyóiratok álltak az olvasók rendelkezésére i

12 ° Magyar hírlapok: 1. Pesti Hírlap (Pest, 1841-1849): 1841, 1842 2. Jelenkor (Pest, 1832-1848): 1841,1842 3. Társalkodó (Pest, 1832-1848): 1841, 1842 4. Hírnök (Pozsony, 1837-1848): 1841, 1842 463