A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája

51. Valamennyi sorban az apródalakos csempék mélységével számoltunk (9 cm). A sziklás talajos töredék mélysége: 6,7 cm. Teljesen bizonytalan, hogy a kályha alsó- vagy felsó'testébe volt-e beépítve, ezért méretét számításaink során nem vettük figyelembe. 52. Az apródalakos csempék 38 cm-es magasságát vettük számítási alapul. 53. A 77 x 66 cm-es tetőn egyik oldalon 4 egész, a másikon 3 egész és egy felezett méretű csempe fért el. Utóbbiból nem került elő töredék, de meglétét feltételeznünk kellett. 54. Eckert Péter kályhásmester közlése 55. PARÁDI 1957. 184. 56. KOZÁK Károly: A sümegi vár XV-XVII. századi kályhái = VMMK 11 (1972) 285. 57. Eckert Péter kályhásmester megfigyelése 58. HOLL 1958.252-264. 59. Uo. 276. - A szlovéniai fát ölelő oroszlános csempéket (valamennyi másolat!) vizsgálva E. Cevc is a ljubljanai sziklás altalajos példányt vélte a legrégebbinek. CEVC, Emilijan: SrednjeveSke pecnice z motivom leva na Slovenskem = Tkalcic'ev Zbornik 1955. 117. 60. Az elterjedési térkép elkészítéséhez Holl Imre 1975ben publikált (de nyilván már néhány évvel korábban összeállított) és az addig közölt leleteket összegző térképét használtuk alapként (HOLL 1975. 214. old., 59. kép), de kibővítettük az azóta közzétett anyaggal. A lovagalakos kályhával valamilyen kapcsolatban álló, Holl adatgyűjtésének lezárása óta ismertté vált kályhacsempék a következők: a műhely eredeti termékei: Bátmonostor: az ásató sajnos nem közli, mely típus(ok)ról van szó. BICZÓ Piroska: Régészeti kutatások a középkori Bátmonostor területén = Műemlékvédelem XXV (1981) 2 107. Csesznek: nyomtatásban csak az 5-6. típus említése szerepel (HOLL 1984. 217.), a publikálatlan anyagban azonban további eredeti darabokkal is találkozhatunk (László Csaba közlése). Győr: a Káptalandombon a 6. típus egy eredeti példánya került elő, keretében bal oldalt Szt. Mihály máshonnan addig nem ismert figurájával. SZŐKE, Béla Miklós-T. SZŐNYI, Eszter-TOMKA, Péter: Ausgrabungen auf dem Káptalandomb in Győr = Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 8-9 (1978-79) HOHL; HOLL 1984.216. Muhi: a 16. típus egy eredeti, de már elkopott negatívval készített töredéke. MICHNAI Attila: Középkori tárgyak a régi Muhiról = Communicationes Archaeologici Hungáriáé 1982. 138., 151. (13. kép 1.) Ozora: a várkastély leletanyagában a lovagalakos műhely eredeti termékei közt eddig nem ismert típusok is előfordulnak (Feld István közlése). Ötvöskónyi: a Báthori kastélyból a pelikános csempe két példánya. MAGYAR 1974. 31., 46.; IDEM 1976. 103.,-HOLL 1984. 215. Sopron: a griffes csempe egy már régen közzétett másolata után a Templom u. 2-ben feltártak egy áttört töredéket is, valószínűleg a névadó 5. típusból. HOLL 1984.216. Vasvár: az itt előkerült másolatok már régóta ismertek voltak, nemrégiben azonban a 6. típus egy az eredeti negatívval készített, de mázatlan töredékét is sikerült felfedezni a régi ásatási anyagban. HOLL 1984. 216. Várpalota: az 1962-es ásatás leletei között akadtak rá a pelikános csempe szélének töredékére. HOLL 1984. 217. a lovagalakos kályha csempéinek másolatai: Csesznek: a várban nemcsak eredeti darabok, hanem másolatok is előkerültek. Az információért ismét László Csabának tartozom köszönettel. Hahót-Alsófa kospuszta: a griffes és a pelikános csempe mázatlan másolatai. VÁNDOR 6-7., 13. A külföldi irodalomban Öhringen környékéről (NSZK) közöltek egy lovagalakos agyagnegatívot, amely úgy készült, hogy az eredeti csempét nyomták bele az agyagba. Nem áttört kivitelű másolatokat lehetett készíteni vele. LUTZ 40. (14-15. kép) a lovagalakos műhely termékeinek hatására készített, de új típusok: Nagymágocs: ún. népies kályhacsempék között került elő egy olyan fekvő oroszlánt és két fát ábrázoló csempetípus, amelynek mintája önálló kompozíció, de mestere a budai 2. típus (vagy annak egy másolata) ismeretében készítette azt. SZATMÁRI Imre: Stovetiles of the Late Middle Ages from Nagymágocs = III. Internationale Archäologische Studentenkonferenz. Pécs, 9-12. November 1982. Hrsg. v. Judit TAMÁSI und Gábor VÉKONY. ELTE Universitätspresse. Budapest, 1983. 230.; IDEM: Későközépkori kályhacsempék Nagymágocsról = Acta Antiqua et Archaeologica. Supplementum V. Régészeti tanulmányok I. Szerk.: FODOR István. Szeged, 1985. 56., 60. Erdélyből 1980-ban közöltek olyan csiki alakos kályhacsempéket, amelyek a lovagalakos típusra vezethetők vissza (a csíkszeredai múzeum 1515-ös évszámú lovagalakos csempéje,- a csíkszentkirályi egykori Andrási kastélyból származó hasonló csempék; a csíkszentimrei és gyergyószárhegyi kopjás lovast ábrázoló példányok). DEMÉNY István Pál-JÁNOS Pál-KRISTÓ Tibor: Csíkból előkerült alakos kályhacsempék = Aluta X-XI (1980) 244-248. Székely keresztúr környékéről is került közzétételre a közelmúltban néhány ide sorolandó darab, Csekefalva, ill. Székelykeresztúr lelőhellyel. BENKÖ Elek-UGHY István: Székelykeresztúri kályhacsempék. Kriterion. Bukarest, 1984. 51. (11. rajz), 59-60. (27. rajz); a 12. old.-on a lovagalakos kályha motívumainak erdélyi és Kárpátokon túli elterjedésére vonatkozó további új adatokkal. A Felvidéken a garamszentbenedeki (Hronsky Benadik) kályhát készítő műhely dolgozott a lovagalakos kályha fát ölelő oroszlános, címertartó angyalos és mérműves (6. típus) csempéje nyomán. HOLCIK 1978. V-VL, 48. kép. Ugyancsak a budai kályha 2. csempetípusa nyomán készülhetett a trencséni (Trencin) várból származó fát ölelő oroszlános csempe, amelyen az oroszlán bal felé fordul, az ábrázolás tehát épp tükörképe az eredetinek. HOLCIK 1978. 47. kép. A középkori magyar állam területén kívül Morvaországban bukkantak újabb, a lovagalakos kályha típusainak hatására készült darabokra. Brno: a griffes, a rozettás és a kölykeihez hajló oroszlános csempe utánzatai. MICHNA 1974. 194., 197 — 199. Koberice: Holl az említett térképen csak másolatokat jelöl, de azóta előkerült a griffes csempe egy leegyszerűsített változata is. MICHNA 1974. 192. VySkov: a griffes és a rozettás csempe utánzatai. MICHNA 1974. 192., 197. A lovagalakos kályha műhelyével rokon délnémet eredetű csempék elterjedésének térképre vitelekor nem szerepelt a pozsonyi kályha. HOLCIK 1972. 115.; IDEM 1978.20. (42-43. kép) 61 A külföldi kutatásban elterjedt egy félreértés, miszerint Holl Imre a budai lovagalakos kályha műhelyének motívumkincsét magyar eredetűnek vélte volna. Ezért vele mintegy vitába szállva a felső-rajnai műhely(ek) elsődlegességét hangsúlyozza FRANZ 50256