A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

lásakor a hivatalos iratokat az elnöknek felmutatni, beleértve a szabadulási díj befizetésekor kapott bárcát is. A körülmények kényszerítő hatása miatt az elöljáróság október utolsó szombatján ismét összeült, miután az alkalmas hivatali helyiség megtalálása már nem tűrt halasztást.

3 3 Balogh Károly elnök előadta, hogy a Köves-féle házra nem tudott haszonbéri szerződést kötni, mert a tulajdonos az évi 150 forint haszonbért kevésnek találta. Azonban évenként 180 forintos bérleti díj fejében Köves kilátásba helyezte a lakás kiadását a következő két évre. Az elöljáróság túl soknak találta ezt az összeget, így inkább From Miklós piac téri háza mellett döntött, ahol „Egy csinos szobából álló lakás évi 82 frt.-ért felvehető" volt. Az új iroda bebútorozására listát állítottak össze, amelyen 36 szék, 1 db állványos íróasztal, 1 db zöld posztóval bevont hosszú asztal, 1 db szekrény, 1 db kisebb íróasztal, továbbá köpő ládák és egyebek szerepeltek. A bútorok elkészítését megbeszélendő, október 31-én a meghívott asztalosok közül csupán Szigeti Ferenc és László jelent meg. Ezt követően Benkő István közreműködésével megtartották az árlejtést.

33a A hivatali helyiség sorsáról a november 6-án megtartott elöljárósági ülés meghozta a döntést. Az előzőekben kedvezőnek tűnt From-féle ház gondolatát elvetették, mert a bérbe vehető egy szoba túl kicsinek bizonyult ilyen nagy számú gyülekezet számára. Itt a várakozó egyéneknek sem és a különböző holmiknak (pl. tűzifa) sem tudtak volna helyet biztosítani. A praktikus érvek Köves Béla lakása mellett szóltak, mivel az az új városháza épületében, teljesen a központban, egy udvarban a városi hivatalokkal volt. Balogh Károly ezen javaslatát az elöljáróság elfogadta és a haszonbéri szerződés (180 frt/év) kiállítására a jegyzőt bízták meg.

34 A testületi könyvtár fejlesztésére is gondoltak, amikor határozatot hoztak az Alföldi iparlap előfizetésére. ÉRVÉNYESÜLNEK AZ IPARTESTÜLETI JOGKÖRÖK Már a korábbi elnökségi üléseknek is témája volt a belépési és a tagsági díjak befizetésének serkentése, de a december 4-én megtartott választmányi ülés minden eddiginél határozottabban lépett fel ezek rendezése érdekében. A felszólítások ellenére a díjak igen csekélyen folytak be, s ezekből az Ipartestület kiadásai alig voltak fedezhetők. Ezért Fejes Antal iparhatósági biztos jelentésében az elnökség felhatalmazást kapott az elmaradt díjak szigorú behajtására. Ahol lehetséges volt $ ott elrendelhették a 20 forint belépési díj hatósági úton történő beszedését, ahol pedig az anyagi helyzet nem tette lehetővé, ott az elnök részletfizetési kedvezményt, vagy hosszabbítást adhatott ki. A mostani szegődtetések kapcsán (Lang Ferenc, Fülöp Mihály és Németh Sándor iparosok tanoncai) Benkő István alelnök indítványozta, hogy beszegődtetések alkalmával adjanak át a tanoncoknak miheztartás végett egy kis alakú papírra nyomtatott „üdvös oktatást", amely tartalmazza: a gazda és családja tiszteletben tartását, a szerszámok gondozását, az ipariskola pontos látogatását, a tanárok figyelmes hallgatását. Az ebbeni általános egyetértés mellett az elnökség ígéretet tett egy ilyen lapnak 1000 példányban történő kinyomtatására. A gondok és a tennivalók sokfélesége jellemezte az 1887. év első választmányi ülését.

zs A polgármesteri hivatalból érkezett leirat a tanoncok hanyag iskolába járását és az igazolatlan órák magas számát panaszolta. Sor került Berki József lakatos tanoncának felszabadítására, s egyúttal a készített vizsgamunka (nagy kapuzár) bemutatására. A szép munkáért a tanonc bizonyítványába bekerült az Ipartestület választmányának dicsérete. Elhatározták, hogy az alapszabályokat kinyomtatják és a békéltető alapszabályokat ehhez csatolják. A hivatalszolga felfogadását az elnökre és az alelnökre bízták. Az ezen ügyben történt intézkedés eredményeként februárban már új hivatal szolgája volt az Ipartestületnek Tóth Pál személyében,

36 akinek havi 10 forint illetmény, a hivatalos helyiségben ingyenes lakás, s lábbeli címén további 8 forint juttatás volt a járandósága. Ezzel szemben a szolga - egyéb teendői mellett - kötelezte magát a fűtés elvégzésére. Ezen a választmányi ülésen az elnökség bemutatta a Szigeti Ferenc asztalosnak kifizetett 70 forintról szóló számlát, amely a 30 db keményfa szék elkészültét nyugtázta darabonként 2 frt 50 kr-ért. A Braun Gyula által készített asztali lámpa is kifizetésre került, az összeg azonban nem ismert. Ismét hangot kapott az egyre több visszásságot okozó kontárkodás, ezért felkérték dr. Óváry Ferenc ügyészt az ilyen jellegű ügyek kiderítésére és határozott lépések megtételére annak érdekében, hogy a törvénybe ütköző jogtalan vállalatokat szüntessék be. A hivatali ut egyértelműbb betartása végett az alelnök felkérte az iparhatósági biztost, hogy a munkakönyvet váltani óhajtó segédeket a jövőben az ipartestületi hivatalhoz utasítsa. Hangsúlyozták, hogy a munkakönyvek kiállítása alkalmával az elnök és a jegyzőség külön figyelmet szenteljen az illetékesség és az okmányok ellenőrzésére. Ugyancsak a hivatali rend megtartását erősítette az az elhatározás, amely a szabadulást egyedül a havi gyűlésekre korlátozta azzal az elvárással, hogy az iparos segédek ebbéli szándékukat a szabadulás előtt néhány nappal a hivatalnál jelentsék be. KITERJEDŐ KÖZÉLETI SZEREPLÉS ÉS BELSŐ TARTALMI MUNKA A változó politikai és gazdasági viszonyok a városi társadalom szerkezetében is módosulásokhoz vezettek, így a kiegyezéstől más településekhez hason526