A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

anyaga: I (1103-1276), II (1276-1415), III (1416-1492), IV (1492-1526). Mindegyik kötet elején a kor veszprémi püspökeinek életrajza, várostörténeti adatokkal. 19. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp. 1897. Veszprémi várostörténeti adatok a 203, 206, 212, 216-218, 290-293 és 294. lapokon. 20. Strausz Antal: A veszprémi [róm. kat.] plébánia története. = VH 1901. XII. 8. 6-7, XII. 15. 6-7, XII. 22. 5-6, 1902. I. 5. 5-7, I. 12. 7, I. 19. 6-7, II. 2. 7, II. 23. 7, III. 2. 1., III. 16. 6-7, III. 23. 5-6, III. 30. 5-6, IV. 6. 5-6, IV. 13. 7, IV. 20. 7, IV. 27. 6, V. 11. 6, V. 18. 8, V. 25. 6-7, VI. 1. 6, VI. 8. 7, VII. 6. 7, VII. 13.6. 21. A múzeum régibb évi jelentései 1903-tól 1931/ 32-ig, amikből az első három mint a „Veszprémvármegyei Múzeum Egylet" titkári jelentése, Paur Ödön és Rhé Gyulától; 1906tól 1914-ig ,,A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet együttes évi jelentése "-ként; 1925/26-tól Laczkó Dezső nevével, a „Veszprémvármegyei Múzeum és múzeumi könyvtár ... évi állapotáról és működéséről" kiadott beszámoló 1931-ig; majd Laczkó Dezső halála után az utolsó jelentés 1932-ben az új igazgató, Rhé Gyula neve alatt. Irodalmi mellékleteik egy-egy veszprémi vagy megyei helytörténeti kérdéssel foglalkoztak. 22. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk. Bunyitay Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János. I—V. Bp. 1902-1912. Időben az egyes kötetek anyaga: I (1520-1529), II (1530-1534), III (15351541), IV (1542-1547), V (1548-1551). Több veszprémi vonatkozású adatot tartalmaz a XVI. század első feléből. 23. Bibliographia Dioecesis Wesprimiensis. Vesprimium (Veszprém). Schematismus . . . Wesprimii, 1909. 1—18. Forrásgyűjtemény Veszprémre. 24. Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. 25. Gutheil Jenő: A kommunisták uralma Veszprémben. Veszprém, 1920. Bár a könyvet egy katolikus pap írta, természetesen erős irányzatossággal,- anyagában értékes forrás pontos időmegjelölései és a közölt nevekkel, Veszprém 1919-es történetéhez. 26. Sziklay János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Celldömölk, 1931. 27. Lukcsics Pál-Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszp.rém, 1933. 28. Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. Veszprém, 1940. Publicationes Veszprémienses. Veszprémvármegyei füzetek. Szerkeszti: Dr. Nagy László. 4. Kiadja a Veszprémvármegyei Múzeum. 29. Veszprémi regeszták. (1301-1387). Összeállította Kumorovitz L. Bernát. Akadémiai Kiadó. Bp. 1953. Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 2. 30. Korompay György: Veszprém. 2. átdolgozott, bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1957. A könyvben 53 oldal a várostörténet, 59 oldal a „városkép—városszerkezet" és 127 oldal a műemléki rész. 31. A veszprémi múzeum legújabb kiadványsorozata: „A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei" 1963-tól. A kötetekben veszprémi várostörténeti tanulmányok is. 32. Magyarország régészeti topográfiája. 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. írta: Éri István, Kelemen Márta, Németh Péter, Torma István. Akadémia Kiadó. Bp. 1969. Veszprém városra: 224—256. 33. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1977. 34. Hungler József: Veszprém város bibliográfiája. Művelődéstörténeti forrásgyűjtemény a XIII. századtól 1960-ig. Veszprém, 1980. Decimális rendszerben, 344 tárgykörre bontva, 7161 tétel. Kézirat a Veszprém Megyei Könyvtárban, kiadás alatt. Benne az előző 33 mű es még soksok egyéb a XVIII-XIX. századi magyar és idegennyelvű tudományos irodalomból, a magyar történelmi, irodalmi, nyelvészeti s más folyóiratok anyagából és a helyi egész sajtó bedolgozva. Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 12. A VESZPRÉMI HELYTÖRTÉNETIRODALOM (-KUTATÁS) „FEHÉR FOLTJAI" Mintha valaki majdnem harminc évvel ezelőtt fájlalta volna már a veszprémi helytörténetírás hiányosságait, meg nem írt fejezeteit a nagy múltnak, hivatkozva annak lehetőségeire is. Veszprém egyik helyi újságja 1957-ben cikksorozatot közölt „Amivel veszprém történetírói még adósak" címmel.

102 Azokban a cikkekben Veszprém középkori, fel nem tárt, de a vár földjében - esetleg a város területén is másutt — feltalálható olyan régészeti anyagra hivatkozik, amiknek előkerülése néhány eddig csak hipotetikusan feltételezett veszprémi ,,kezdetek"-re történelmi választ tudna adni. Ez a nagyon régi, Veszprém „kialakulása"-hoz, történelmi létének legelső mozzanataihoz elengedhetetlenül szükséges dokumentum anyag csak régészeti lelet lehet, miként hivatkozott erre Éri István is a már idézett két cikkében. Ahogyan a tudomány mindenirányú lehetőségeinek felhasználása ellenére is, még ma sem tudunk 554