A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

választ adni néhány vitatott kérdésre, éppen a város, a történelmi Veszprém mint megnevezett hely és az ott megindult élet első jelentkezésére, csupán feltételezésekkel próbáljuk körülírni, mert középkori krónikaíróink szerint annyi igazoltnak vehető, hogy a veszprémi vár a honfoglalás idején már létezett; de hogy az egykori római emléken települt hely, amiből avar vár, a honfoglalás idejére szláv erősség templommal, majd magyar fejedelmi szállás és az Árpád-kori királynék három évszázados székhelye, magába foglalva az első magyar „egy etem "-et is; hogyan rögzíthető időbeliséggel kezdeti mozzanataiban, valószínű örök titok marad. Ami mégis támpont minden történelmi építésben, így Veszprém e nagyon hiányos kezdeti indulásában is eligazító, hogy bár konkrét évszámot, alapítást hiába keresnénk: nincs pontos dátum, a határozott, időhöz kötött megjelölésnek sok a nehézsége, de az a hatalmas erő, ami a történelmi rárétegződés évszázadaival formálta a magyar honfoglalás idejéig, 896-ig Veszprém alapjait, adta meg a lehetőségét a veszprémi magyar kultúra építésének. A magyarság és benne Veszprémnek is az európaizálódása Géza fejdelem és István államszervező építő munkája révén lett teljessé. Ezen időszak (972— 1038) Veszprémre vonatkozó tényei, mint a püspökség alapítása, a veszprémvölgyi zárda létesítése, Koppány lázadása és Veszprémnél legyőzése, István király és felesége, Gizella ottani működése, lennének részünkre azok a helytörténeti támpontok, amikhez, ha jelképesen' is, kialakulhatna egy olyan elfogadható történelmi határterület, amiből Veszprém várossá fejlődésének „kezdete" születhetne. E gondolatkörből, egy negyed század tapasztalataival is gazdagodva és ismerve a város helytörténeti anyagát, ligy érezzük, vállalkozhatunk arra, hogy tanulmányunk keretében, megmutatva az elmulasztott helyzeteket, a veszprémi helytörténetírás „fehér foltjai"-ról is szóljunk pár szót. Tettük ezt elsősorban az eddigi munkák és szerzőik iránti tisztelet és megbecsülés mellett annak érdekében is, amit hasonlóan Éri István szintén felemlített idézett és ismertetett cikkében, hogy vannak e téren még Veszprémnek „adósságai", „tartozásai". Igaz, vannak már — helytörténeti szempontból — eléggé részletes városismertetések, de ilyen nagy történelmi múltú, országos viszonylatban is egyik leggazdagabb forrásanyaggal rendelkező hely egyes jellemzőbb korszakainak feldolgozása társadalom- és gazdaságtörténeti vetületében is, még várat magára. A legújabban megjelent Árpád-kori Veszprém, Gutheil Jenő hátrahagyott, 1957-ben befejezett kézháti anyagából,

103 az indítás, a kezdet lehetne, hogy azt követően - főként helybeliek által — egy-egy kor feldolgozásra kerüljön. Ha számvetést végezve, idevetíthetnénk egy képzeletbeli szellemi „kamerával" statisztikai adatszerűséggel a város múltjáról írt nagyon különböző tárgyú és többféle, könyvalakban és folyóiratcikkekben megjelent nagyobb terjedelmű, részletekbe menő, a nagyon gazdag okleveles helyi és városon kívüli, főként az OL-ban található forrásanyagot is felhasználva megírt műveket, itt elsősorban Békefi Remignek a Balaton környéki várakról 1907-ben kiadott könyve „ Veszprém" fejezetére gondolunk, ahol első alkalommal kapott a város, ha nem is teljes, de okleveles adatokkal felépített történelmi ismertetőt. Ugyanezt az anyagot, az 5-10. fejezetek kihagyásával közölte 1912-ben a „Veszprém múltja és jelene" című kötetben is. Majd jóval később, 1930-ban, mint a Veszprémvármegyei múzeum és múzeumi könyvtár 1929/ 30. évi jelentés melléklete látott napvilágot Gutheil Jenő: Veszprém, Szent Imre városa című, alapos tanulmánya, hasonlóan okleveles adatokra támaszkodva, a város „Szent István kori történetéhez". Értékes tudományos munka az előzőkhöz hasonlóan Erdélyi Gyulának a török kori Veszprémről 1913ban írt könyve; a Lukcsics—

Pfeiffer-féle, a XVIII. századi „Veszprémi püspöki vár"-ról 1933-ban, valamint a „Veszprém múltja és jelene" című kötet ma is helytálló, Lukcsics József mint szerző nevén közölt tanulmánya: Veszprém város újkori törtéente (1552— 1912), amiben főként a XVII. és XVIII. századi Veszprémről adott korábrázolása, bőven kiaknázva az OL és a helyi levéltárak anyagát, elismerésre méltó. Ha a történelmi fejlődés, a korábrázolás szempontjából mérlegeljük a veszprémi hely történelmi irodalmat, figyelembe véve az előbbiekben említett feldolgozásokat; Gutheil Jenő Árpád-kori Veszprém című könyvével az Árpád-korról írt várostörténeti anyag részben kielégítő. Kumorovitz „Regesztája"

104 1301-től 1387-ig terjedő időre összegyűjtötte a város okleveles forrásainak adatait, mintegy „tálalva" a lehetőséget a XIV. századi Veszprém történetének megírásához, aminek hiányában e gyűjtemény az egyedüli mű a korra. A léghiányosabb megírás, feldolgozás szempontjából a XV. század Veszprém történetéből, aminek társadalmi, gazdasági fejlettsége sok értékes adattal rendelkezik, még ha odaszámítjuk az 1940-ben Gutheil Jenő által írt egy kisebb összefoglalást „Mátyás korának veszprémi emlékei"-ről, mert tanulmánya inkább Vetési Albert püspök emlékköve és telepítései köré épült ismertető, nem kortörténeti feldolgozás.

105 Veszprém török kori eseményei az említett Erdélyi-féle „török kor"-ral és Lukcsics József tanulmányával fedve volnának, habár Erdélyinek hetven évvel ezelőtti anyaga tulajdonképpen csak 1552-től részletesebb; Mátyás halálától, 1490-től, illetőleg Vetésiétől, 1486-tól a Csánki-féle „történeti földrajz" a forrás; Mátyás halálát követő belső zavarok és Frigyes magyarországi támadása, Veszprém első idegen megszállás alá kerülése, majd a Mohács utáni kettős királyságból származó országos pártharcokban betöltött szerepe, a, hol Szapolyai, hol Ferdinánd-párti 555