A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

7. ábra. Bauer Károly elöljárósági tag, később az Ipartestület elnöke Abb. 7. Károly Bauer, Mitglied des Vorstands, später Vorsitzender der Gewerbekorporation az elöljáróságnak.

27 A tanoncok, a tanonciskolák és a segédek ügyeinek rendszeres ellenőrzését választott megbízottak, vagy bizottság kiküldése útján kellett végezni. Az így készített jelentések az elöljárósági ülések megtárgyalandó és szükség esetén kellő intézkedéseket hozó tárgyköreivé válhattak.

2 8 Erre a nagy körültekintést igénylő, sok elfoglaltsággal járó munkára a közgyűlés Kurtz Rudolfot, Völgyi Lajost, Katona Sándort, Gémesi Dánielt, Pfeifer Miklóst, Valentin Antalt, Szabó Cseh Józsefet, Benkő Istvánt, Pfilf Andort, Megyesi Józsefet, Fülöp Mihályt, Husvéth Jánost, Kováts Károlyt, Bauer Károlyt, Márton Gyulát, Rákhelyi Józsefet, Regényi Lajost, Szilágyi Mihályt, Banthauer Gáspárt, Fekete Károlyt, Lang Ferencet, Zsolnai Sándort, Mészáros Mihályt és Brenner Lőrincet választotta meg. Az alapszabályok 19. §-a értelmében a rendes évi közgyűlésen általános szótöbbséggel három számvevőt kellett választani, akiknek a pénzkezelés és a számvitel feletti őrködés volt a kötelessége. Ebben és a vele kapcsolatos ügyvitelben hanyagságot és pontatlanságot tapasztalva a bizottságnak jogában állt az elöljáróság, vagy ezen túlmenően az iparhatósági biztos felé intézkedést tenni annak érdekében, hogy az Ipartestületet anyagi kár ne érje. Erre kapott megbízást Berleg József, Rigó István és Kiss István. Ugyan az ügyészi és a jegyzői teendőket egy személyre bízhatták, ez a terület itt mégis kettévált, amikor az elnök indítványára dr. Óváry Ferenc lett az ügyész. Az ügyvitel szempontjából a legfontosabb tisztségviselőket megválasztották, így az első közgyűlés azzal zárult, hogy Kovács Imre polgármesternek, mint ideiglenes elnöknek és Hegedűs Jánosnak, mint ideiglenes jegyzőnek megköszönték az eddigi közreműködést. Az első elöljárósági ülésre viszonylag gyorsan, egy hét múlva már sor került, mert mielőbb meg kellett választani az alelnököt, a jegyzőt és a pénztárost.

2 9 Titkos szavazás során 18 szavazati lap leadásával egyhangúlag Benkő István kapta meg az alelnöki megbízatást. Az ipartestületi ügyek iroda vezetése a három évre megválasztott jegyzőnek a munkaköre volt.

30 A közgyűlés által 200 forintos évi fizetésben megállapított jegyzői állást Farkas Lajosra bízták a következő egy évre. Ez a viszonylag magas összeg is érzékelteti, hogy a legmunkaigényesebb poszton már nem lehetett a közreműködést csupán egyéni aktivitás alapján elvárni. A közgyűléseken és az elöljárósági üléseken a jegyző teendője volt az ügyek előterjesztése, a határozatok jegyzőkönyvbe vétele, s az érdekeltek számára ebből kivonatot kellett készíteni. Gyakorlatilag a jegyző írta a tagok, a tanoncok és a segédek lajstromát, de az Ipartestület egész levelezését is ő végezte. A testület vagyonának kezelésére pénztárosnak Súly Edét választották meg. A pénz bevétele és kiadása miatt vagyoni felelősséget tartozott vállalni az alapszabályok 18. §-a alapján. A 21. paragrafus a vagyon összetevőit alaptőkében és jövedelemben határozta meg. A testület alaptőkéje 8. ábra. id. Sárzó János hentes- és mészáros mester Abb. 8. b. János Sárzó Fleischhauermeister 524