A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

6. ábra. A veszprémi Ipartestület pecsétje Abb. 6. Stempel der Veszprémer Gewerbekorporation b) a tanonczügy rendeztessék; c) az iparosok és tanonczok, vagy a segédek között fölmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosittassék; d) segélypénztárak létesíttessenek; e) az iparosok anyagi érdekei segélyszövetkezetek alakítása által előmozdittassanak."

2 * A tagsági viszonyt a 4—5—6. §-ok tartalmazzák.

2 2 „Az ipartestület kötelékébe mindazok az iparosok tartoznak, a kik Veszprém város területén az 1884. XVII. t. ez. 5. §-a szerint képesítéshez kötött mesterséget űznek. Az illető iparos iparának megkezdésével egyszersmind az ipartestület tagjává lesz, annak minden jogával és kötelezettségével. Nők és kiskorúak szintén tagjai a testületnek, a kiskorúak azonban jogaikat a testületi gyűléseken — esetrőlesetre — erre Írásban meghatalmazott testületi tagok által gyakorolhatják." „A tagság véget ér: a tag halála, vagy elköltözése, illetőleg üzletének megszűnése által. Ez utóbbi esetre azonban az illető tag - akarata szerint — a testület tagja is maradhat." Minden tag a belépés alkalmával kellett, hogy kapjon az alapszabályokból egy példányt, valamint egy nyugta könyvet. De belépés címe alatt 20 forint befizetésére kötelezték, amely összeg a testület pénzvagyonát gyarapította. A beolvadó ipartársulati tagok csak 1 forint fölvételi díjat fizettek. A tagoknak joguk volt a testület gyűlésein személyesen részt venni, szóval és szavazattal véleményt nyilvánítani. A munkaviszonyból eredő súrlódások és peres kérdések esetén igénybe vehették a testület segítségét. Ezenkívül részt vehettek a testület által kezdeményezett közös vállalatokban, vagy szövetkezetekben.

2 3 A jogok mellett a kötelességeket is meghatározta az alapszabály. E szerint a tagoknak pontosan eleget kellett tenni az alapszabályok értelmében hozott határozatoknak, és a testület becsületének és érdekeinek előmozdítását mindenki tehetségéhez képest végezhette. Előírták a tagsági járulék pontos fizetését (az egyszer s mindenkorra befizetett beiratási díjon kívül minden tag évnegyedenként 25 krajcárt, egy év alatt összesen 1 forintot tartozott fizetni) és azt, hogy a választást, a megbízást és a kiküldetést az illető személynek kötelessége volt elfogadni és abban a legjobb tehetsége szerint kellett eljárni.

24 A közgyűlésen Gémesi Dániel iparos indítványozására Balogh Károly szabó mestert választották meg egyhangúlag, aki el is fogadta az elnöki széket a megbízás szerinti három évre. Az elnök személye nagyon fontos volt, mert ő képviselte a testületet a hatóságokkal és más személyekkel szemben, s minden testületi okiratot neki kellett aláírnia, ő hívta össze az elöljárósági üléseket és a közgyűlést, ezeken elnökölt, szót adott, határozatot mondott ki szótöbbség alapján. Egyenlő számú szavazatok esetén az elnök szava döntött, ő ellenőrizte a közgyűlési, illetve az elöljárósági határozatok végrehajtását, a folyó ügyek intézését és ezek intézésére utasítást adott a jegyzőnek. Sürgős esetekben 20 forintnyi összegig utalványozhatott, de erről az elöljárósági ülés előtt számot kellett adnia.

2 5 Ezt követően az elöljáróságot választották meg, melyre azért volt szükség, mert az Ipartestület ügyeit a közgyűlésen kívül a 24 iparosból álló tanács intézte, amelynek tagjai egy évre kaptak megbízást. Csak az a személy volt erre a posztra megválasztható, aki a város területén 3 év óta önálló iparosként működött.

26 Az elöljáróság havonként legalább egyszer, egy meghatározott napon ülésezett, de szükség esetén rendkívüli ülést is tarthatott. A kötelesség teljesítését itt különösen szigorúan vették, mert háromszori igazolatlan elmaradás esetén 20 forint erejéig bírságot is kiszabhattak az illető tagra. Az ügykör fontos területekre terjedt ki. Egészében véve ide tartozott a lajstromok vezetése, a hatósági teendők elintézése, az ügyvitel feletti őrködés és a havi pénztári kimutatások megvizsgálása. Súlyos vétség esetében a jegyző és az ügyész működését ideiglenesen felfüggeszthette az elöljáróság. A feladatok az Ipartestület törvény adta jogaiból eredtek, amelyek több területen elsőfokú iparhatósági szerep betöltését jelentették. így feladat volt annak ellenőrzése, hogy tanoncnak csak a törvényes kort elért gyermekeket alkalmazzák írásos szerződés alapján, továbbá hogy az iparos a tanoncát iparában oktassa, templomba és iskolába járassa és jó bánásmódban részesítse. A tanonclajstrom vezetése, a tanviszony tartalmának ellenőrzése és a tanoncok iskolába járásának figyelése elsőrangú helyet kapott a rendszeresen végzendő munkák között. Az iskolával kapcsolatos tennivalókat még a különféle szaktanfolyamokról való gondoskodás is gyarapította. A segédek lajstromának nyilvántartása, a szerződési viszony szabályosságának ellenőrzése és a segédek munkakönyveinek kiállítása ugyancsak leendő dolga volt 523