A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

E. Károly szolgája a borbélyságot fogja kitanulni és egy győri mesternél tanult {129-131.). Egy sümegi bábsütő akart Pápára telepedni, de először a helyi mesterrel kell megegyeznie (9.). Őt pártolta Mokoss S. plébános. Levelében egy héttel később 1745-ben arról panaszkodott, hogy ezentúl írásban kell a gyertya-rendelést tennie. Három mázsa gyertyát rendelt olyan viaszból, amelynek fehérítése pünkösd havában történt. A gyertyák újabban nem olyan szépek, mint néhány esztendővel ezelőtt (160.). Pápától távol szinte minden évben többször írt gyertya-ügyben és érthetően nagy gond a világí­tás (5. 51. 54. 70. 89. 100. 157. 166.). E Károly idejében is Pápáról hozatnak gyertyát. 45 1740-ben egy szabómestert ajánlott Pápára (16.), majd egy könyvkötőt (20.). 1742-ben egy pápai Hakstok Pál nevű kalmár adott be e földesúrnak kérvényt és ezt küldte elbírálásra Bittónak (50.). Hét év múlva egy kolompár akart letelepedni Pápára (158.). 1741-ben pápai görögök és kereskedők ügyeiről leveleztek (34.). Ugy tudjuk, hogy 1715-ben a pápai nyolc ke­reskedő közül 5 görög. 6 8. A levelek sorában tíz helyen is foglalkozik a levélíró főúr a megyegyűlések ügyeivel. Előre figyel­meztette Bittót, hogy miképpen adjon ügyeket elő, hogyan „udvarolja" a Megyéspüspököt a földesúr nevében. (3. 8. 18. 26. 27. 33. 56. 116. 117. 188. 191.). Ezek a gyűlések bizonyára a legtöbbször Pápán zajlottak le. Egyik alkalommal erősen sürgette a vár­beli átalakításokat, mintha bizonyos dátumhoz kel­lene mindent igazítani. Többször élesen kritizálta a prefektusnak a püspököt (44. 45.). 1744. okt. 12-én írta, hogy sajnálja Acsádit elhunyta alkalmából (87.). 1752-ben élesen bírálta a veszprémi püspököt (173.), bizonyára vármegyei ügyek elintézésével kapcso­latban. Érdekes egyik levélbeli megjegyzése: ,,Az tudva lévő Doctor iránt mai Postával irnia fogok az Mgos Veszprémi Püspöknek, hogy őtet ugy mint Catholi­cust, és az orvoslásban próbáittat az Eretnek helyett a N. Vármegyében stabilizálni méltóztassék; Kgdis azon légyen, jogy a Mo. Urát reá disponálhassa (123.). Ezekben az években kezd hatni és elterjedni Mária Terézia egészségügyi politikája. A Bécsben többször megforduló tárnokmesternek is ennek révén érzéke van ilyen problémákhoz. A sedria következő ülésére is előkészítette prefektusát (7. 129. 168.). 9. 1753 decemberében Nepomuki Szt Jánosról való éneket küldött 10 ezer példányban a prefektus­nak, a pápai és a devecseri plébánosnak a hívek kö­zött való szétosztásra (194.). A nyárádi plébánia épületét javították, mert új plébánost vártak oda (189.), majd E. Károly azt írta 1755. dec. 10-én, hogy örül az épület elkészültének (201.). 1749. okt. 7-én a tárnokmester megtudta, hogy a pápakovácsi templom visszakerült és a plébániai adminisztrációk miatt Pápára utazott E. Károly (156.). 1752-ben valami hibás cselekedet miatt a gróf erősen elítélte az oda való plébánost. Ha még egyszer így viselkedik, akkor mást kíván helyette (175.). Nem tudni, hogy miféle hibát köve­tett el, de elképzelhető, hogy a három évvel ezelőtt megkapott templom és plébánia miatt történt a lute­ránusokkal az összeütközés. Arról is értesült, hogy az ugodi harang hamarosan elkészül 1750. dec. 15-én. Azt maga szerzetté fuvar­ral akarta átvinni a felszentelése után (166.). Két év múlva közölte, hogy még ez végbe nem mehetett (173.). 1740-ben Devecserből jelentették, hogy a templom tornyából a harangot nem tudták levenni (17.). 1742-ben leküldték a szűcsiek harangját (43.). De ez ütőjét ott felejtették, ezért ezt is elküldte öt nap múl­va (44.). Majd elrendelte, hogy a devecseri templom tornyára keresztet csináltassanak az ottani lakatossal a megküldött rajz szerint 1744 febr-ban. Az aranyo­zást a képíró végezze el (75.). Egy hónap múlva ugyanezt az ügyet Bécsből írott levelében sürgette (78.). 1749-ben pedig elküldte a devecseri oltár rá­máinak rajzát (157.). A pápai kálvária mellett remetelak építését rendel­te el és „miglen már a hajléka a Calvaria mellett meg­készül:) tegyen rendelést" (81.), hogy a remete ott lakhasson. Ez az adat 1744 aug. közepéről való, amikor is már négy év óta volt épülőben a Kálvária és az 1746-ban készült el. 47 1749-ben az apácák felől érdeklődött (752.). Egy umbellát kaptak a barátok és ha szükséges oda kell adniok a plébánia templom­nak, de emiatt egyenetlenkedés történt (21.). A földe­ket a barátok idegennek adták el 1741 áprilisban és nem az uraságnak. Ezen erősen felháborodott a gróf (32.). Ugyanez év őszén a quardián 30 mérő gabonát kapott Bittótól a gróf tudtával (39). A barátok meg­kapták a kívánt oltári eszközöket, egy szentelt kely­het és még meg nem szentelt ruhákat" (33.). Ezek azután kikerülhetnek falura, de annak a nevét nem jegyezték fel. Majd arra kérte a földesúr Bittót, hogyha felmegy Pozsonyba, akkor a barátoknál lévő Boldog Asszony ruhát vigye magával (101., bizonyára új ruhának elkészítéséhez kellett mintának. 10. A fejérmegyei Csákváron újabb birtokrész szer­vezésének lehetünk tanúi, a contractus javításával (33. 74. 133.). Az új református prédikátor nem je­lentkezett a grófnál (146.). Ottani hatalmaskodás tör­tént és Bittónak kellett az ügyet rendbe hozni és elég­tételt követelni (149.). ,A Csákvárott lakozó Luthe­ránusok Conscriptioját, hogy azokis jó regulába hozattathassanak, csak vitesse végbe Kgd" (157.). Rendeletet adott ki a csákvári bírónak (168.). 1752. szept. 18-án azt írta, hogy „Reméllem, a Csákvári Templomba valóoltár és prédákálló Szék megkészül­nek ugy, hogy Sz. Mihály Napig fölis lehessen csinál­ni" (176.). Ez év decemberében földeket mértek ki (177.). Az 1753 febr. 2-án az említett újonnan 412

Next

/
Oldalképek
Tartalom