A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

hol néki fog tetszeni; az oldala mellett lévő iffju practicans, és Deákul tudó, ... is az Deák nyelvben tolmátsa lészen. őket abban az házban, mellyben Szegény Mayntzek lakott, Szállétsa Kgd, szükséges ágy okát, asztalokat, és Székeket adatván nékik az Porkoláb által. Mindkettő nyers Ember, azokáért nem kell őket hevertetni, hanem munkát adjon Kgd nékik, és leg-elsőbenis az Móriczhidai Territóriumban az Plagat, és Földeket, mellyeket az ítélő Mester az Apáczáknak exscindált, és assignait, méresse ki Kgd, hogy az külömbséget meglehessen látni; úgy álétom, hogy az egész fogyatkozás, és hiba abbúl lett, hogy Egy-egy Jobbágynak 180: Mérő alávaló Föld jutott. Miképp fogja pedig az Inganiér magát viselni, s ezen munkához alkalmaztatni, adgya tudtomra Kgd, hogy hijába ne vegye fizetését" és P. S. „Az föllyebb megirtt Ingeniérnek mind Kostyára, mind Fizetésére adatik ám az 300 F és 12 akó Bor; az mellette practicáló iffjunak pedig a parte Ígértem, és resolváltam Egy egész Esztendőre 30: Forintot, és Egy öltözet Ruhát" (158.), (5. ábra). Már nov. 20-án érdeklődött az új ember iránt (159.). Majd december elején értesítette Bittót, hogy ,,Az Ingénier nékem írott Levelében kostot, és Deputatumot kér,- Fát és Gyertyát talán meglehet néki adni, de a kost-iránt, mig munkája által Érdemeit megmutattya in Suspense maradhat" (161.). 1752-ben a földesúr elrendelte, hogy aratás után menjen a mérnök Devecserbe felmérni (174.). A mérnök és a segítsége csinálják a Mappákat (175.), Télre való munkát is kaptak (176.), az év végén Csákváron lesz szükséges földeket kimérni (177.). 1742. okt. 11-én kérte, hogyha Bittó Pozsonyba megy, „Hogy ha bizonyos alkalmatossággal Expressus fog felnőni, az Catastrumból Egy nagy Könyvet: hogy ezeket is hozzáhasonlókat csináltathassam" (52.). Tehát az О L-ben lévő Esterházy birtokkönyvek és egy kötet a pápai Múzeumban Pozsonyban készült? Másik fontos adat: „P. S. Kgd az almáriumban öszve sodoritva lévő Móriczhidai kissebb Mappát, az Porkoláb pedig a Várbéli Mobiliáknak az idén irott Inventariumát (iiogy hozzátartozandó és már leirott hátulsó Részével együtt bélehessen köttetni:) jól berakva és valamelly Ládácskába, vagy Ferschlogocskába Zárva külgyeföl" (156.). Tehát E. Ferenc idejében a fontosabb könyvkötések Pozsonyban készültek? Bittó fia Mappákat vitt Tallosra és útközben egy szolga figyelmetlensége miatt azok elvesztek. Amikor Esterházy Tallosról elindulva Királyfalvára ért, ott adta át a megtaláló az elveszettnek hitt Mappákat (167.). Néhány pápai hír is ide tartozik, hogy a kép teljesebb legyen: A „Fördö házat" is meg kellett csináltatni 1738-ban (1). 1748-ban Ausztriából egy „Fördős" jelentkezett Pápára. Az a véleménye a grófnak, hogy úgy jöhet csak az illető, ha tartósan marad és senkinek rövidséget nem okoz. Amelyik házba akar be költözni, ott olly Ember lakik, aki maradandónak látszatik lenni" (144.). Ennek az ügynek sem ismerjük (mint annyi másnak) a folytatását. Emberek passus nélkül ne járhassanak és ezért jó volna a kapukra strázsákat állítani és „az vásár állás is csak az Borsos Győri kapunál legyen" (1). A város a század elején új vásártartási engedélyt szerzett földesura segítségével.

40 A vármegye kiadta a pápai vár alatti út javítását, de a földesúr azt csak a nyári jó időben csináltatja meg. 1752. febr. elején még fagyott a föld (170.). Ezért a munka még várat magára. 1753. szept. közepén azt írta Pozsonyból, hogy a piactól a Tizeskapuig el kell végezni az útjavítást és ezért a mérnök és a kőműves pallér együtt mérje ki az utat (186.). Malom-alapítás tervéről tett említést 1744-ben (75.), majd már a kész tervet is megküldötte, amelyet egy ácsmester tervezett meg (73.). Ebből nem tudjuk meg, hogy pápai malomról volt-e szó. 1747-ben viszont pápai malom átalakításáról hallunk (147.). Lendvay Ádám meghalt apja helyébe kérvényezte az iskolamesteri és orgonista állást. A gtóf őt ajánlotta és nem valami idegent. (46.). Többször előfordulnak a levelekben házakra való alkuk és vásárlások (59, 73, 158, 162.). Pápán és Fenyőfőn tüzek voltak, de a pápai károkról nem tudunk meg semmit. Fenyőfőn két lány okozta a tüzet, akiket ezért megbüntettek (115.). Szoros rabságban tartották őket és úriszéki tárgyalás elé kerültek (116.). 1. Röviden kell megemlékeznünk olyan pápai iparosokról, akik ebben az időszakban az uradalommal kapcsolatban voltak. A volt ács pallér céhmesterré lett. A serfőző-házat cseréppel fedték be és nem zsindellyel; a cserép a várbeli épületből maradt és a tető így tartósabb lett (153.). Ezt az épületet az 1648évi várleltár is említette berendezésével együtt.

41 A barátok részéről nem engedték meg, hogy a posztó csináló „a Convernt-kertiben a Posztót" kivonja (46.). A gróf többször rendelt posztót (99. 100. 119. 120.). Papiros-csináló megkapta a szerződést (155.). Az irodalom sok helyen emlegeti a papiros-malmot.

42 Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a meghalt patikus helyébe pápai embert szeretett volna a gróf (182.). Majd egy hónap múlva (1753 febr. elején) ajánlásra Podkai István patikus jelentkezett (184.). 1738-ban említette a paulinusok kocsmáját (7.). A hamuégető zsidótól kérjen infirmációt Bittó, hogy „ha Fiume, és Trijeszt felé leheté Transportumot tanni?" (154). Úgy tudjuk, hogy a földesúr 1748-ban több zsidó családot telepített le a már itt lévőkhöz.

4 3 Egy másik levelében egy megégett vendégfogadóról írt és azt ajánlotta, hogy a vásárálláson lévő vendégfogadó javítására kellene gondolni. Továbbá azt kifogásolta, hogy a pápai csapiárok és kocsmárosokon kívül mások is árulnak italt. Amíg azelőtt 14 nap alatt 70—80 akó és még annál is több fogyott, most alig kél el 20 akó bor. Mindez az uraság kárára ment és ezért kérte ennek kivizsgálását esküdt emberek által (796.). Ide sorolandó az az ügy is, amely szerint 411