A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)
üdö meg engedi, hogy meg hordatassa, mert félő, hogy az bot ne Szenvedgyen" (173.). Ez nem lehetett a mai udvar alatt a bolthajtásos pince, hanem az épület ÉK-i szárnya mellett ma is használt ugyancsak bolthajtásos pince, amely fölött tehát nincs építmény. 5. Ujabb töredékes értesítés az akkori nagy munkáról, amikor is 1745. dec. 18-án azt írta Bittónak, hogy „Jól esett, hogy a Vár mellett való Tó Szélire rothadtt Szalmát hordatott Kgd: mert az által a viz elszorittatván az Fundamentumnak ásásában, és vetésében nem fog gátlást tenni, sem pedig az épület alá Sziváskodni" (119.). Újra csak nem tudjuk, hogy milyen alapokról tett említést. Mindenesetre sokat mond az akkori tó vízszintjének magasságáról, hiszen akkor még bizonyára nyitva lehettek a várárkok. A pápai vár életében így lezárult egy újabb átalakítási szakasz és ez a XVI. század végi török megszállás után már nem az első szakasz lehetett. 1750-ben a gróf intézkedett, hogy a Tatáról érkező két pár „Hattyufia" megfelelő szállást kapjon a bébi vadkertben (164.). Pozsonyból azt írta, hogy valamiképpen gyöngykakast fog szerezni és azt Pápára küldi (165.). Majd azt kérte, hogy narancsfáknak való edényeket kapjon Pozsonyba (28.). Szempcről „oltovány ágocskákat" kapott és azokat Pápára küldte (32). Többször olvashatunk a kiterjedt tógazdaságról. Ajánlotta, hogy inkább csuka legyen a „báli tooban" és helyesnek tartotta, hogy a halakat kereskedőnek adta el Bittó (29.). A ponty ivadékokkal is lehet kereskedni (164), böjti napokon helyes volt a pápateszéri tavon halásztatni. Ha szükséges más tavakon is halásztathat (171.). A bakonysági malom előtt halas-tavat kezdett ásatni és erre érdemes költeni és befektetni (119). Bittó értesítést fog kapni, hogy az „igmándi tót" mikor halásztathatja (157.). " Érdekes adat az is, hogy véleménye szerint a hajdúknak csizmát csináltassanak, mert „a bocskort vagy delicsizmát nem acceptálják" (89.). 6. Mivel kortörténeti és uradalomtörténeti szempontból még a kisebb adatok is fontosak, azért közlünk még aprónak látszó dolgokat is a nagy építészről Pilgramról. Bittó Pilgramnak írt és levélben kérte száraz deszkák beszerzésére (64.). A mester-garasok ügye miatt a kőművesek Pilgramot is becsapták (65.); ebben az ügyben írt az építőmester a kőműveseknek 1745-ben (96). Pilgram különben levélben írta le a pallérnak, hogy miképpen kell stukaturozni (98.). Majd két szoba közti ajtók elhelyezéséről intézkedett (112.). Az építész különben már ennek a vár-átalakítási szakasznak az elején tervezhetett, mert Voit Pál szerint már 1731-től dolgozott pápai megrendeléseken. 38 Az uradalom mérnöke Maynczek H. az 1730-as évek elején Bécsből érkezett Pápára. 39 1743-ban rendelte a gróf Tarlósra az összes eszközökkel „és a mit az oda-való munkából már elkészített, azt is hozza magával" (58.). 1746-ban csákvári munkákon dolgozott (755.). Sokféle felméréséből így csak a töredékek maradtak ránk. A súlyos beteg Maynczekről értesülünk néhány mondat erejéig. 1749. aug. 21-én levélben Pozsonyból írta, hogy „Az Ingeniérnek olly veszedelmes nyavalyáját sajnálom,- ha megtalál halálozni, azonnal az egész Mappákat, engemet illető írásokat, és Könyveket szedesse Kgd őszve és vitesse a várba, és tétesse olly helyre, az holott a medvességtől rohadást ne vegyenek. Más Ingeniérre lészen gondom, hogy mihelyst arra való találkozni fog által küldhessem" (153.). Ez év szept. 4-én azt írta (tehát Maynczek halála után) hogy „Az lemenendő Ingenierrel megalkuttam, 200: Forintot, és az kóstot, ugy szállást is Ígérvén néki; hanem magános Szobát kivan, az holott minden hátramaradás, és akadály nélkül dolgozhassák,• Szállása-iránt azért ugy gondo . . . hogy azt közelebb köllene fogadni, Szerem . . . zában legalkalmaíosabbnak lenni ítélném, kost . . . pedig hasonlóképpen a Városban köllenék valakinél Számára fogadni" (755.). Okt. 28-án kelt levélben közölte : „Levelem meg-adó Ingeniérnek Esztendőbéli fizetése Három Száz Forint, és TizenKét akó Bor: ide 300 F 12akó Bor,-általlyában inkább akartam néki bizonyos Quantumot resolválni, hogy maga magának fogadgyon kostot, a 5. ábra. Maynezek Henrik, a pápai uradalmi felmérő utódjának felvételi feltételei (158.), 1749. Abb. 5. Anstellungsbedingungen die an den Nachfolger des Vermessers des Pápaer Herrengutes Henrik Maynczek gestellt wurden 410