A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

A várban újabb állás volt kialakulóban: ,Az haus knecht, ha el végzi munkáját mindgyárt iöjiön vissza, mert . . . igen akarnám ha volna ot valaki aki az munkát tőle meg tanulná, hogy ot helyben lenne emberünk a ki mindenkor a Szerent tisztitaná az Szobákat" (99.). 1745. szept. 4-én Tallosra érkezett az új ember és a gróf remélte, hogy Pápán a munkáját jól végezte (110.). Majd ifj. Ferenc 1755-ben Bécsből írta, hogy „az Inventarium Szerént a Porkoláb által mindeneket jó renddel adasson ezen Czimmerwarternek kezéhez, és nem csak a Szobáknak, Bóoltoknak, konyhának és padlásnak kultsait, de az generalis kultsokat is mind ő néki resignáltassa, és mindenben általa subcsribál tassa" (199.). A következő évben az új alkalmazott panaszolta, hogy az uradalom annyiféle elintézni valójával terhelték meg, „hogy azokat . . . főképpen az Magyar nyelvet és . . . nem értvén, és nem tudván nem csak nem győzi, de még az általam reá bizott munkának végbe vitelére, és az felső Szobákban lévő Mobiliáknak németül való megírására sintsen üressége" (203.). A vár kútja az 1694. évi várleltár szerint az udvaron a mai főbejárattól Ny-ra volt.

35 1747-ben a kútnak javítása iránt érdeklődött a gróf (36.). A következő évben közölte, hogy ,,a' Várbéli Kút nem hogy helyre megcsináltatott volna, sőt inkább az ólyom Csivei annyira megrepedeztek, hogy semmi vizet nem adnak; 's így az Győri Harang-őntő az ő rósz munkája által nékem haszontalan költséget, és alkalmatlan patientiát okozott. Én ugyan azon Kutat Kút-mester által annak rendi Szerint megcsináltatom, de az eddig reá tett költséget az fellyebb emiétett Harangőntőn (:a'kinek nem kőllőtt volna munkát, mellynek nem mestere, magára vállalni:) desumálni fogom. Azon Kút-Mester ki Spáizer Házánál az Kutat csinálta, mostanság Nagyszombatban vagyon, mihelyt visszafog-érkezni, általfogküldetni; 's általa úgy kell a'Kútat csináltatni, hogy Csiveken a' Vizet a'padlásrais fői lehessen hajtani, 's az ott lévő Kádokat Vizzel könnyen, és hamar mindenkor meglehessenn tölteni" (142.) (4. ábra.) A következő év augusztusában kiderült, hogy egy pozsonyi kútmesterrel fog Bittó alkudni és megparancsolta, hogy pénzt is adjon neki a felszereléshez (143.). További részletek ebben a témában sem ismeretesek. Valószínűen a várbeli istállóról van szó, amikor is „Az Istállóbéli oszlopokk, és közfák igenis kevesebb költségbe kőll telniek, minthogy a fát magam adom" (155.). Sajnos minden további hírek hiányoznak. Érdekes adat a vár életére: „Hogy a vár éjtszakának idején zárva lehessen, míg a Vas-Rostély elkészül, a város felől való ajtót fából csináltassa megKgd az ide rekesztett Delineationak azon része Szerént, a melly felől a NB: van jegyezve; még-is tisztességessebb lesz, mintha kővel vagy Téglával rakatnábé Kgd (109.). Ezek szerint akkor a város felé kerítésfal volt és annak kapujáról gondoskodott a tárnokmester. Röviden meg kell említeni még a levelekben az egyetlen személyes, érdekes ügy előfordulását. Ez a várbeli porkoláb szerelmi ügye a szolgálójával (103.). Ügy látszik, hogy az ő hanyagságából rabok tudtak a vár börtönéből kiszabadulni. Ha ezek között halálra ítélt is volt, akkor a porkolábot vasra kellett veretni. A porkoláb nem akarta feleségül venni szolgálóját és erre nem is lehetett kényszeríteni őt ,,. . . lehet stringálni, hogy a szolgálónak Jegy-ruhát, és dost megadja, a mellyis fájdalmasan fog néki esni." A porkoláb gondviselése alatt lévő Mobiliákat el kellett tőle venni és a számtartónak átadni „a fejér Ruhát pedig annak felesége kezébe meghagyván, hogy jól gondját viselylyék"(7Ö6. 110. és 115.). Bécsből Pozsonyba érkeztek a „Gombok" és 1743 dec. 17-én már érdeklődött, hogy miképpen megy velük illetve rajtuk a munka Pápán (72. 73.). Közel egy év múlva a két „Babilion" között a tető is kész és a főhomlokzaton is dolgoztak (90.). Öt év múlva a Babilionra való gombot is elküldte Pozsonyból (155.). Újabb gondot okozott az ún. „Tipl fa" elkészítése. Ezeket a legtöbb szobában akarta elhelyezni és azokat Bécsből kívánta meghozatni (4L). 1742 nyarán közölte, hogy Árvából „hosszú Fák"at fog szállíttatni Szt Mihálykor. Amennyi rész a várban szükséges, hogy tető alá kerüljön, annyit a Bakonyban is lehet vágatni (47.). Augusztusban már értesítette Bittót, hogy már száradnak az Árva vize partján. Ezeket vízen úsztatják majd le Komáromig és onnan szekereken szállítják Pápára (48.). Újabb adat egy 1743. jún. 10-én kelt levélben, amely szerint „Az Födél-fáknak készítését, és az födélnek fölállítását csak sürgesse Kglmed (64.). 1746 szept. 1-én írta, hogy sajnálja szegény cserép „födőt" (132.); bizonyára szerencsétlenül járt. 1745-ből megtudjuk, hogy ,Az Padlásra-való Ablakok jók lesznek, de az Pavilonban nem lészen szükséges" (104.). Előbb említett év május végén Pozsonyból írta: számított arra, hogy hamarosan a folyosó is elkészül (101.). Fontos adat számunkra 1741-ből, amely szerint a gróf szükségesnek tartja, hogy a Borsosgyőr felé eső részt, tehát a DNy-i szárnyat is elkezdhetik (35.). Abban lakhatna majd Bittó. Nyilván eddig az ÉK-i szárnyban lakott. A másik fontos adat 1743 augból az, hogy „azon kell szorgalmatoskodni, hogy az Város felől-való fal-is fölállittassék, és még ez-idén egészen födél-alá jöjjön" (66.). 1639 óta egy-egy szobával nyúlt meg fokozatosan a vár két oldalszárnya és még tárnokmesterünk idejében is a mai Főtér felé tornyok nélkül kell a várat elképzelnünk. Ilyen az épület az 1639-ből származó Sparr-féle gyűjteményben szereplő pápai metszeten is.

36 Ide illik Pongrácz G. várleírása is ebből az időből.

37 1752 ápr. 23-án kelt levelében azt olvashatjuk, hogy ,Az Subterraneum el készülvén . . . hogy Földúl a fóli is meg lészen . . . már ha nincs is, de nem sokára meg . . . azon is köll lenni, a mennyire az esős 409