A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök
ben az alispán és szolgabírái jelentik Zsigmond királynak, hogy a fenti ügyben a vizsgálatot megtartották, ismét feltűnik a neve. 25 Valószínűleg Vetésen vagy környékén született. Makkay 26 és a Magyar életrajzi lexikon 27 1410. körűire teszi születését, ami egybevetve tanulóéveinek adataival, eléggé elfogadhatónak látszik. Bartolomeo de Marascha castelloi püspök, pápai legátus 1483-ban IV. Sixtus pápának írt jelentésében „szent aggastyánnak" nevezte Vetésit. 28 Ezek szerint halálakor, 1486-ban már idős ember lehetett. Apjának testvére, Vetési Tamás váradi nagyprépost (1398—1419) volt. 29 A család szerényebb anyagi helyzete mellett — legkevesebb öten voltak testvérek — valószínűleg neki is szerepe lehetett abban, hogy Albert az egyházi pályára lépett. Bár idevágó adat nem maradt fenn, bizonyára többször megfordult e nagybácsinál a „kincses Várad"-on, „Szt. László király városá"-ban. Az ott látott fényes környezet is ösztönzőleg hatott rá. Ebben az időben a firenzei származású Andrea Scolari volt Várad püspöke (1409-1426). Talán itt és ekkor szedte össze későbbi humanista műveltségének első morzsáit. 30 A középkorban Szatmár megye az erdélyi püspökség szatmári főesperességéhez tartozott. 31 így Albert ezen egyházmegye szolgálatában kezdte meg papi pályáját. 32 Egyetemi tanulmányai 1430/3l-ben a bécsi egyetemen tanult, ahol elnyerte a „szabad művészetek mestere" fokozatot. Közben maga is oktatott. 1430-ban Boetius: De consolatione philosophiae, 1431-ben pedig Aristoteles: Parva Naturalia című munkáját magyarázta. 33 Mindkét könyv használata általánosan elterjedt volt az akkori egyetemi oktatásban. 34 1431. június 27-én Pálóczi Máté országbírónak Budán kelt egyrészt a Báthoriak, Gacsályiak és Guthiak, másrészt a Bagossyak, Csomaközyek, Károlyiak és Vetésiek közötti egyezséglevelében találkozunk a nevével. 35 1432-ben a sienai egyetemen talárjuk, ahol az egyetem magistereivel és az ottani érsekség klerikusaival együtt ő is részt vett IV. Jenő pápa egyik üzenetének megvitatásában. 36 Innen Rómába ment, ahol — Fügedi feltételezése szerint Csapi László királyi titkárnak, a titkos kancellária korábbi (1420-1423) alkancellárjának kíséretében 3 7 — részt vett Zsigmond király császárrá koronázásán 1433. május 31-én. 38 1433. július 22-én IV. Jenő pápa kedvezően intézte el Vetési supplicatióját, amelyben arra kérte a pápát, hogy búcsút nyerjenek mindazok, akik lakóhelyének — Vetés — Szt. Miklós plébániatemplomát a védőszent ünnepén felkeresik és meggyónnak. Ekkor még az „artium liberalium magister" címet viselte 39 , s valószínűleg csak a kisebb papi rendek valamelyikét bírta, nem lévén még felszentelve, mivel egyszerűen klerikusnak („clericus Transilv. d.") nevezte magát. 40 1437. február 4-én a paduai egyetemen vizsgázott egy Vetési Albert nevű magyar diák, aki 1437. március 18-án is ugyanitt szerepelt, mint „artium doctor et universitatis iuristarum Scolaris", ő valószínűleg nem azonos a későbbi püspökkel, hanem valamilyen rokona lehetett. 4 l 1450. szeptember 10-én a paduai püspöki palotában, Barius Miklós egri prépost, Ruthus Tamás vasvári kanonok, Szegedi Baltazár és Szegedi János előtt tette le Vetési Albert az artes doktora azt a vizsgáját, amellyel megszerezte a mindkét jog (t. i. a kánoni és a római) doktora címet. 42 Veress Endre szerint ő is csak rokona volt a későbbi püspöknek, aki szerinte Rómában fejezte be tanulmányait. 43 Gutheil Jenő 44 , Balogh Jolán 45 , és Fügedi Erik 46 viszont ezt az adatot a későbbi veszprémi püspökre vonatkoztatják. Hazatérése, emelkedése az egyházi pályán, első követi megbízatásai Visszatérve hazájába az erdélyi káptalan kanonokjává lett. 47 Kanonoki jövedelme mintegy évi 60 forint lehetett.. 48 1446. elején már gyulafehérvári székesegyházi főesperes 49 , rövidesen pedig püspöki helynök is. 5 ° Ekkor már biztosan „doctor utriusque juris" volt. 51 Amennyiben az 1450-es paduai adat csakugyan reá vonatkozik, akkor tanulmányait mint főesperes fejezte be. 52 A főesperesi tiszt fontosságát mutatja, hogy a főesperest a középkor a püspök szemének és kezének (,,oculus et manus episcopi") nevezte. A főesperesek kanonoki jövedelmükön kívül az alájuk tartozó plébánosoktól még külön évi összeget (u. n. cathedraticumot) is húztak. 5 3 Az erdélyi püspök ekkoriban az olasz Matheus de la Bischinö (1443—1461) volt. A püspökség a gyulafehérvári, dobokai, hunyadi, kezdi, kolozsi, krasznai, küküllői, ózdi, szatmári, szolnoki, telegdi, tordai és ugocsai főesperességekből állott. 54 A püspökség évi jövedelméről XV. századi adatunk nincs, 1525-ben 24 000 aranyforintra becsülték. 55 Vetési itt került összeköttetésbe Hunyadi Jánossal, 56 s tőle nyerte első követi megbízatását. Mint ismeretes, a kiskorú V. László király ekkor III. Frigyes császár gyámsága alatt állott és ténylegesen is a császár hatalmában volt. 1452. március 5-én Bécsben az osztrák és a magyar rendek szövetséget kötöttek V. László kiszabadítására. 5 7 A követség célja az volt, hogy rávegyék a pápát, gyakoroljon nyomást a császárra ez ügyben. A követség Vetésin kívül Töttös László királyi pohárnokmesterből, 4 osztrák követből és Salánki Ágoston 58 győri püspökből állott. Utóbbi lehetett a követség vezetője, aki valószínűleg azért került közéjük, mivel a Habsburg-barát főúri csoporthoz tartozott, s így Hunyadi azt remélhette, hogy könnyebben szót ért 228
