A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök

a császárral. Követi megbízólevelük 1452. március 11-én kelt Pozsonyban.

5 9 Május első napjaiban érkeztek Firenzébe, ahol a római császári koronázásáról visszatérő III. Frigyes éppen tartózkodott. Azonban a császár nem fogadta őket. Erre tovább indultak Rómába, hogy V. Miklós pápa támogatását kérjék, de céljukat nem érték el. A pápa válasza elutasító volt, a gyermeknek gyám kell és erre a császárnál aligha lehetne alkalmasabb személy, ha panaszuk lenne ellene, adják első, s a szentszék orvosolni fogja azt.

60 E követségben Vetési valószínűleg még nem játszott döntő szerepet. A Bécsbe visszatérő császár, akit júniusban az osztrák és cseh rendek ostrom alá fogtak szeptember elején végül is kénytelen volt V. Lászlót Ciliéi Ulriknak kiadni.

61 Vetési Rómából visszatérve 1453-ban már Hunyadi titkáraként szerepelt.

62 így voltaképpen Hunyadi kancelláriájához tartozott. Hunyadi írásbeli ügyekkel foglalkozó munkatársai között csak kevesen rendelkeztek egyetemi fokozattal. Vetési esetében is inkább politikai megbízhatóságán, a Hunyadi ház iránti hűségén lehetett a hangsúly, bár egyetemi végzettsége és rátermettsége természetesen tovább erősítette pozícióját.

6 3 1453-ban Vetési Milánóban járt Hunyadi követeként. Itt ugyanis a Viscontiak kihaltával Francesco Sforza (1453-1466) jutott hatalomra. Őt azonban III. Frigyes nem ismerte el. Sforza ezért szövetséget ajánlott a császár ellen az osztrák és a magyar rendeknek, s Hunyadihoz Jacopo Delbenét küldte ebben az ügyben. Hunyadi válaszát Vetési vitte Milánóba, aki 1453. április 20-i megbízólevelében teljhatalmat kapott a szövetség megkötésére. Ez alkalommal már önállóan járt el. A követség kimenetelét nem ismerjük. 1454. elején Vetési még Milánóban volt.

64 Királyi szolgálatba való lépése, 1455. évi követjárása Kevéssel ezután királyi szolgálatba lépett. 1454. november 11-én V. László királytól a Gyáli Kakas Pál halálával a koronára visszaszállt Csongrád vármegyei Szentkirályt kapta adományba Bánfalvi Miklós alkancellárral és Várdai István erdélyi préposttal együtt.

65 Szentkirály Hódmezővásárhelytől Dél—Délkeletre, 2—3 km-re lévő helység volt, amely nevét Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nyerte. Vetési ténylegesen valószínűleg sohasem birtokolta, mivel a Gyáli Kakas család kihalta után a falut a vásárhelyiek elfoglalták és még Mátyás uralkodása alatt, 1458/62. körül is erőszakkal bírták.

66 A kruseváci győzelem (1454. szeptember 29.) után Hunyadi tervbe vette a görög területek visszafoglalását a törököktől - Konstantinápoly az előző év májusában esett el —, s ehhez nagyobb szövetség megszervezését kívánta. Többek között a pápára, Velencére, Aragóniára, Jó Fülöp burgundi hercegre és Brankovics György szerb despotára számított. A szövetség ügyében ismét Vetési indult Itáliába — mint Hunyadi János országos főkapitály és a magyar urak követe —, akihez Junius de Gradis raguzai patrícius, Brankovics megbízottja is csatlakozott.

67 Vetési 1455. január 5-én Rómában kérte a pápától, hogy erdélyi főesperesi javadalma mellett más egyházi javadalmat is szerezhessen.

68 A velencei szenátus előtt hosszasan ismertette Hunyadi terveit, s a köztársaság hajóhadának segítségét kérte a szárazföldi sereg akciójához. 1455. február 15-én Francesco Foscari dogé (1423—1457) általánosságokban mozgó választ adott: ha a többi keresztény hatalmak is fegyvert fognak a török ellen, úgy Velencére is számíthatnak. Közben március 24-én meghalt V. Miklós pápa. Az április 8-án megválasztott új pápa, III. Calixtus nyomban fogadalmat tett a töröknek Európából való kiűzésére, még ha vérét kell is ontania. Veronai Gábor a későbbi (1474-1486) egri püspök, aki ekkor Rómában időzött, írta egy levelében, hogy a pápa egyébről sem beszél, mint a keresztes háborúról. A pápa május 15-i bullájában a hadjárat kezdetéül 1456, március 15-ét tűzte ki, s a résztvevőknek és támogatóiknak búcsút ígért. Felbuzdulásában bizonyára része volt Vetésinek és Hunyadi üzenetének is. A pápa V. László királyhoz, a magyar egyházi és világi főurakhoz, s Capistrán Jánoshoz lelkesítő leveleket küldött és a segítségét ígérte.

69 A pápa magát Vetésit is több kedvezményben részesítette. 1455. június 5. vagy 6-án megengedte, hogy királyi szolgálata alatt hordozható oltáron is misézhessen, még interdictummal sújtott helyeken is. Pápai engedélyt nyert arra is, hogy erdélyi főesperesi tiszte mellett korlátozás nélkül elfogadhat más egyházi javadalmakat. Továbbá édesanyjával és testvéreivel, valamint ezek házastársaival, több barátjával és kíséretének tagjaival együtt jogot nyert gyóntató atya választására, akitől teljes búcsút nyerhetnek.

70 1456. július 29-én a vetési templomnak engedélyezett búcsút a pápa. A szentszék kincstárából pedig társával együtt 100 forint tiszteletdíjat kapott. Valószínűleg e követjárásakor nyerte apostoli főjegyző (protonotarius) címét is, amelyet 1456. október 12-i kérelmében viselt először.

7 1 Hogy V. Alfonz nápolyi és aragóniai királyhoz (1416-1458) eljutott-e Rómába, nem tudjuk.

72 Korábban Alfonz volt Hunyadi jelöltje a magyar trónra, akivel 1446—1448-ban tárgyalásokat is folytatott a kormányzó.

73 További emelkedése az egyházi pályán, az ország főurai közé jutása 1455. július 5-e és 1456. október 12-e között Vetési erdélyi prépost lett. Ugyanis 1455. július 5-én Várdai Istvánt a pápa felmentette nagypréposti 229