A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök

a császárral. Követi megbízólevelük 1452. március 11-én kelt Pozsonyban. 5 9 Május első napjaiban érkeztek Firenzébe, ahol a római császári koronázásáról visszatérő III. Frigyes éppen tartózkodott. Azonban a császár nem fogadta őket. Erre tovább indultak Rómába, hogy V. Miklós pápa támogatását kérjék, de céljukat nem érték el. A pápa válasza elutasító volt, a gyermeknek gyám kell és erre a császárnál aligha lehetne alkalmasabb sze­mély, ha panaszuk lenne ellene, adják első, s a szent­szék orvosolni fogja azt. 60 E követségben Vetési valószínűleg még nem ját­szott döntő szerepet. A Bécsbe visszatérő császár, akit júniusban az oszt­rák és cseh rendek ostrom alá fogtak szeptember elején végül is kénytelen volt V. Lászlót Ciliéi Ulrik­nak kiadni. 61 Vetési Rómából visszatérve 1453-ban már Hunyadi titkáraként szerepelt. 62 így voltaképpen Hunyadi kancelláriájához tartozott. Hunyadi írásbeli ügyekkel foglalkozó munkatársai között csak kevesen rendel­keztek egyetemi fokozattal. Vetési esetében is inkább politikai megbízhatóságán, a Hunyadi ház iránti hűsé­gén lehetett a hangsúly, bár egyetemi végzettsége és rátermettsége természetesen tovább erősítette pozí­cióját. 6 3 1453-ban Vetési Milánóban járt Hunyadi követe­ként. Itt ugyanis a Viscontiak kihaltával Francesco Sforza (1453-1466) jutott hatalomra. Őt azonban III. Frigyes nem ismerte el. Sforza ezért szövetséget ajánlott a császár ellen az osztrák és a magyar rendek­nek, s Hunyadihoz Jacopo Delbenét küldte ebben az ügyben. Hunyadi válaszát Vetési vitte Milánóba, aki 1453. április 20-i megbízólevelében teljhatalmat ka­pott a szövetség megkötésére. Ez alkalommal már önállóan járt el. A követség kimenetelét nem ismer­jük. 1454. elején Vetési még Milánóban volt. 64 Királyi szolgálatba való lépése, 1455. évi követjárása Kevéssel ezután királyi szolgálatba lépett. 1454. november 11-én V. László királytól a Gyáli Kakas Pál halálával a koronára visszaszállt Csongrád vár­megyei Szentkirályt kapta adományba Bánfalvi Miklós alkancellárral és Várdai István erdélyi prépost­tal együtt. 65 Szentkirály Hódmezővásárhelytől Dél—Délkeletre, 2—3 km-re lévő helység volt, amely nevét Szent Ist­ván király tiszteletére szentelt templomáról nyerte. Vetési ténylegesen valószínűleg sohasem birtokolta, mivel a Gyáli Kakas család kihalta után a falut a vásár­helyiek elfoglalták és még Mátyás uralkodása alatt, 1458/62. körül is erőszakkal bírták. 66 A kruseváci győzelem (1454. szeptember 29.) után Hunyadi tervbe vette a görög területek vissza­foglalását a törököktől - Konstantinápoly az előző év májusában esett el —, s ehhez nagyobb szövetség megszervezését kívánta. Többek között a pápára, Ve­lencére, Aragóniára, Jó Fülöp burgundi hercegre és Brankovics György szerb despotára számított. A szö­vetség ügyében ismét Vetési indult Itáliába — mint Hunyadi János országos főkapitály és a magyar urak követe —, akihez Junius de Gradis raguzai patrícius, Brankovics megbízottja is csatlakozott. 67 Vetési 1455. január 5-én Rómában kérte a pápától, hogy erdélyi főesperesi javadalma mellett más egyházi javadalmat is szerezhessen. 68 A velencei szenátus előtt hosszasan ismertette Hunyadi terveit, s a köztársaság hajóhadának segít­ségét kérte a szárazföldi sereg akciójához. 1455. feb­ruár 15-én Francesco Foscari dogé (1423—1457) általánosságokban mozgó választ adott: ha a többi keresztény hatalmak is fegyvert fognak a török ellen, úgy Velencére is számíthatnak. Közben március 24-én meghalt V. Miklós pápa. Az április 8-án megválasztott új pápa, III. Calixtus nyomban fogadalmat tett a töröknek Európából való kiűzésére, még ha vérét kell is ontania. Veronai Gábor a későbbi (1474-1486) egri püspök, aki ekkor Rómában időzött, írta egy levelében, hogy a pápa egyébről sem beszél, mint a keresztes háborúról. A pápa május 15-i bullájában a hadjárat kezdetéül 1456, március 15-ét tűzte ki, s a résztvevőknek és tá­mogatóiknak búcsút ígért. Felbuzdulásában bizonyá­ra része volt Vetésinek és Hunyadi üzenetének is. A pápa V. László királyhoz, a magyar egyházi és világi főurakhoz, s Capistrán Jánoshoz lelkesítő leveleket küldött és a segítségét ígérte. 69 A pápa magát Vetésit is több kedvezményben ré­szesítette. 1455. június 5. vagy 6-án megengedte, hogy királyi szolgálata alatt hordozható oltáron is misézhessen, még interdictummal sújtott helyeken is. Pápai engedélyt nyert arra is, hogy erdélyi főespe­resi tiszte mellett korlátozás nélkül elfogadhat más egyházi javadalmakat. Továbbá édesanyjával és test­véreivel, valamint ezek házastársaival, több barátjával és kíséretének tagjaival együtt jogot nyert gyóntató atya választására, akitől teljes búcsút nyerhetnek. 70 1456. július 29-én a vetési templomnak engedélyezett búcsút a pápa. A szentszék kincstárából pedig társával együtt 100 forint tiszteletdíjat kapott. Valószínűleg e követjárásakor nyerte apostoli főjegyző (protono­tarius) címét is, amelyet 1456. október 12-i kérelmé­ben viselt először. 7 1 Hogy V. Alfonz nápolyi és aragóniai királyhoz (1416-1458) eljutott-e Rómába, nem tudjuk. 72 Ko­rábban Alfonz volt Hunyadi jelöltje a magyar trónra, akivel 1446—1448-ban tárgyalásokat is folytatott a kormányzó. 73 További emelkedése az egyházi pályán, az ország főurai közé jutása 1455. július 5-e és 1456. október 12-e között Vetési erdélyi prépost lett. Ugyanis 1455. július 5-én Várdai Istvánt a pápa felmentette nagypréposti 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom