A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök
RAINER PÁL VETËSI ALBERT VESZPRÉMI PÜSPÖK /. VETÉSI ALBERT ÉLETE VESZPRÉMI PÜSPÖKKÉ VALÓ KINEVEZÉSÉIG Bevezetés Vetési Albert XV. századi történelmünk jelentős alakja volt. A Hunyadi párt egyik vezére, magas műveltségű főpap, aki Hunyadi János és Mátyás király megbízásából számos alkalommal járt külországokban fontos államügyekben. Különböző egyházi tisztségek viselése után csaknem 30 évig, élete végéig a veszprémi püspökség élén állt. 1986-ban lesz halálának 500. évfordulója. Személye inkább csak a szakemberek előtt ismert, nem él a történelmi köztudatban. Bár számos tanulmány érintette tevékenységét, részletes életrajza mindmáig nincs. A kortárs Thuróczy János krónikájában sehol sem említi. A XVIII. században Róka János már veszprémi püspökségének kezdetét is tévesen 1442-re tette. Budai Ferenc lexikonában röviden közölte életrajzát. 3 Részletesen elsőként Makkay József 4 és Fraknói Vilmos 5 foglalkozott vele, utóbbi elsősorban mint diplomatával. A veszprémi püspökség római oklevéltárában megtalálhatjuk a veszprémi püspökségével kapcsolatos vatikáni iratanyagot. 6 A Pallas7 , majd a Révai-féle 8 lexikon közölte életrajzát. A különféle megye-, táj- és várostörténeti munkák is hosszabbrövidebb említést tettek szerepléséről. 9 Később főleg Balogh Jolán 10 és Gutheil Jenő 11 írásaiban találhatunk adatokat Vetési Albertről. 1957-ben a veszprémi Szt. György kápolnában végzett ásatás alkalmával megtalálták a főpap sírját. Ekkor rövid ideig a kutatás előterében állott alakja. Egyre több adat vált ismertté tevékenységéről és a hozzá köthető — eléggé csekély — tárgyi emlékanyagról. 12 Az Új magyar lexikon 13 és a Magyar életrajzi lexikon 14 ismételten közölte rövid életrajzát. Utóbb Fügedi Erik foglalkozott XV. századi püspökeinkkel, így Vetésivel is. 15 Jelen dolgozatom célja, hogy a rendelkezésemre álló adatok - zömmel a már megjelent számos kisebb-nagyobb tanulmány — felhasználásával minél teljesebb képet rajzoljak Vetési Albert életéről. Bár a lehetőségekhez képest igyekeztem minél több elérhető adalékot felhasználni, a témakört mégsem tekinthetjük lezártnak. Annál is inkább nem, mert külön levéltári kutatásokat nem végeztem e téren, s a veszprémi püspöki, illetve káptalani levéltárban további idevágó feldolgozatlan anyag várható. A számos adat és epizód jellegű adalék miatt munkám során a legcélszerűbbnek a kronologikus szempont követését tartottam. A Vetési család Vetés kis falu az egykori Szatmár vármegye csengeri járásában, a Szamos folyó bal partján, Nagykároly közelében. A trianoni békekötés óta Romániához tartozik. Innét vette nevét a Vetési család, amely a Károlyi (később grófi), a Bagossy, a Csomaközy és a Vadai családokkal rokon, s azokkal együtt a Kaplony nemzetségből származott. 16 Vetést 1265. október 31-én Simon ispán, András fia kapta V. István ifjabb királytól. 17 A Vetési nevet a XIV. század közepétől kezdve használták a család tagjai. 18 A Vetésiek Szatmár megye módosabb birtokos nemességéhez tartoztak, birtokaik a megyében többfelé feküdtek. 19 A családból egyedül Albert futott be fényes, országosan is jelentős életpályát. A többiek inkább csak a megyei életben játszottak meghatározó szerepet. Vetésen még a XIX. században is birtokosok voltak. A család férfiágon Vetési (Wethéssv) Lajosban halt ki 1863. december 20. vagy 28-án. 20 Szülei, ifjúkora, egyházi pályára lépése Vetési Albert édesapja Vetési Jakab Szatmár vármegyei alispán (1414—1436.) 21 , édesanyja Pudentia vagy Potentiana — családi nevét nem ismerjük — volt. 22 Miklós, Anna, Priska és Dorottya nevű testvéreiről tudunk. 23 Születési helye és ideje ismeretlen. Első ízben 1422. június 4-én szerepel Zsigmond király Szatmár vármegyéhez intézett rendeletében, amelyben a király meghagyta a megye hatóságának, hogy a Károlyi, Vetési, Csomaközy és Bagossy családok által erdőpusztítás miatt bepanaszolt Kidéi család ellen indítsanak vizsgálatot. 24 Szatmár megye válaszlevelében (Csenger, 1422. július 22.), amely227
