A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

Uradalom Népsűrűségi adatok az 1478-as összeírásból krn * 5% Jobbágygazdaságok Sárádon hozzá van számítva ail incola. km -re eső jobbágygazdaságok Rekonstruált családfőszám 6. táblázat km -re eső családfő Somló 196,3 311 1,58 327 1,67 Csesznek 173,3 214 1,23 214 1,23 Valkó m. 120,5 309 2,56 325 2,7 Csörög 66,4 185 2,79 185 2,79 Bács m. 140,6 69 0,49 88 0,63 Csongrád m. 30,5 22 0,72 22 0,72 Pozsega m. 27,3 24 0,88 38 1,39 Siklós 187,7 730 3,89 1232 6,56 Sárád

1 62,1 57 0,92 85 1,37 összesen 1004,7 1921 1,91 2516 2,5 Az 1498-as összeírást összehasonlítva az 1478-assal, a kapcsolat a lakott telkek között (pontosabban: lakott háztartások, jobbágygazdaságok között) eléggé világosan kimutatható. A két összeírásban egyező települések esetében a pusztává lett Szentoldor mellett Vámospereszlegen csökkent pontosan egy harmaddal a lakott gazdaságok száma, Varsányon és Dobán viszont egy harmaddal-egy negyeddel nőtt. Az összeírt településeken húsz év alatt együttvéve nem egész egy tizeddel csökkent a jobbágygazdaságok száma, ami a birtokosváltozásoknak, vagy az 1490—9l-es harcoknak is lehetett a következménye. A falvaknak egymástól különböző fejlődését az uradalom egysége kiegyenlítette. A hét falu esetében tehát 1428-at 100-nak tekintve 1478-ban 66,1%-ra esett a gazdaságok száma, 1498-ban pedig 61,7%-ra. Az 1478-ban említett uradalmi falvakból (beleértve a Veszprém megyeieket is) tíz település fordul elő az 1498-as urbáriumban, köztük a pusztává vált Szentoldor. Ezek 1478-ban említett lakott gazdaságainak számát (266) 100-nak tekintve 1498-ban 92,5%-ra (246) esett. Ez majdnem azonos arány, mint az 1428-ban említett Vas megyei falvak gazdaságainak 1478-as és 1498-as számai közt. Ez — az uradalmon belüli migráció

103 ellenére is arra enged következtetni, hogy a gazdaságok száma arányosan csökkent az uradalomban. (Igaz, itt nem vehettük figyelembe a Szécsi-rész tanulságait 1428 és 1498 esetében.) Az 1428-as, az 1478-as, az 1498-as (és a somlói uradalomhoz tartozó három falu kivételével az 1488as) összeírások között tehát valóban lehet olyan hasonlóságokat találnunk, amelyek arra utalnak, hogy a valódi, vagy legalábbis jogi szempontból a valódi állapotot tükrözik, vagy talán inkább megközelítik. A különböző források tehát valóban egy bizonyos állapot tükörképei, ez azonban a valóságtól a Szécsirész tanúsága szerint bizonyos mértékben eltér. A Szécsi-rész adatai arra is figyelmeztetnek, hogy az amúgy is jelentős népsűrűségi eltérések még jelentősebbek voltak a valóságban. (Ld. 6. ábra.) Míg a különálló jobbágygazdaságok száma négyzetkilométerenként

104 0,49 (Bács megyei falvak) és 3,89 (siklósi uradalom) között váltakozott, a Szécsi-rész adatai alapján rekonstruált családfő szám esetében több, egymással szinte megegyező családfő-sűrűség szám állapítható meg. Az alföldi (Bács és Csongrád megye) birtokok családfő-sűrűsége volt a legalacsonyabb: 0,7 körül négyzetkilométerenként, őket követik a cseszneki, sarádi és pozsegai uradalmak 1,23—1,39 közti négyzetkilométerenkénti családszámmal. Külön áll a somlói uradalom 1,67, majd majdnem egyformák a Valkó és a csörögi uradalmak: 2,7 családdal kittként, a legmagasabb a siklósi uradalomban, ahol 6,56 család esik egy km

2-re. Az egész összeírt Garai-birtokkomplexust tekintve egy km

2-re esett 1,91 jobbágygazdaság, ill. 2,5 a Szécsi-rész alapján rekonstruált család. A Garai-felosztás különösen jól alkalmas népsűrűségi adatok nyerésére, ugyanis a többi becsüoklevélben nem találunk a Szécsi-részhez hasonló részletezett adatokat, sőt a telkek osztódását sem veszik figyelembe mindig, összehasonlításként két hatalmas uradalom felbecslését idézem A szlavóniai császárvári uradalom (Várasd megye) területén 1488-ban 693 lakott jobbágytelket írtak össze, az uradalom területe pedig 81,9 km

2 volt. Hozzáadva 5%-ot a becslésbe fel nem vett belterület, vizek, utak számára 86 km

2-el számolhatunk. E szerint egy km

2-re 8,06 jobbágytelek esik.

105 Itt tehát jóval magasabb a népsűrűség még a siklósinál is. Itt a jobbágy „sessio" feltétlenül a házhelyet jelenti, hiszen — akár a Valkó megyei falvak egy részénél - itt is igen gyakran 2—3 hold esik egy telekre. A különbség csak az, hogy a többi hazai uradalomhoz képest igen alacsony a pusztásodás aránya: 4,5%. Más a helyzet a makovicai uradalom 1492-es becsüjénél.

106 Itt külön kell vennünk az uradalom törzsbirtokát jelentő Sáros megyei falvakat és néhány Pest megyei falut. Sáros megyében 157 lakott telket írtak össze. Itt sajnos nem tudjuk meghatározni az alapterületet, mert — a fenn már említett és Werbőczynél is írásba foglalt módon - az erdők egy 219