A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

kell a valóságnak betudni: az uradalom 1479-től annak a Kinizsi Pálnak a kezén volt, aki 1488-ban a megye főispáni tisztét viselte," akinek módja lehetett az adószedőkkel eljáró szolgabírókon keresztül a valódinál kisebb portaszámot felvétetni. Sajnos, a portalajstrom és az 1478-as összeírás összehasonlítása sem hozott egyértelmű eredményt. Ha csak fel nem tételezzük, hogy középkori falvainkban olyan mértékű lakosságfluktuáció volt, hogy évtizedenként egyharmaddal-egynegyeddel bővült, vagy csökkent a lakosság, vagy az összeírás hitelével van baj, vagy pedig az összeírások készítésénél általunk nem ismert szempontok is érvényesültek.

100 A somlói uradalom egy részéről 1428-ból is maradt fenn egy portalajstrom: a Garaiak által be nem fizetett adó jegyzéke. Itt Vámospereszleg, Táskánd, Gálosháza, Szentpéterháza* és Martonfalva kivételével a Vas megyei falvak, szám szerint hét lett összeírva, ezeknél tehát egy ötven évvel korábbi állapotról értesülünk.

101 1428-ban a hét faluban a Garai-család két tagjának összesen 227 portája volt. (Ld. 5. ábra.) A porta alatt itt is a háztelket vagy háztartást kell érteni, nem pedig a jobbágytelket, mint földesúri adóegységet, ahogy a Zsigmond-kori portákra nézve már Mályusz Elemér is kifejtette.

102 Ha egész telkeket írtak volna össze 1428-ban, akkor azt kellene hinnünk, hogy 1478-ra a puszta telkeket is beleértve, 54,4%-ra csökkent volna a telkek száma. Bár a puszta telkek egy idő után el is tűnhetnek, ha újra nem telepítik meg, ilyen mértékű fogyás nem képzelhető el, hiszen az 1478-as egész telkek között a puszta telkek is ott vannak. (Az 1478-ban összeírt 123,5 egész telekből 65,75 volt puszta, azaz 53,2%. Ha - tekintve a lakott töredéktelken összeírt puszta töredéktelkeket — ennél a valóságban alacsonyabb lehetett is a pusztásodás aránya, a különbség mégis túl nagy 1428-hoz képest.) Ezért teljesen biztosnak látszik, hogy 1428-ban a lakott gazdaságokat írták össze, függetlenül attól, hogy milyen töredéktelek tartozott hozzájuk. így is ötven év alatt pontosan egy harmaddal csökkent a gazdaságok száma. Igaz, leszámítva Szentoldor pusztulását 1498-ig nem romlott legalábbis a hét falunál — a helyzet tovább. Az egész telekre átszámított terület különben nem is változhatott 1428 és 1478 között lényeges módon, ugyanis az 1428-as adatok bizonyos mértékben valóban kapcsolatban állnak az 1478-as egésztelki állománnyal. Ha feltételezzük, hogy 1428 és 1478 között a pusztásodási periódus ellenére sem csökkenhetett jelentős mértékben a nyilvántartott egész (lakott és puszta) telkek száma, valamint tekintettel vagyunk arra, hogy az uradalom nagy részében a féltelek az általános (1478-ban csak Nagyság teljesen negyedtelkes és Keresztúron van néhány negyedtelek az 1428-ban összeírt falvak közül), akkor az 1478-ban összeírt falvak féltelekre átszámított jobbágy telekállományának az 1428-ban összeírt portákkal összhangban kellene állnia. A féltelekre átszámított 1478-as jobbágy telekállományban - ha az 1428-as helyzetet 100-nak tekintem - a következő csoportok állapíthatók meg. Gecseny, Ság, Jánosháza és Keresztúr esetében az 1428as portaszám és az 1478-as féltelekszám szinte teljesen megegyezik: Gecsenynél valamivel magasabb, a többinél alacsonyabb : ötven év alatt 93%-ra csökkent. Hosszúfalu esetében érdekes módon az azonosság 1428 és 1478 között nem a féltelekkel, hanem az egésztelekkel mutatható ki, illetőleg 95%-ra csökkent. Két jelentős eltérés van: Szentoldor és Varsány. Az előbbinél - a szomszéd Hosszúfalu mintájára valószínűleg nem a fél, hanem az egész telekkel kell számolnunk, így 72%-ra csökkent ötven év alatt, ami azért is valószínű, hiszen húsz év múlva ez a templomos falu már puszta, és már 1478-ban az elpusztult telkek aránya 69,7%. Varsány esetében épp az ellenkező a helyzet. Itt nyilván az 1478-as féltelkekkel kell számolnunk, ebben az esetben 1478-ra 74%-ot kapunk. Feltűnő viszont, hogy Varsánynál volt 1478ban a legkisebb a pusztásodás: 14,3%. Ha ez a számítás helyes, akkor az uradalomban a negyedtelkesedés, ül. Hosszúfalunál a féltelkesedés később kezdődött nagyobb mértékben. Igaz, az sem lehetetlen, hogy valóban csak a féltelek az, amit figyelembe kellene venni, hiszen Hosszúfalu pusztásodási aránya 1478-ban még Szentoldornál is magasabb: 71,2%. Valóban, Hosszúfalu és Szentoldor messze megelőzi az uradalom többi falvát. Falu A somlói uradalom néhány falva 1428-ban, 1478-ban és 1498-ban 5. táblázat 1428 1478 Egész telek 1478 Lakott jobbágygazdaság 1498 Lakott telek Gecseny Hosszúfalu Szentoldor Ság Varsány Jánosháza Keresztúr 28 31 23 78,5 28,5 18 20 14,5 29,5 16,5 35 10,5 8,5 9 12 17 10 69 18 10 14 13 15 puszta 63 30 7 12 összesen 227 123,5 150 140 218