A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
a helység házánál (községházánál) húst, bort, mindent elprédáltak; Molnár Istvánnak háza ajtaján belőttek; az én (ti. Papp György bíró) házamra seregestül jöttek, hogy be lüdözzenek és felgyújtsák; a jármos lovakat elvitték; sokkal rosszabbak a rajtunk uraskodó ellenségnél." Az insurgerlsek erőszakkal betörtek József Sámuel árendás (bérlő) kocsmájába, s elvittek tőle 42 icce (50 liter) bort, 3 verdung pálinkát, levágták két ürüjét, s útiköltség címén elvettek tőle 164 forintot. Utána — fegyveresen — végigjárták a falu házait, s ugyancsak útiköltség címén erőszakkal összeszedtek a lakóktól 14 forintot, valamint 248 icce (298 liter) bort 57 forint értékben. Végül a községházáról elrabolták az ott őrzött zálogtárgyakat. Az okozott kár összesen 235 forint 52 krajcár volt. Ezután benyomultak a községháza épületébe, és elrabolták a község szekerét azon a címen, hogy azon mennek be Veszprémbe. Mikor ezért Bolla Pál községi elöljáró tiltakozott, őt is arra kényszerítették fegyverrel, hogy tolja a szekeret. Mikor ellenkezni próbált, Bolla Pált összevagdalták kardjaikkal. A falu bírájának feljelentésére a katonai törvényszék 1809. augusztus 27-én Téten hozott ítéletet a csöglei zendülés ügyében. A július 3-i rablások és erőszakoskodások vezetőit: Barcza Mihályt (aki a veszprémi gyalogoszászlóaljban szolgált) és Biró Ferencet (aki a veszprémi lovasezred 3. főstrázsamesteri lovasosztályában szolgált előzőkben) golyó általi halálra ítélték és főbe lövették. A többieket — 16 személyt — háromhavi börtönre ítélték, azzal súlyosbítva, hogy minden éjszakát kurtavasban kellett tölteniök, s minden harmadik napon csak kenyeret és vizet kaptak. Ráadásul minden okozott kárt meg kellett téríteniök. 123 Július 4-én Márkus József ezredes jelentette Veszprém vármegyének, hogy a 490 szökevény közül újra megérkezett 22 ember, s velük együtt megérkezett a szökevény Halassy és Graner seborvos is. Márkus bejelentette, hogy a két szökevény sebészt csak a megye tisztes neve miatt nem állíttatta hadbíróság elé. 214 Július 5-én a megyegyülés is foglalkozott a szökevények ügyével. Jegyzőkönyvbe foglalták, hogy nagyon sok szökött insurgens még most sem hajlandó ezredéhez visszatérni. A türelmi határidő letelt, s ezért a megye közhírré tétette, hogy a továbbiakban a csavargó insurgensek ,,desertőröknek" (katonaszökevényeknek, Sz.) tekintendők, s bárki elfoghatja és megkötözve Veszprémbe szállíttathatja őket. Minden egyes behozott szökevényért a megye azonnal kifizet 24 forintot. A kifizetett pénzt aztán az elfogott insurgens vagyonából utólag behajtják. Mivel a legtöbb szökevény szentgáli volt, a megye határozatot hozott, hogy a hamarosan Veszprémbe érkező nemesi lovasezred segédletével erőszakkal fogdossák össze a faluban és annak határában a szökevényeket. Mikor másnap a Veszprémben állomásozó egységet Szentgálra akarták kivezényelni, azok bejelentetté 1 ,., hogy a legfelsőbb parancs nélkül nem adnak karhatalmat. A megye ezért azonnal levelet írt a nádornak, hogy adjon ki ilyen parancsot. 125 Ugyanakkor a szentgáli elöljáróság is kérte a vármegyét, hogy hosszabbítsák meg a jelentkezési határidőt. Ugyanis nagyon sokan a falutól távoli tanyákon dolgoztak, s azokat nehéz volt értesíteni. A vármegye méltányolta a kérést, s a jelentkezési határidőt július 9-ig elnapolta. 126 Márkus József ezredes, a gyalogoszászlóalj parancsnoka július 8-án újabb jelentést írt a vármegyének, melyben bejelentette, hogy július 6-án 23-an, 7-én 46-an, 8-án pedig 22-en jelentkeztek a zászlóaljnál. Ugyanezen a napon — július 8-án — az elszéledt felkelők közül még 56 embert szedtek össze és kísértek be Veszprémbe. Beszállítottak még Veszprémbe ötven lovat is. Július 8-án a Veszprém megyei nemesi lovasezred parancsnoka, gróf Zichy Ferenc ezredeskapitány is levelet írt a vármegyéhez. Bejelentette, hogy a győri csata után lovasezrede kétszáz emberrel megfogyatkozva ért Komáromba. „De valameddig a Nemes Ezredhez tartozó, és leginkább a győri ütközetnek alkalmatosságával elszéllyedt s honjaikba visszatért Vitézeink egytül-egyig ide bé nem érkeznek, mindaddig a Tekintetes Nemes Karoknak és Rendeknek tökéletes híradást az ez ideig akár a csaták piacain maradott, akár az ellenség fogságába jutott, és elveszett Vitézeinkről nem tehetek!" Végül kérte a vármegyét, hogy a tartalékokból a 200 főnyi hiányt azonnal pótolja. lM 1809. július 14-19 között megkötötték a fegyverszünetet. Ennek értelmében a francia hadsereg újra megszállta a Rába vonaláig Nyugat-Magyarországot. A Rábától keletre eső térségben pedig a magyar nemesi felkelő csapatokból álló II. tartalék hadtest (pk. József nádor tábornagy) vonult fel. Július 22-re befejeződött a csapatok felvonulása. Veszprém vármegyében részben a Mecséry-lovashadosztály Meskó-dandárának csapatai vonultak fel: a Vas megyei lovasezred hat százada (Takácsi, Vaszar, Gyarmat, Csikvánd, Üjmalomsok, Marcaltő) és a soproni lovasosztály két százada (Görzsöny, Acsád.) A Hadik-lovashadosztályból a Csekonics-lovasdandár részei voltak még a vármegyében: a szabolcsi lovasezred hat százada (Somlóvásárhely, Devecser, Borszörcsök, Kisjenő, Tüskevár, Torna, Oroszi, Dóba, Karakó- és Szegszörcsök), valamint a szatmári lovasezred hat százada (Salamon, Nyárád, Nemes- és Pórszalók, Dabrony, Vid, Nagyalásony, Vecse, Kup, Kovácsi, Nóráp.) A Fejér megyei 10. sz. gyalogoszászlóalj két százada Pápán, a Veszprém megyei 9. sz. gyalogoszászlóalj hat százada pedig Marcaltőn állomásozott; a hadtest tüzérsége (54 db ágyúval) Borsosgyőr, Kéttornyúlak, Dáka és Derecske falukban összpontosult. 129 P 1809. július közepére egyre több olyan jelentés érkezett Veszprémbe, hogy a bujkáló insurgensek rabolnak, fosztogatnak. Július 16-án Szelestey Ferenc megyei főhadnagy jelentette, hogy Kádárta, Rátót, Lókút és Olaszfalu lakosságának kirendelésével ,,meghajtotta ... az gonosz csavargók és szökevények eránt az erdőket". Szökevényeket azonban sehol sem találtak. 130 Mivel közben panasz érkezett, hogy tizenöt szentgáli szökevény a káptalani uradalomból elrabolt néhány bárányt, július 17-én a vármegye újabb hajtóvadászatot rendelt el az éhségükben rabló insurgensek ellen. A Bakony rengetegeiben lap394