A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
pangó szökevények ellen a Fejér vármegyei 10. sz. gyalogososztály egyik — Fejér vármegyei — századát rendelték ki. (Parancsnok: Pribék József százados, 4 tiszt, 26 tiszthelyettes és 216 közlegény.) Rövidesen ki kellett rendelni a gyalogososztály másik — Tolna megyei — századát is: Benyovszky Károly századost, 4 tisztet, 26 tiszthelyettest és 144 közembert. A Pápán összpontosított két századot augusztus 4-én Ugodra rendelték ki, egy ott fosztogató rablóbanda ellen. A tűzharcban Kreskay Imre főhadnagy elesett. Néhány nappal később, augusztus 8-án az említett karhatalmat a dabronyi vadászházhoz rendelték ki, ahol szökevény nemes és nem nemes insurgensek és juhászok mulattak. A katonák körülvették az épületet. Mikor ezt a mulatózok észrevették, néhányan, mint pl. egy Magyar Istók nevű szökevény insurgens, akinél két fegyver is volt, az ablakon át lövöldözni kezdtek a katonákra. A katonák is tüzet nyitottak, majd lerohanták az épületet, és elfogták a részegen mulatozó társaságot. A foglyok között volt Venczel Mihály nemtelen személy is (aki a homokbödögei nemes Fekete József helyett ment katonának), továbbá Doma Péter gyalogos insurgens. Mindketten a győri csatából szöktek meg fegyveresen. A Téten — 1809. augusztus 27-én — hozott hadbírósági ítélet Venczel Mihály két részben kiszabandó 60 pálcaütésre, továbbá két hétig tartó kurtavasban töltendő — másnaponként böjtre fogott — börtönre ítélte. 1 ' 1 A többszörösen letelt határidő miatt — és mivel a szökevények többsége még mindig nem jelentkezett! — július 30-án a megye elrendelte, hogy 24 órán belül a karhatalom szedesse össze a szökevényeket — még az ágyban fekvő betegeket és sebesülteket is! —, s szállítsa őket Veszprémbe. ш Mivel július 24-én a pápai katonai kórházakban újra 852 beteg és sebesült katona feküdt, határozat született, hogy ezek nagy részét Veszprémbe kell átszállítani. A Veszprémbe átszállított beteg katonákat elsősorban a várban helyezték el. Lefoglalták számukra a piaristák gimnáziumát, a szemináriumot, a piaristák és a ferencesek kolostorait. Csak a vármegyeházát nem adták át a hadseregnek. A városi hatóságok nagyon aggódtak, hogy a várban ,,a hely kicsinysége miatt annyira egymásra vannak építve a házak, itt lévén minden templomok, az egész város Isteni szolgálatra ide jár, úgy hogy egyetlen egy ragadó nyavala döghalált terjeszthet közükbe". Augusztus 5-re a veszprémi katonai kórház annyira megtelt beteg katonákkal, hogy több helyet a város adni már nem tudott. A megyegyülés javasolta, hogy más helyekre — pl. Füredre — szállítsák a betegeket. Ugyanakkor a katonai kórház halottait az amúgy is szűk temetőben eltemetni nem tudták. A megyei deputáció elrendelte, hogy a városi hatóságok jelöljenek ki új temetőhelyét. Augusztus 12-én egy bizottság a Jutási út mellett és a Völgyi-kút árka között fekvő Grisits-féle földet — amely Tümmler Henrik majorja felett feküdt — vizsgálta meg. A tulajdonos a földért 300 forintot kért. A tárgyalás 1810. februárig elhúzódott, de eredménnyel nem járt. 133 A halott katonákat ezért továbbra is a városi kórház melletti alsóvárosi temetőben hantolták el. Pedig augusztus 5-ig a veszprémi katonai kórházakban összesen kilenc katona halt meg. A tömeges halálozások csak ezután kezdődtek. 1809. december 31-ig bezárólag Veszprémben a kórházban 261, a kórházon kívül 487 katona — összesen 748 ember — halt meg. li4 A halottak az alábbi ezredekből valók voltak: 61. sz. Saint Julien-gyalogezred: 54 ember; 6. sz. Blankenstein-huszárezred: 50 ember; 16. sz. Lusignan-gyalogezred: 47 ember; 19. sz. Alvinczy-gyalogezred: 36 ember; 27. sz. Strassaldo-gyalogezred: 31 ember; 53. sz. Jellasics-gyalogezred: 26 ember; 32. sz. Esterházy-gyalogezred: 24 ember; kocsisok: 23 ember; osztrák Landwehrek (ismeretlen alakulatok): 13 ember; 1. sz. likkai határőrezred: 11 ember; 2. sz. ottocsáci határőrezred: 11; 3. sz. ogulini határőrezred: 12; Vukasovics-gyalogezred: 8; a zalai insurgens csapatok: 13 ember; 6-6 katona halt meg a 4. sz. szluini és a 11. sz. második báni határőrezredböl, valamint a 6. tüzérezredből; 5-5 katona hunyt el a 25. sz. De Vaux-gyalogezredből, a salzburgi Landwehr- és vadászzászlóaljakból stb. A tapolcai kórházban 41 katona halt meg: 8 katona a 61. sz. Saint Julien-, 3-3 а 45. sz. De Vaux- és 27. sz. Strassaldo-, l-l pedig a 43. sz. Simbschen-, a 19. sz. Alvinczy-, az 53. sz. Jellasics-gyalogezredekből stb. A nagyvázsonyi kórházban 11 katona halt meg; tetemeik a pulai út melletti Francia-keresztnél nyugszanak. Sümegen hat meghalt katonát temettek el. Miközben a megyében számos helyen működtek katonai kórházak, a nemesi felkelő csapatok egyik kórházát Pápára vezényelték augusztus 4-én. A kórház 1810. január 15-ig működött itt, s ezen idő alatt 641 sebesült és beteg nemesi felkelőt ápoltak itt.' 3 » 1809. július 27-én királyi parancs rendelte el a sorezredek számára az újoncozást. Veszprém megyének 348 keresztény és 26 zsidó újoncot kellett kiállítani (járásonként), az alábbi lélekszámok szerint (a zsidó újoncokat a megye 1858 zsidó férfilakosából állították ki): veszprémi főbírói járás (9788 fő) 51 katona, veszprémi vicebírói járás (12 060 fő) 64 katona, pápai főbírói járás (11011 fő) 58 katona, pápai vicebírói járás (5854 fő) 31 katona, cseszneki főbírói járás (8620 fő) 46 katona, cseszneki vicebírói járás (6069 fő) 32 katona, devecseri főbírói járás (4581 fő) 25 katona, devecseri vicebírói járás (7699 fő) 41 katona. összesen: 65 682 fő 348 katona. 1 ' 11 ' A parancs értelmében a toborzásokat 1809. augusztus 7-én meg kellett kezdeni. Felszólították a plébánosokat, lelkipásztorokat, bírókat, uradalmi tiszteket, hogy tudassák a fiatalsággal, hogy őfelsége mindazoknak, akik a háborúban kitüntetik magukat, azoknak: ha nemtelenek, nemességet, ha már nemesek: adománybirtokot, illetve arany- és ezüst érdempénzt fog adni. A toborzáskor pedig mindenki 30 forintot kap jelentkezés esetén. Az önkénteseket a háború végén azonnal leszerelik a hadseregtől, s a jövőben többet katonáskodniuk nem kell. 395
