A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

az irányítása alatt lévő iskolát ,,a régi szennyéből kivetkőztette". Magyarán ez annyit jelent, hogy Pápán az 1534. évben, sőt előtte is már a reformáció igazságait elfogadott iskolamester működött és a reformáció szellemében is tanított. Ez az iskola a svájci reformáció irányát követve, Kálvin János szellemiségét hordozta, s mai szóhasználattal azt mondhatjuk, református volt!

8 Működött azonban Pápán lutheri irányú iskola is. Arról is maradt fenn ugyanis hiteles adat, hogy 1543-ban a pápai lutheránus iskolamester átrándult Győrbe egyházi szolgálatot végezni, de ott e tevékenysége miatt a győri katolikus püspök parancsára elfogták és börtönbe zárták.

9 Az iskolák közül a református szellemiségű tanintézmény volt az, amelyik fokozatosan, a református gyülekezettel együtt fejlődött, és bár sok üldöztetést kellett kiállnia, elszenvednie, sőt az Esterházyak Pápáról is kiüldözték néhány évtizedre, mégis országos hírű főiskolai rangra emelkedett. Úgyannyira, hogy évszázadokon át Pápa város művelődésügyének forrásává, hordozójává, kultúrájának, szellemi életének minősítetten magas szintű fejlesztőjévé lett. Egyedül a pálosok tudták felvenni vele a versenyt! A város életében azonban csak akkor tudták átvenni iskolázás, művelődés és kulturális szinten a vezetést s az irányítást, amikor az Esterházyak a református iskolát bezárták, tanulóit szétkergették és mindenfajta református és evangélikus egyházi tevékenységet megszüntettek.

10 A 18. század eleje, a Rákóczi-szabadságharc ideje tragikus, szenvedésekkel teli évtized Pápa történetében. Kétszer is elpusztult a város. Először 1703-ban Heister labanc generális gyújtatta föl és égette föl a várost, amikor Andrássy István kuruc generális harc nélkül kivonult és feladta. Bercsényi Miklós jelentette ekkor a fejedelemnek, hogy „Pápa mind elszaladt a német elől, a koldus sem maradt egyéb Pápán a fehér barátoknál". Eszerint a lakosság is teljesen szétszaladt, elrejtőzött a Bakonyban; erdőkben, nádasokban a puszta életét igyekezett menteni. A fehér barátok, a pálosok maradtak a városban egyedül. Nekik nem kellett félniök." Ezután a pusztulás után, úgy-ahogy felépült a város. A kurucok kezén volt és Bottyán székelt benne az 1705—1707 években. Rabutin és Pálffy labanc generálisok hadainak közeledtére, 1707-ben, Bottyán ugyancsak harc nélkül feladta a várost. Amikor később visszatért egy nagyobb sereggel, a labancok kivonultak ugyan a városból, de úgy elpusztították, hogy mindössze két ház maradt benne épségben. Ekkor a kurucokat, különösen a pápaiakat, iszonyú elkeseredés és öldöklő düh fogta el. így zúdultak át Ausztriába, és ott Pápáért bosszút állva, hetven falut égettek föl. A Rákóczi-szabadságharc után lassan kezdett a város éledni. A lakosság visszaszivárgott, újjáépült, és a viszonylagos békében fokozatosan fejlődött a település. Ezt a fejlődést azonban nagymértékben zavarta az, hogy teljes erővel megindult az Esterházyak részéről, a Habsburg császári ház és a katolikus klérus erőszakos segítségével az ellenreformáció, az évtizedekig tartó s testet-lelket ölő élethalálharc erdménye az lett, hogy 1752. május 12-én, három órányi időt hagyva a városból való kitakarodasra, a református gyülekezet életét megszüntették, iskoláját bezárták, épületeit elvették. A szomszédos adászteveli gyülekezet fogadta be az árva eklézsiát s nyújtott otthont az iskolának is, harminc esztendőn keresztül, amikor újra visszatérhettek II. József türelmi rendelete alapján a városba. A pálosok ebben a harcban nem vettek látványos módon részt. A háborús idők elmúltával munkájukat újra a szokott mederben folytatták. Tehetséges, nagy tudású, szakavatott tudós tanárok tanították az ifjúságot és képezték a rendi növendékeket buzgó szerzetesekké. Az alkotó és lelket, szellemiséget alakító céltudatos munka izzó kohójában fejlődtek itt harcias egyéniségekké az ifjú rendtagok. Kitűnő hitszónokok nagy nyelvi készséggel hirdették itt magyarul az evangéliumot. A pápai pálos hitszónokok országos hírnévnek örvendtek. A hazánkban lévő pálos iskolák között a pápai lett fokozatosan a leghíresebb, s amikor archigimnáziummá lett, ennek az iskolának a tanterve, tanítási módszere és szellemisége irányítóan hatott a többi pálos iskolákra. A kicsi kis előkészítő iskola 1721-re fejlődik algimnáziummá. Ekkor Szigethy Antal a syntaxis professzora, fráter Marton Hilarion pedig a parva magister. Az iskola ekkor négyosztályos és két tanár tanít benne. Így működik az iskola egészen 1761-ig, amikor felépül az új iskolaépület, és egyúttal megkapják az engedélyt arra, hogy ладу — vagyis archigimnáziummá fejlesszék. Ekkor csatolták a meglévő négy osztályhoz a másik kettőt: a poétikait és a retorikait.

12 Elkészült tehát az új iskola 1761-ben és „június 1-én a humaniórák tanítására emelt új épületbe a tanulóifjúságot ünnepélyesen bevezették majdnem az egész Veszprém megyei nemesség dicsérete és helyeslése közepette, jól tudva, hogy milyen haszonnal jár a hazai ifjúság jó nevelése. Ezt tudva Bündesi János nemes úr az iskola tanárainak a humaniórai tanulmányokat tárgyaló auctorokat, 444 könyveket ajándékozott bőkezűen".

1! Ebben az épületben, az emeleten, színielőadások tartására alkalmas nagytermet is építettek.

14 A megfelelő előkészítés után Kolarich Joachim perjel 1762-ben hivatalos felterjesztésben kéri a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb intézőjétől, Barkóczy Ferenc hercegprímástól az archigimnáziumnak Pápán való megnyitása engedélyezését. E felterjesztés alapján ugyanezen esztendő november havának 3-ik napján, Bécsben kelt rendelkezés szerint megkapják a pápai pálosok az iskola átszervezésére és az archigimnáziumuk megnyitására az engedélyt. Ettől az időponttól kezdve, egészen a rend feloszlatásáig, archi-, azaz nagygimnáziumként működött a pápai pálos iskola. A rendet II. József 1786-ban oszlatta fel, s ekkor az iskola is megszűnt. A rend eltörlésekor Pápán a következő rend tagok éltek: Némethy Elek perjel, László Sebestyén alperjel, Barabás Gellért igazgató, Kelemen György magyar szónok, Török Krizosztom magyar szónok, Hölz Ágost német szónok, Bálintffy Ágost, Kuzlics Özséb, Raischl János, Marton László tanár, Gyurkóczy János tanár, Szentgyörgyi Gellért 429