A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Rózsáné Lendvai Anna: Adatok Sümeg és Tapolca XVII–XIX. századi történetéhez, különös tekintettel a kézműiparra

t. a—b ábra. A sümegi csizmadiacéh behívótáblája 1755-ből (Elpusztult. Fényképe a Veszprémi Bakonyi Múzeumban) Abb. 1. a—b. Zunfttafel der Stiefelmacher-Zunft in Sümeg aus dem Jahre 1755 (Zerstört. Foto im Bakonyi-Museum zu Veszprém) tusú (s az 1848 előtti időkre csak nagy vonalakban visszatekintő) pulikáció jelent meg, amely a fazekasipar múltjáról szolgáltat adatokat."' A két város ipara múltjáról fontos adatokat tartalmaznak a Zala Megyei Levéltárban őrzött különféle összeírások és az 1828. évi országos összeírás. A céhes iparra vonatkozó kutatáshoz elengedhetetlen A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere.

I7 Ez ad tájékoztatást a kutatásnál kiindulópontként figyelembe jövő írásos és tárgyi céhemlékekről és ezek őrzési helyéről. Az utóbbiak közül ki kell emelnünk az Országos Levéltárat, ahol a Helytartótanács Acta Mechanica iratsorozatában találhatók a céhek alakulására vonatkozó iratok. Sümeg és Tapolca céhes ipara tárgyi emlékeinek tárháza volt a Sümegi Darnay Múzeum,

18 amelynek anyaga 1909-ben tulajdonosának felajánlása folytán — állami tulajdonba, majd 1937-ben a keszthelyi múzeumba került. Anyagának tekintélyes része 1945 tavaszán a zalaegerszegi állomáson bombatámadás áldozata lett.

19 Fennmaradt azonban a Keszthelyi Balatoni Múzeum őrizetében a gyűjteménynek a volt tulajdonos, Darnay Kálmán által készített ún. „rózsaszín fedelű" leltára, amely ma egyik — bár másodlagos, de nélkülözhetetlen — forrása a sümegi és a tapolcai céhes ipar történetének. Ennek felhasználásával is folytatott céhtörténeti kutatást a Keszthelyi Balatoni Múzeumban dr. Nagybákay Péter, aki kutatási eredményeit e tanulmány megírásához készséggel ajánlotta fel és engedte át, amiért hálás köszönetet elsősorban e helyen tartozom mondani.

20 Neki köszönöm azt a tájékoztatást is, hogy elpusztult sümegi céhbehívótáblákról készült fényképlemezek a Veszprémi Bakony Múzeumban találhatók. E tájékoztatás nyomán vált lehetővé azoknak itteni bemutatása, amiért a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságának mondok köszönetet. A Keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött írásos és tárgyi források közvetlen tanulmányozásáról sajnos le kellett mondanom a múzeum épületének több éve tartó külső-belső renoválása és gyűjteményei nagyobb részének emiatti átmeneti őrzési módja folytán, amely a kutatást lehetetlenné tette. II. Zala megye történetírói valamennyien foglalkoznak a másfél évszázados török hódoltság okozta pusztulással, és statisztikai adatokkal bizonyítják, hogy a középkorban virágzó gazdaság és sűrű településhálózat szinte teljesen tönkrement. Rendkívül nehéz a XVII. századi mezővárosok 532