A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez
JEGYZETEK Felekezet i kisiskola van ==+. nincs : "Helység róm. ref. evang. izr. kat. Balatonhenye — + — + Káptalantóti + — — + Kékkút + — — — Kővágóörs + — + 2 + Köveskál + + — — Mindszentkálla + — — — Monostorapáti + — — — Salföld + — — + Szentantalfa + + + 2 + Szentbékkálla + — — — 10 helységben összesen 9 3 2 7 színűleg a kapolcsi (5,8 km) iskolába jártak, a felekezeti oktatást — a távolságok figyelembevételével — megoldottnak kell tekintenünk. A Balaton-felvidéken azonban az sem volt ritka, ha a gyerekek más felekezetű iskolába jártak tanulni. Ha a megye egészére nézve nem is változhat meg álláspontunk, a Káli-medence falvait vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy jól kiépített, söt némely területen tudatosan és tervszerűen fejlesztett alsó fokú oktatási rendszerrel állunk szemben, melynek további tökéletesedését a lakosság szemlélete akadályozta, s ebben az időben alakult ki az az alsó fokú iskolahálózat, melyre a kiegyezést követően ráépülhetett a korszerű közigazgatás és oktatási igazgatás modern, polgári szervezete. mely sajnos igaz a medence többi izraelita iskolájára is: ,, . . . a vallás, mint egyéb tan tanítás, többnyire minden paedagogi ismeret nélküli metszők — schachter — által adatik elő a növendékeknek". A legnagyobb negatívuma tehát az izraelita elemi oktatási rendszernek a magántanítói rendszer és a központi irányítás teljes hiánya, és ebben a vigasztalan képben üde folt Tapolca és Kővágóörs mezővárosok hitközségeinek dicséretes törődése iskoláikkal. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a két mezővárosban éltek a legmódosabb kereskedők. Talán ez is oka annak, hogy a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező hitközségek válogatás nélkül kényszerültek felfogadni tanítót, bárkit, aki vállalkozott a tanításra, ugyanis gyermekeik vallásos nevelését ott is biztosítani kívánták — mint Salföldön —, ahol csak két tanuló volt az iskolában. A XVIII. és XIX. századi adatok alapján önként adódik a megállapítás: a káli falvakban valamennyi felekezet sokkal nagyobb figyelmet fordított az iskoláztatásra, mint a korabeli Zala vármegye más vidékén. A 10 helységben tehát — a XIX. század közepén már — egy időben 21 felekezeti kisiskolával kell számolnunk, s ha azt is számba vesszük, hogy a kővágóörsi református gyerekek a köveskáli református iskolába jártak (naponta oda-vissza összesen hét kilométert gyalogolva), az evangélikusoknál a balatonhenyei gyerekek a szentantalfai (5 km), a köveskáli evangélikus gyerekek a kővágóörsi (3,7 km), a monostorapátiak — valóRöviditések — Abkürzungen BENDA, 1977 = BENDA Kálmán: Az iskolázás és az írni tudás a dunántúli parasztság körében a XVIII. század második felében. (In: PAB—VEAB Értesítő, 1977. A Dunántúl településtörténete II/. 1767—1848. II. kötet) HALASZ, 1981 = HALASZ Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben. (In: Zalai Gyűjtemény, 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1980—1981. Zalaegerszeg, 1981.) HALASZ, 1983 = HALASZ Imre: Önkényuralmi közigazgatás és iskolapolitika Zala megyében a Bachkorszak elején. (Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat.) KOSARY, 1980 = KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. (Budapest, 1980.) KOTNYEK, 1978 = KOTNYEK István: Alsó fokú oktatás Zala megyében 1918-ig. (Zalai Gyűjtemény, 9. Zalaegerszeg, 1978.) MÉSZÁROS, 1968 == MÉSZÁROS István: A magyar nevelés története, 1790—1849. (Egyetemes neveléstörténet, 32—35. füzet. Budapest, 1968.) MÉSZÁROS, 1981 = MÉSZÁROS István: Az iskolaügytörténet Magyarországon, 996—1777. között (Budapest, 1981). SZANTO, 1981 = SZÁNTÓ Imre: A katolikus népmüvelés Magyarországon, 1711 1848. (In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica. Tomus LXIX. Szeged, 1981.) Egyéb rövidítések Balatonhenye, jkv. = A balatonhenyei református iskola jegyzőkönyve. DREL. = Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, Pápa. Köveskál, jkv. = A köveskáli református iskola jegyzökönyve. OL.HTTL. = Magyar Országos Levéltár. Helytartótanácsi Levéltár. ZML. = Zala Megyei Levéltár. 1. Köszönettel tartozom Szabó Béla ny. levéltárvezetőnek, ki fáradságos munkával magyarra fordította a latin nyelvű forrásokat, dr. Kotnyek Istvánnak, aki 786