A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

rendelkezésemre bocsátotta cédulaanyagát, de mindenekelőtt dr. Lackovits Emőkének, aki az általa felfedezett balatonhenyei és köveskáli református iskolai jegyzőkönyveket publikálásra átengedte. Köszönöm továbbá Irmai Mariannának a dolgozat kivitelezéséhez nyújtott technikai segítségét. Értékes és önzetlen segítségük nélkül nem készülhetett volna el jelen tanulmány. 2. BENDA, 1977; 37. p. 3. ZML. IV. 1. g. 4. BENDA, 1977; 39. p. 5. SZÁNTÓ, 1981; 3—4. p. A kérdésről bővebben: ORTUTAY Gyula: Az iskolai nevelés szerepe parasztságunk kultúrájában (ETHNOGRAPHIA, 1962/4.); KOSÁRY, 1980; és MÉSZÁROS, 1968. 6. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). (Budapest, 1960). 256—264. p. 7. KOSÁRY, 1980; 95. p. 8. MÉSZÁROS, 1968; 125. p. 9. BENDA, 1977; 35. p. 10. MÉSZÁROS, 1981; 424. p. 11. Az adatok forrása: 1770. KOTNYEK, 1978; 35—36. p. 1777. OL.HTTL. 99. XI. A. 115. 1796. ZML. IV. l.b. 1796. március 14. 8. szám. 12. KOTNYEK, 1978; 21. p. 13. KOTNYEK, 1978; 22. p. 14. KOTNYEK, 1978; 35—36. p. 15. OL.HTTL. 99. XI. A. 115. 16. 1 pozsonyi mérő: 62,498 liter. 17. A stóla és a temetések utáni jövedelem átlagosan értendő. 18. Perselypénz. 19. Ez érthető'a tanítási év hosszára is, de a gyerekek életkorára is. 20. Ürbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában, I. Dunántúl (Budapest, 1970). 386— 399. p. 21. MÉSZÁROS, 1968; 126—127. p. 22. BENDA, 1977; 35. p. 23. HALÁSZ, 1981; 116. p. 24. ZML. IV. 1. b. 1796. március 14. 8. szám. Der Autor stellt, gestützt auf bibliographische, aber vor allem archivarische Quellen, nach Glaubensgemeinschaften die Entwicklung, Veränderung, Herausbildung des Volksbildungswesens der kleinen Gegend des Balaton-Hochlandes, des geographisch, ökonomisch, ethnographisch einheitlichen Kai-Beckens, bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts dar. In der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts hatte die Mehrheit der Bevölkerung noch kein Bedürfnis nach dem Lernenlassen ihrer Kinder, nach Schreibkundigkeit. Ihre Kultur war die traditionelle Bildung der Bauern, die sie im Laufe der Jahre, mit den Griffen der alltäglichen Arbeit sich von Tag zu Tag aneignete. Schreiben- und Lesenkönnen war nicht notwendig, denn auf dieser Stufe der Entwicklung der Schriftlichkeit und der Amtsorganisation war noch ein einziger schriftkundiger Mensch im Dorf genug. Das ist der Lehrer, der die schriftlichen Angelegenheiten als Dorfnotar versieht. (Im Jahre 1777 konnten von den 59 Unterzeichnenden einer Zusammenschreibung nur vier ihren Namen schreiben.) Ende des 18. Jahrhunderts unternahmen die einzelnen Glaubensgemeinschaften immer mehr Versuche, ihr eigenes — seit langem vernschlässigtes — Schulsystem zu entwickeln. Diese Entwicklungsversuche gipfelten in 25. KOTNYEK, 1978; 51—56. p. 26. Uo. 27. HALÁSZ, 1981; 105. p. 28. Uo. 29. A népességi adatok: Fényes Elek: Magyar Országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben (Pest, 1836). 490—496. p. A létszámadatok: ZML. IV 151. 1851. X. B. 1257. 30. KOSÁRY, 1980; 111. p. 31. KOSÁRY, 1980; 436. p. Dr. Mészáros István egyetemi docens véleménye szerint már 1778 előtt is elfogadottnak tekintették ezt a korhatárt „iskolaköteles" kornak, később ezt törvényben is rögzítették. 32. Balatonhenye; jkv. superintendens = református egyházkerület egyházi elnöke. tractualis = református egyházkerület. Az ,,Első Deák Oskola" valószínűleg a legalsó grammatikai osztály jelenti. 33. Köveskál; jkv. 34. Uo. 35. Uo. 36. Balatonhenye; jkv. 37. Balatonhenye; jkv. és Köveskál; jkv.; HALÁSZ, 1983. összevetése alapján. 38. DREL. 217. a. IV. kötet 48. p. 39. HALÁSZ; 1983. 223—229. p. 40. Köveskál és Balatonhenye jkv. 41. ZML. IV. 151. 1850. X. B. 42. HALÁSZ; 1983. 231—235. p. 43. ZML. IV. 151. 1851. X. B. 44. ZML. IV 151. 1851. X. B. 45. ZML. IV 151. 1852. X. B. A ,,Jósok- és Szentírás". Valószínűleg Jósok és Szentiratok. A Prófétákról és egyéb Szentiratokról van szó. A Jósok Ballagi (Bloch) Móric bibliafordításából került a tananyagba. (Landeszmann Györgynek, a Magyar Zsidó Levéltár vezetőjének szíves közlése, melyért ezúton mondok köszönetet.) 46. Uo. der I., danach IL Ratio Educationis, später in den „Regeln der Grundschulen Ungarns". Wir wissen von drei katholischen Schulregistrierungen im 18. Jahrhundert. In den Registrierungen wurden neben der Anzahl der Schüler und dem zu vermittelnden Lehrmaterial detailliert sämtliche Einkommen der Lehrer erfaßt, so sind aus den Erfassungen wichtige, mit der Lebensweise und dem Lebensniveau zusammenhängende Schlußfolgerungen ziehbar. Wir können feststellen, daß die Lehrer nirgends weder zu den reichsten noch zu den ärmsten Bewohnern des Ortes gehörten, mit ihrem Gehalt, das sie von der die Schule unterhaltenden Gemeinschaft bekamen — in Hinsicht der Wohlhabenheit —, nahmen sie einen Platz in der Mittelklasse der Dörfer ein. Sämtliche katholischen Schulen der kleinen Gegend waren auf dem Niveau der Zeit tätig, in Hinsicht ihrer Ausstattung, Funktion und Verhältniszahl des Schulbesuches aber lagen sie über dem in der Verwaltungseinheit registrierten Durchschnitt. Das Schulwesen der Juden betreffend, kamen ab der Mitte des 19. Jahrhunderts eventuelle Angaben zum Vorschein. Auf Grund eines einzigen Querschnittes kann keine Entwicklung nachgewiesen werden, jedoch kann man feststellen, daß die einzelnen GlaubensgeIMRE HALÁSZ ZUM BILDUNGSWESEN DER DÖRFER DES KÁL-BECKENS 787