A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

egész keszthelyi járást Zala megyéhez csatolta, ennek folytán néhány, korábban sümegi járási község is elkerült a Veszprémi Megyei Bíróság illetékessége alól. A volt sümegi járás többi községe, az említett járásokon keresztül Veszprém megyében maradt. Tapolca A tapolcai járásbíróságot a már többször említett alapozó te. alapján eredetileg a zalaegerszegi törvényszék egyik járásbíróságaként szervezték. Székhelye az alapítástól kezdve Tapolca volt. E járásbíróság illetősége alá rendelte a fenti törvény 57, akkor még önálló települést, a hozzá tartozó pusztákkal. E sürün lakott járásnak Lesencefalutól Monoszlóig, Taliándörögdtől Badacsonytomajig terjedt az illetősége. A 2381/1872. (LM.) sz. rendelet Szőc községet is e járáshoz osztotta be. Az akkor még külön megnevezett Ságpuszta (Balatonakaii mellett) viszont a 414/1879. LM. sz. rendelettel a balatonfüredi járáshoz került. Nyirád községet a 35.385/ 1875. LM. sz. rendelettel ugyancsak e járáshoz osztották be. Időközben néhány kisebb település más községekkel összevonásra került. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. sz. rendeletével az időközben részben elcsatolt Csicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka községeket is e járásba osztotta be. Az 1950: 46. sz. tvr. és az ennek végrehajtásaként meghozott 177.000/1950. (XII. 10.) M.T. sz. rendelet az egész tapolcai járást — ekként óhatatlanul a járásbíróság illetékességi területét is — Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta, ezzel a járásbíróság fellebbviteli bírósága már a Veszprémi Megyei Bíróság lett. A 144/1950. (V. 20.) M.T. sz. rendelettel Pula községet a tapolcai járásból a veszprémi járáshoz csatolták. A NET. 5/1966. sz. határozatával a sümegi járást megszüntette, megosztotta, ennek folytán e járásbíróság illetékességi területe is alaposan megnagyobbodott. E határozattal 14 település (Gógánfa, Sümegprága, Zalagyömörő, Dabronc, Mihályfa, Rigács, Ukk közös tanácsú községek a társközségekkel együtt) a tapolcai járáshoz került. Az MTTH elnökének 57—2/1976. sz. határozatával Balatonrendes nevét Ábrahámhegyre változtatta, és e néven szerepelt tovább e járás illetékességi területén. Ujabb változást hozott az MTTH elnökének 1/1977. sz. határozata, mely szerint Bazsi községet a keszthelyi járásból a tapolcai járásba, Mihályfát és társközségeit viszont a keszthelyi járáshoz csatolta. Veszprém A minisztérium az 1871: XXXII. te. 1—3. §.-aiban kapott felhatalmazás alapján Veszprém megyében, ahogy arról már volt szó, rövid ideig két törvényszéket hozott létre. Az 1875 után fennmaradó törvényszék alá volt rendelve akkor is, és most a Megyei Bíróság alá a veszprémi járásbíróság, melynek illetékességi területe az idők folyamán többször változott. E központi járásbíróság székhelye természetesen Veszprém városa volt. E járásbíróság illetékessége alá tartozott a 9225/1871. LM. sz. rendelet alapján 26 jelentős község Szentgáltól Palotáig, Téstöl Almádiig, a jogszabályban felsorolt pusztákkal együtt. Ám az LM. 10.435/1872. sz. rendelete, felfedezve az alapjogszabály által hagyott fehér foltokat, e járásbíróság illetősége alá sorolta még Úrkút, Városlöd, Németbánya, Csehbánya és Farkasgyepű községeket. E járásbíróság területéből már a 18.580/1878. LM. sz. rendelet értelmében kiszakadt, s a pápai járásbíróság illetősége alá került Farkasgyepű és Németbánya. A 13.476/1876. LM. sz. rendelet a veszprémi járásbíróság illetőségéhez tartozónak említi meg a Nagyvázsony mellett lévő, akkor még önálló Leányfalu községet. Területileg komoly növekedést hozott az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. sz. rendeleté, mely szerint Zala megyéből előbb a balatonfüredi járás, majd a későbbi összevonás következtében ide került Akaii, Alsódörgicse, Alsóörs, Aszófö, Balatonarács, Balatonfüred, Balatonszőllős, Balatonudvari, Csopak, Felsödörgicse, Felsőörs, Kisdörgicse, Lovas, Nemespécsely, örvényes, Palóznak, Tihany és Vászoly községek; lényegében tehát azon helységek, ahol a keletkezett és az igazságügyhöz tartozó ügyek fellebbviteli bírósága, noha az említett községek Zala megyéhez tartoztak, közigazgatásilag ez ideig is a veszprémi törvényszék volt. Ez igen lényeges és ésszerű rendelkezés volt, ezzel az igazságszolgáltatási és közigazgatási területek szinkronba kerültek egymással. A 4343/1949/259. M.T. sz. rendelet és az ennek végrehajtására hozott 5201/1949. (III. 12.) B.M. rendelettel megszüntetett enyingi járástól a veszprémi járáshoz került Balatonfőkajár, Kenése, Csajág és Küngös, viszont a 144/1950. (V. 20.) M.T. rendelet Úrkút községet a devecseri járáshoz csatolta, míg Pula a tapolcai járásból a veszprémihez került. Fenyőfőt a pápai járásból az 1074/1954. (IX. 14.) M.T. sz. rendelet kapcsolta előbb a zirci, végül a veszprémi járáshoz. A NET 1956. 2. sz. határozata a balatonfüredi járást megszüntette és a veszprémihez csatolta. Ez már csupán néhány községet érintett (Vöröstó, Barnag, Hidegkút stb.). Ürkút a 10/1961. M.T. sz. rendelettel a devecseri járásból ismét a veszprémihez került. A NET 1970: 17. sz. határozatával a zirci járást megszüntette, és 19 községet, köztük Zircet is, a veszprémi járáshoz csatolta. Közben Várpalota az 5203—2/1951. (X. 18.) B.M. rendelettel, Balatonfüred pedig a NET 7/1971. sz. határozatával várossá vált, ez a körülmény azonban nem változtatott azon, hogy e városok igazságszolgáltatási ügyei továbbra is a veszprémi járásbíróság előtt kerüljenek elbírálásra. Az MTTH elnökének 1/1977. sz. rendelkezésével Úrkút ismét elkerült a veszprémi járásból, s a közben névváltoztatással létrejött ajkai járáshoz csatolták, és ez igazságügyileg is ilyen változást jelentett. Így alakult ki, sok változással a veszprémi járásbíróság jelenlegi illetékességi területe, mely az évek során annyira megnövekedett, hogy a 793