A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

4 и 2. sz. térkép: A Veszprém vármegye törvénykezési te­rületi megoszlása a törvénykezés kezdetén, 1871 —1872 megye majdnem 2/3-a ide tartozik. A Balaton, a Bakony, s egyéb üdülési területek különösen nyár végén nagyon sok munkát rónak a bíró­ságra. Zirc A zirci járásbíróság szintén a veszprémi tör­vényszék illetősége alá került. Székhelye Zirc volt. E járásbíróság hatásköre alá tartozott 27 ba­konyi község, a községekhez tartozó pusztákkal. Bakonyszombathelytöl Lókútig, Bakonybéltől Ba­konycsernyéig terjedt e bakonyi terület. A 2381/1872. LM. sz. rendelet szerint Tés is e já­ráshoz került. A 29.799/1899. LM. sz. rendelet alapján a györszentmártoni járásbíróság illető­ségi területéből ide csatolták Bánk, Gic, Lázi, Pé­terd, Bársonyos, Gyirót, Sikátor, Teleki, Románd és Varsány községeket. A 4343/1949/295. M.T. sz. rendelet és a végrehajtást szabályozó 5201/ 11/11.— 1/1950. (III. 12.) B.M. sz. rendelet e já­rásbíróság illetőségi területéből elvett és Aka, Àcsteszér, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bár­sonyos, Csatka, Hanta, Kerékteleki, Réde és Súr községeket Komárom megyéhez, míg az 1074/1954. (IX. 14.) M.T. sz. határozat Fenyőfőt a pápai járásból e járáshoz, majd következőleg a veszprémi járáshoz csatolta. A NET 10—3/1956. sz. határozata szerint e bí­róság illetősége Bakonycsernye felett megszűnt, és Fejér megyéhez került. A NET 17/1970. sz. határozatával a zirci járást megszüntette, 7 községet a pápai, 19 községet pe­dig a veszprémi járáshoz csatolt. Ekként a zirci járásbíróság napjainkban tevé­kenységet már nem fejt ki. I/B. A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE A területi illetőségek bemutatása után vizsgál­juk meg most a bíróságok — mindenekelőtt a törvényszék (a veszprémi, 1875-ig a pápai) ha­táskörét, amely bíróságok előtt a legjelentősebb ügyek kerültek letárgyalásra. A törvényszék ha­táskörét először az 1871: XXX. te. határozta meg. Ide tartoztak (néhány példával illusztrálva): 1. a) Az olyan, tehát súlyos, komplikált bíró­sági ügyek (akár büntető-, akár polgári), melye­ket eddig társas bíróságok tárgyaltak (például egy ügyben hivatalos személy ellen elkövetett bűntett, zsarolás, és sikkasztás miatt hét hónap végrehajtandó szabadság vesztes büntetést szabott ki a veszprémi törvényszék), b) váltó-, és kereskedelmi ügyek, c) a kártérítési keresetek, d) olyan ügyek, melyek eddig a pénzügyi ha­tósághoz tartoztak, e) az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek, f) bányabírói hatáskörrel felruházott törvény­széki ügyek, g) a föld-tehermentesítések, h) a cím- (cég-) bejegyzések, amelyeket nyil­vánosságra kellett hozni, i) a bírói letétek, j) a sajtóügyek, (például egy ügyben sajtó­vétség miatt 100 Ft főbüntetést alkalmaztak), 2. a) a csődeljárásra (1881: XVII. te. 72. §.), b) halászati kártalanításra (1888: XIX. te. 58. §.) vonatkozó és a c) házassági perek, ha az anyakönyvvezető a kihirdetést vagy a közreműködést megtagadta (1894: XXXIII. te. 60. §.), 3. a) a polgári perek (1911: I. te. 2. §.), mégpedig al. hitbizományi, a2. tisztségviselők okozta károk miatt, a3. az állam ellen indított perek, a4. a cég használatának joga, a5. közkereseti vagy betéti társaság tagja a társaság feloszlatása, a6. részvénytársaság vagy szövetkezeti köz­gyűlés határozatának megtagadása érde­kében, a7. váltóóvások kapcsán keletkezett ügyek, a8. s végül, mely ügyeket később a törvé­nyek a törvényszék hatáskörébe utalnak. Az 1897: XXXIII. te. szerint az a törvényszék, amelynek büntető hatásköre van, esküdtbíróság­ként működik. Ez volt a helyzet Veszprémben is. Az esküdtek előírt sorsolása e törvényszékre vo­natkozóan 1912. október hó 20-án történt meg, többnyire iparos, értelmiségi került esküdtté vá­lasztásra és mindössze hat földműves. E bíró­sági forma azonban Veszprémben nem gyökere­sedett meg. Egyébként az 1897: XXXIV. te. alap­ján az esküdtbíróság elé elvileg a következő bűnügyek tartoztak: gyilkosság, szándékos em­berölés, személyes szabadság elleni bűntettek, kitételelhagyás, halált okozó súlyos testi sér­tés, közegészség elleni bűntettek, gyermekrab­794

Next

/
Oldalképek
Tartalom