A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
A Frimont-hadosztály: Gajoli-dandár: 16. sz. Lusignan-gyalogezred 2 zászlóalja; 3. sz. ogulini határőrezred 2 zászlóalja; a cilli Landwehr-zászlóalj; Kleinmayer-dandár: 19. sz. Alvinczy-gyalogezred 3 zászlóalja: a Salamon-, Janusch-, Chiamaniés Mühlen-gránátoszászlóaljak; Bésán-dandár: 2. sz. Hohenlohe-dragonyosezred öt százada; az 5. sz. Ott- és 2. sz. József-huszárezredek 8—8 százada; 6. sz. Blankenstein-huszárezred 2 százada; 2. sz. Hohenzollern- és 3. sz. O'Reilly-könnyűlovasezredek és az 5. sz. Savoyadragonyosezred fél-fél századai. A Jellasics-hadosztály képezte az utóvédet: Sebottendorf-dandár: 10. sz. első báni határőrezred 2 zászlóalja; 25. sz. De Vaux-gyalogezred két zászlóalja; a judenburgi Landwehr-zászlóalj; Legisfeld-dandár: 32. sz. Eszterházy-gyalogezred 3 zászlóalja: 5. sz. körös-varasdi határőrezred 3 zászlóalja; egy brucki és három salzburgi Landwehr-zászlóalj. A hátráló IX. hadtest mögött délnyugati irányból — a francia V. hadtest (pk.: Macdonald marsall) előrevetett osztaga: a Grouchy-dragonyoshadosztály nyomult előre. A hadosztály 7., 30. sz. francia dragonyosezredét és az Olasz Királyi Dragonyosezredét — a Sahuc könnyűlovashadosztálytól átirányított — 9. huszárezreddel erősítették meg. A Grouchy-dragonyoshadosztály a Gógánfa és Jánosháza közti vonalon üldözte a hátráló IX. hadtestet. (A francia V. hadtest Lamarque-gyalogoshadosztályának 11 gyalogoszászlóalja, 6318 gyalogossal, valamint Pully-dragonyoshadosztályának 12 lovasszázada és 12 db ágyúja, összesen 1470 lovassal még távol volt, s nem lépte át a magyar határt.) A hátráló osztrák IX. hadtestre nézve még nagyobb veszélyt jelentett a Sárvár térségéből előnyomuló két francia hadtest támadása Pápa általános irányba. Ennek a csoportosításnak (déli) jobb szárnyán támadott a francia VI. hadtest (pk.: Paul Grenier altábornagy); a Seras-gyalogoshadosztály (11 zászlóalj, 7854 emberrel), a Duruttegyalogoshadosztály (23 zászlóalj, 8404 emberrel) és a Severoli-gyalogoshadosztály (11 zászlóalj, 8265 emberrel), s hadosztályonként 12—12 db ágyúval. A csoportosítás (északi) bal szárnyán támadott a francia II. hadtest (pk.: Louis Baraquay d'Hilliers altábornagy): a Pachtod-gyalogoshadosztály (10 zászlóalj, 6173 emberrel) és az olasz testőrgyalogos-hadosztály (4 zászlóalj 2362 emberével és 14 lovasszázad 2000 lovasával); ezek a hadosztályok is 12—12 db ágyúval rendelkeztek. A támadó csoportosítást északnyugati irányból, a Szil és Szany faluk körzetében összpontosított 2. (Montbrun) könnyűlovas-hadosztály két lovasdandára (18 lovasszázad, 2815 lovassal és 12 ágyúval) biztosította délkeleti — Pápa általános irányba — tervezett csapással. A Lauriston-hadtestcsoportot — a bádeni gyalogoshadosztályt és a 9. (Sahuc)-könnyűlovashadosztályt — erre az időre átcsoportosították Csorna körzetébe, hogy lekösse a Győrnél összpontosított magyar nemesi felkelő csapatokat. Június 8-án éjszaka József nádor parancsot adott ki, hogy a nemesi felkelő csapatok kezdjék meg fokozatosan visszavonulásukat Győr felé. A Marcaltőnél összpontosított Veszprém megyei 9. sz. gyalogoszászlóaljat és a Zala megyei lovasezredet Tétre vonták vissza, az ott tervezett csoportosításhoz. (A csapatok visszavonása csak részben sikerült.) A Somogy megyei lovasezredet pedig Somlószőllősről Pápára rendelték vissza, az ott összpontosított Nógrád megyei lovasezred és Zala megyei 8. sz. gyalogoszászlóalj megerősítésére. A somogyi lovasezred parancsnoka június 8-án éjszaka kiadott parancsában elrendelte, hogy a kardok múlhatatlanul köszörültessenek; a lovak már egyszer mindnyájan patkoltassanak meg . . . Minden helységben, hol századok vágynak, tartassék egy Lárma-strázsa (riadóőrség, Sz.) és két Ordonáncok (hírvivők, Sz.), kiknek mindenkor felnyergelt lovakkal készen kell lenni . . . Mihelyst a töltések (töltények, Sz.) vagy a tűzkövek megérkeznek, mindjárt osztassanak ki a Vitézeknek, és a pisztolyok oly lábra álléttassanak, hogy minden órában azokat használni lehessen. Az őrségen, vagy ordinántzon való Vitézek mindenkor töltött pisztolyokkal legyenek; a tapasztalatlanok pedig tanettassanak meg annak töltése módjára és minden szerencsétlenségeknek eltávoztatására, ahol kivált arra kell figyelmezni, hogy a pisztolyok sárkánya soha felhúzva ne legyen". Az ezredparancs megjegyezte, hogy bár már harcra készen kell állnia a lovasezrednek! — a 2. ezredesfőhadnagyi lovasosztályhoz tartozó 1. (baranyai) lovasszázadban még nem osztották ki a kardokat. Mindezen felkészületlenségek ellenére a Somogy megyei lovasezred a június 8-ról 9-re forduló éjszaka Pápára vonult. Az 1. ezredeskapitányi és 3. főstrázsamesteri lovasosztályok a város Piac terén táboroztak le, a 2. ezredesfőhadnagyi lovasosztály 1. (baranyai) lovasszázada pedig a város nyugati szélén őrködött. Ugyanezen az éjszakán Pápára vonult be a Zala megyei 8. sz. gyalogoszászlóalj is 1124 zalai és 48 somogyi gyalogosával. Június 9-én hajnalban a Veszprém megyei nemesi lovasezred — az utóvéd parancsnokának, Jellasics altábornagynak parancsára — gógánfai biztosítási vonalából Tüskevárra vonult vissza. A reggeli és délelőtti órákban a Pest megyei nemesi lovasezred és a 2. sz. József-huszárezred egységei szórványos lovassági csatározást folytattak Jánosháza és Karakó között. A nap végére a magyar lovasság Jánosházára szorította vissza a francia 9. sz. huszárezred részeit. Június 9-én tovább folyt a IX. hadtest visszavonulása a tüskevári táborba. A sebesült és beteg katonákat azonban azonnal továbbszállították Pápára. A nemesi felkelőket az irgalmas rendi szerzetesek kolostorában, a sorhadbelieket pedig a benedek rendiek kolostorában berendezett katonai kórházban helyezték el. i8 Június 9-ről 10-re forduló éjszaka a Gógánfa és Jánosháza közti biztosítási vonalban a 10. sz. első báni határőrezred (horvátok) két zászlóalja (Gógánfánál) és a Pest megyei nemesi lovasezred 1. ezredeskapitányi-lovasosztálya, valamint a 2. sz. József- és 6. sz. Blankenstein-huszárezredek egyegy osztálya (összesen hat lovasszázad), valamint a 8. sz. gradiskai (horvát) határőrezred két zászlóalja (Karakónál) helyezkedett védelembe. 369