A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

A védelem második vonalában — Apácatorna faluban — összpontosult a pesti lovasezred 2. ezredesfőhadnagyi- és 3. föstrázsamesteri lovasosztálya, a Veszprém megyei lovasezred három lovasosztálya, a 2. sz. József-huszárezred két osztálya, a 2. sz. Hohenlohe-dragonyosezred részei és egy tüzéregység. Az éjszaka folyamán a 8. sz. gradiskai határőrezred katonái — Tarra őrnagy parancsnoksága alatt — védelmi állásokat építettek ki Karakó falunál, a Marcal gázlóinak védelmére. Lebontották a malom melletti hidat, s annak gerendáiból torlaszt építettek a keleti parton. A torlasz mögötti tüzelőállásokból jól lehetett fedezni puskatüzzel a — Marcal nyugati partján — a Karakó faluban álló magyar lovas utóvédeket, ha azok az ellenség elől — a Marcal lebontott hídja melletti gázlón — a keleti partra akarnának visszavonulni. Míg a Marcal mentén, az első vonalban eseménytelenül telt el a június 9-ről 10-re forduló éjszaka, nagyobb szerencsétlenség történt a második vonalban, Apácatorna falunál. Ugyanis Nagy Ignác őrnagy és néhány társa egy közeli korcsmába mentek el kártyázni. Mikor éjfél körül — a szakadó esőben — visszatértek a táborba, a sorompókhoz kötött lovak között riadalom tört ki valami miatt. A megvadult lovak nagy része elszabadult és szétfutott az éjszaka sötétjében. Sok ló a lábát és a nyakát törte; sok ló elszórta szerszámait, a ráaggatott pisztolyokat. Hunkár Antal visszaemlékezései szerint a közeli mocsárba veszett a vasas németek kapitányának lova is, a nyeregtáskában 1500 forinttal. A zűrzavarban az egyik ágyú elé fogott lovak is megvadultak, s az ágyú kerekei halálra gázoltak egy földön alvó tüzért. Mint Gosztonyi János ezredes — a pesti lovasezred parancsnoka — feljegyezte: az éjszakai zűrzavar felért egy csatavesztéssel! Június 9-én Tétnél kialakított csapatösszevonás Mecséry altábornagy parancsnoksága alatt öt gyalogoszászlóaljból és tíz lovasosztályból (húsz lovasszázad) állt. A csoportosítás 7900 emberből és 2900 lóból állott, melyet egy lovasüteggel erősítettek meg. A csoportosítás hadműveleti feladata az volt, hogy biztosítsa a IX. hadtest és az Andrássy-dandár visszavonulását Pápáról Győr felé. Pápától északnyugatra és nyugatra — a Rába vonalán — június 9-én már csak kisebb lovasegységek maradtak. Mersevatnál a Zala megyei lovasezred két százada és a 8. sz. Kienmayer-huszárezred három százada; Marcaltőnél pedig a nógrádi lovasezred részei és a 7. sz. Lichtensteinhuszárezred tartalék százada biztosította a Marcal, illetve a Rába átkelőhelyeit. Mivel a francia csapatok különösen a marcaltöi átkelőt fenyegették, a június 9-ről 10-re forduló éjszaka Marcaltőre vezényelték még a Pest megyei 2. sz. gyalogoszászlóalj 1. századát (pk.: Winkler Antal százados). Ezzel egyidejűleg — ettől északra — Lesvárra vezényelték a Veszprém megyei 9. sz. nemesi gyalogoszászlóalj mind a hat századát. Az intézkedéseket az indokolta, hogy Szil és Szany körzetében összpontosult június 9-én a francia Montbrun-könnyűlovas-hadosztály két lovasdandára, valamint a Colbert-dragonyosdandár, erős felderítést végezve a marcaltői átkelőpontoknál. Június 10-én egész nap viszonylagos nyugalom honolt az egész arcvonalban. Csak az esti órákban indultak meg a francia csapatok. A Montbrun-könnyűlovas-hadosztály megkezdte Marcaltőnél az átkelés előkészületeit. Ezzel egyidejűleg, a francia VI. hadtest előrevetett egységei — kilenc lovasszázad (kb. 1850 lovassal) és egy gyalogoszászlóalj (400 emberrel) Mersénél — ma Mersevatnál — erőszakos átkelést hajtott végre a Marcalon. Az itt biztosító két Zala megyei lovasszázadot, valamint a 8. sz. Kienmayer-huszárezred három századát — szórványos harcok közepette — a váti erődbe és Szalók (ma: Nemesszalók) faluba szorították vissza. Mivel félő volt, hogy a franciák Pápáig törnek előre, s ezzel elvágják a IX. hadtest visszavonulási útvonalait, a Somogy megyei nemesi lovasezredet riadóztatták Pápán, s a város nyugati szélére állították fel csatarendben. Az áttörés veszélye miatt — június 10-én éjszaka — a IX. hadtest felszedte táborát Tüskevárott, s Kupon át Pápa felé vonultak viszsza. Elsőnek a Frimont-hadosztály Bésán-dandára érte el Pápát, s csapatai — a 2. sz. Hohenlohedragonyosezred öt százada, az 5. sz. Savoya-dragonyosezred egy- és a 2. sz. Hohenzollern-könynyűlovas-ezred fél százada — Pápától nyugatra fejlődött harcrendbe. Június 10-én a legerősebb francia támadásra Karakó falunál került sor. Reggel 8 órakor a francia 1. (Grouchy)-dragonyoshadosztály előrevetett osztaga (a 4. Colbert-könnyűlovas-dandártól átadott) 9. huszárezred megtámadta a Jánosháza és Karakó közti mezőkön biztosító pesti lovasezred 1. ezredeskapitányi lovasosztályát, valamint a 2. sz. József-huszárezred lovasosztályát (összesen négy lovasszázad). A Jánosháza felől kibontakozó francia lovassági támadás hírére, Gosztonyi János ezredeskapitány segítséget kért János főhercegtől. Kérte, hogy váltsák le a sárvári harc óta szakadatlanul harcban álló pesti lovasezredet, s küldjenek pihent csapatokat és tüzérséget a karakói átkelőhelyhez. A délelőtti lovassági csatározás után, a déli órákban a francia 1. (Grouchy)-dragonyoshadosztály három dragonyosezrede és egy huszárezrede, valamint a 4. (Pacthod)-gyalogoshadosztálytól átadott Abbé-dandár (1., 52., 106. sorgyalogezredek) megkezdték a támadást — Tűrje és Jánosháza szélességben — a Marcalt biztosító Andrássylovasdandár ellen. Néhány órai harc után a (déli) bal szárnyon harcoló 10. sz. első báni határőrezred két zászlóalja megkezdte a visszavonulást Gógánfáról Hossztót és Zalaszegvár felé. Közben a francia 9. huszárezred a Pest megyei lovasosztályt és a József-huszárok osztályát Karakó faluba szorította vissza. A francia huszárok benyomultak a faluba, s a falu közepén mintegy félórás lovassági harc alakult ki. Végül is a magyar lovasság kiürítette Karakót, s a Marcal keleti partjára vonult vissza. A francia huszárok olyan erővel üldözték a hátráló magyar lovasságot, hogy helyenként azokkal együtt keltek át a gázlókon a Marcal keleti partjára. A Marcal partján álló — kocsma, malom és téglaégető — épületeiben elsáncolt 8. sz. gradiskai határőrezred horvát katonái — Tarra őrnagy parancsnoksága alatt — olyan heves puskatüzzel lőtték a francia 370