A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Reguly Antal utazásai 1839-ben

lést a XVIII. század első évtizedeiben újra benépesíti az apátság. Német telepesek jönnek Sziléziából, Ausztriából stb. és 1715—1720 között megtelepednek a Magas-Bakony erdőrengetegében. A mezőváros, majd — a XIX. század nyolcvanas éveitől — kisköz­ség lakossága egészen a XX. századig megőrzi német kultúráját és anyanyelvét. Művelődéstörténeti érde­kesség, hogy a jómódú veszprémi magyar családok fiaikat-lányaikat Zircre adják ki ,,német szóra". így a neves Simqga család is. Simoga György ügyvéd írja, hogy gyermekeit Zircre küldte bátyjához: ,,Hol test­véremnél nevelőttek a leányaim,) A német szónak többnyire kedve miatt." — Veszprémi Nemes Simoga Györgynek Elegyes Versei Zirczrül és Vidékjérül. Pest, 1824. 3. 9. HUDI JÓZSEF: Reguly Antal északi útja és Veszprém megye. VMMK 16. (1982) 225. 10. 1841. július 10-én, Szentpétervárott kelt levelében di­csekszik azzal szüleinek, hogy a svéd lapok nagy elis­meréssel írtak gyüjtöútjáról. Athenaeum, 1842. I. 6. sz. 91.; a finn Akadémia 1839. dec. 14-én veszi fel tag­jai közé. 11. Az Akadémia csak 1844-ben válik képessé arra, hogy a Regulyéhoz hasonló, bár jóval kisebb méretű vál­lalkozást indítson: Jerney János — ki már saját költ­ségén több utazást tett a moldvai magyarok között — kapott most intézményes támogatást, hogy eddigi kutatásait az akadémiai kutatási program részeként tovább folytassa. Ebben az évben a magyar őstörténet egyik jelentős állomáshelyét, Lebédiát keresi fel. ­A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei VII. k. Buda, 1846. 66—67. Reguly útját 1841-ben képtelenek finan­szírozni; segély gyanánt 200 pengő forintot küldenek utána. Uo. VI. k. Buda, 1845. 15—16. 1842-ben ismét csak kisebb segélyt küldenek a kutatónak, s ,,bővebb segítség" végett a királyi ház és az orosz kormány jó­indulatába ajánlották. Uo. 94., 98. 1843. november elején az 1000 pengő forintos királyi segélyösszeg te­szi lehetővé, hogy hosszú várakozás után kutatásai­nak legnagyobb eredményekkel kecsegtető szaka­szát, a nyugat-szibériai utat megkezdhesse. Uo. VIII. k. 66. Utazásának befejezéséhez pedig az országos gyűjtés eredményeként összegyűlt több mint ezer (kb. 1200—1400) forint segítette hozzá. Röviden eny­nyiben áll Reguly hazai segélyezésének története. 12. Athenaeum, 1841. I. 37. sz. 577—583., 38. sz. 593—598. 13. Uo. 38. sz. 596. 14. 1840. január elején Helsinkiből szüleihez küldött le­velében írja. Lásd a Függelékben közölt harmadik le­velet! 15. MTA Kézirattár Ms 4754/127. I—II. 16. Tudományos Gyűjtemény, 1819. II. f. 123—124. A szerkesztők annyira gyermetegnek találták Porubsz­ky állításait, hogy — bár ígérték — később sem tér­tek vissza a témára, a beküldött kéziratok alacsony színvonala miatt nem közölték. 17. Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak Amerikában. Ko­lozsvár, 1834. 18. PULSZKY FERENC: Úti vázlatok 1836-ból. Budapes­ti Arvízkönyv, I. k. 1839., SZALAY LÁSZLÓ: Úti naplómból. Athenaeum, 1839. II. 6., 12., 24. sz., SZE­MERE BERTALAN: Utazás Külföldön. Pest, 1840., en­nek legújabb kadása a Helikon sorozatban jelent meg 1983-ban, Steinert Ágota szerkesztésében, Sőtér Ist­ván tanulmányával. TREFORT ÁGOSTON: Utazási töredékek. Budapesti-Arvízkönyv, IV. k. 1840. 19. IRINYI JÓZSEF: Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek, I— IL Halle, 1846., GOROVE ISTVÁN: Nyugat, I—II. Pest, 1844., SZŰCS ISTVÁN: Töredé­kek egy utazó naplójából. Athenaeum, 1841. I. 2., 3., 4., 5. sz., IRINYI JÓZSEF: Napló-töredékek. At­henaeum, 1842. I. 67., 68. sz. Irinyi megjegyzi egy helyütt: „szokásom levén a velem levő útirajzokat Hrabovszky és Szemerétől mindenütt szorgalmasan megolvasni". Uo. 68. sz. 1062. A magyar utazókkal szinte egyidőben kelnek út­ra a többi kelet-európai ország művelt ifjai is, hogy tájékozódjanak a polgárosult nyugat-európai orszá­gokban. Tessedikkel egyidőben fordul meg Nyugat­Európában a román nagybojtár DINICU GOLESCU, aki a román értelmiség számára elsőként fedezi fel a modern európai kultúrát. „Tüszőjében tíz dénárral, tarisznyájában kevéske elemózsiával, kezében bot­tal" indult felfedező útra a román határőrnemesi szár­mazású ION CODRU DRAGOSANU 1835-ben, hogy aztán élményeit irodalmi értékű levelekben örökítse meg. (Magyarul mindkét útleírás megjelent a Kriteri­on Könyvkiadó Téka sorozatában.) A 48-as nemzedék utazása egy másik irányt is ki­jelöl. Ennek az iránynak a célja nem több s nem is kevesebb, mint hogy a szülőföldet — Magyarországot és Erdélyt is megismerjék. Kővári László, Téglási Eresei József, Pataki Ferenc s mások Bölöni hatására fordulnak a szülőföld jelene és múltja felé; érzelmi kötődésük adja az indíttatást a szépirodalmi vagy tudományos értékű művek megírására. 20. Reguly Antal magyar utazó éjszakon. Athenaeum, 1841. 37. sz. 581—582. 21. Uo. 582. 22. Uo. 23. Uo. 38. sz. 596. 24. Bár ma már furcsának hat a szülő—fiú kapcsolatban az önözés, a reformkorban nyelvérzékünk az elő­kelően udvarias megszólítási formaként fogadta el, s a magázás helyett a továbbiakban is ezt használjuk. 25. 1839. szept. 16-a óta 26. Reguly a szokványosnál nagyobb, kb. 28X23 cm-es levélpapírra írt. 27. Nem tudunk arról, hogy 1838-ban komolyabb beteg­ségen átesett volna, s erre másutt sem találtunk uta­lást. 28. Ez azt jelenti, hogy 1 osztrák mérföld megtétele — a fenntartási költségeket is ideértve — átlagosan 1 pen­gő forint és 24 krajcárba került ( 1 osztrák mérföld kb. 7,58 km). Finnországban — a többször említett wasai levele szerint — az olcsóbb vízi utak miatt 1 pengőért 4 svéd (6 német) mérföldet tehetett meg. A Ham­burgig megtett út édesapja keresetének közel a 3/5 részét emésztette fel. Reguly István ugyanis az 1820­as években 500 pengő forint — negyedévente 125 forint — konvenciót kapott, s így a zirci uradalom legjobban fizetett alkalmazottja volt. (Természetesen emellett még jelentős mellékjövedelemre is szert tehetett.) Az uradalom orvosa következett rangsor­ban utána 400, a gazdatisztek 300-350 forinttal, a mes­teremberek konvenciója 60-100 forint között inga­dozott. XI. 601. A Cisztercita Rend Zirc—Pilis—Pász­tói és Szentgotthárdi Apátságának gazdasági iratai. VemL „Személyes állapot ja a Zirczi Uradalomnak de Anno 1821 —1824." Egy jól dolgozó iparosmester napi tiszta jövedelme, munkabére sem érte el — pl. Veszprémben — az 1 váltó forintot, sőt sok esetben még a felet sem. 29. Nyilvánvalóan elírásról van szó: július 21-én utaz­hatott el Pozsonyból. 30. Legtöbb magyar utazó Prágában a történelmi, nagy múltú, archaikus szépségű várost látja. Szemere a romantikus-organikus történelemszemlélet fényében a cseh fővárosban a „régiség színét" tartja meghatá­rozónak: „Prága ó város, leragyogás után él, s arca a barna ó épületekkel egyezőleg fénytelen egyszerű­ségre vezeti lakosait: de Pest ifjú, . . . benne gazdag alakkal emelkednek a házak s tükör a lakosnak min­denik, mi ékeskedésre int." SZEMERE BERTALAN: Utazás Külföldön. Gyoma­endrőd, 1983. 17. 31. Meglepő, hogy Reguly hideg tényként kezeli, hogy vonaton vagy gőzhajón utazik, holott a magyar utazó­kat szinte kivétel nélkül magával ragadják a modern technikai vívmányok. 410

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom