A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Reguly Antal utazásai 1839-ben

32. Mutzenbecherröl csak annyit tudunk, hogy a „pénzügyi összekötő" szerepét töltötte be: továbbította a Magyarországról érkező küldeményeket Reguly ideiglenes szálláshelyeire, s átmenetileg maga is adott kisebb kölcsönöket a megszorult Regulynak. Valószínűleg«Berlini kereskedő-bankár, aki gyakran utazik, utazásai során sűrűn érinti Hamburgot — talán háza is van a kikötővárosban —, hiszen a későbbiekben innen továbbítja Regulynak a pénzsegélyeket. 33. A fentiekben közölt levél (MTA, kézirattár Ms 4754/127. I.) mellékleteként (uo. II.) van megjelölve. Reguly kb. 5X8 cm-es cédulára írta a következő sorokat, melyekkel közvetlenül édesapjához fordult segítségért. A kapkodva írt sorok — úgy gondolom — írásképileg és tartalmilag is kétségessé teszik, hogy ez a cédula eredetileg ehhez a levélhez tartozott. Reguly tisztában lehetett szüleihez küldött levele értékével, annak túlságosan is intim tartalmával, s tudnia kellett, hogy ez a levél nem adható ki egy művészeti-irodalmi lapban. A cédulát egy későbbi, sokkal elkeseredettebb hangulatában írhatta, valószínűleg azután, hogy tudomást szerzett arról, hogy az Akadémia sem tudja — a kívánt mértékben — segíteni. 34. A kijelentését — bármilyen elkeseredett pillanatában is tette — egy percig sem gondolta komolyan: erre tettei szolgálnak bizonyítékul. 35. Arwidson (Reguly Arwirdsonnak, Arwidtsonnak is írja) döntő hatással van Reguly pályájára: az ő segítőkész barátsága nélkül alighanem soha nem vállalkozott volna ilyen hatalmas útra. 36. CLAUDIUS COLLAN, talán Arvidson unokaöccse. 37. 1839. november 6-án indul Stockholmból Finnországba; indulása előtt írt Villax Ferdinánd zirci apátnak, tájékoztatta útjáról és pénzt kért tőle. 38. Svédország történetét azért kell tanulmányoznia, mert Finn- és Svédország középkori története teljesen összefonódott. 1157-től kezdve a finnek svéd függés alatt éltek, az ország megszerzéséért gyakran háborúskodtak a területgyarapításra törekvő orosz állammal. A hétszáz-nyolcszáz éves uniónak a napóleoni háborúk vetettek véget. 1807-ben, a tilsiti békében I. Napóleon elismerte I. Sándor cárnak a Finnországra vonatkozó területi követeléseit. A svéd— orosz háború a svédek vereségével végződött, s 1809ben kénytelenek voltak lemondani Oroszország javára a finn területekről. Sándor cár meghagyta a finnek alkotmányos jogait, átszervezte a kormányt, közigazgatási reformot vezetett be, s a korábban elfoglalt területek visszacsatolása után 1819-ben Abo helyett Helsingforsot tette fővárossá. Az Oroszországtól kapott finn autonómia jelentős lépés volt az önálló állammá válás útján. Vö.: A. Sz. Kan: A skandináviai országok története. Bp., 1976. 124—130. 39. István, december 26. 40. Sveaborg Svédország legjelentősebb erődje volt a Finn-öböl mentén, az 1808. évi svéd—orosz háborúban a védekezésre kényszerülő, defetista hangulatú tisztikar minden komolyabb ellenállás nélkül megadta magát. 41. Törvényszerű volt tehát Reguly narodnyik típusú magatartása. Mint a legtöbb, idegen megszállás alatt lévő országban, a vezető rétegek kulturálisan és nyelvileg itt is hasonultak a hódító hatalomhoz, s az eredeti történeti-kulturális vonásokat a nép őrizte meg. 42. Excellens a. m. előkelő 43. A csúd nyelven a múlt századi összehasonlító nyelvtudomány mást és mást értett: használták a csúd nép megjelölésére; ebben az értelemben a finnek őseit — mai terminológiával: a finn-permi nyelvet beszélőket — jelentette. Mások a csúd nyelveket az ugor nyelvcsaláddal azonosították. Reguly „összes finn nyelv" alatt itt alighanem a finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelveket érti. 44. A karjalai és a finn nyelv között tehát csak nyelvjárásértékű különbséget érez. 45. Az ugor alapnyelvből fejlődött ki a vogul, az osztják és a magyar nyelv. 46. Hogy erre nem kerül sor, végül is annak köszönhető, hogy az Akadémia mást bízott meg a területek kutatására: Jerney Jánost. 47. Könnyelműségére utal, hogy ilyen nehéz anyagi helyzetben is elhanyagolja a levélírást, holott csak ezáltal tudna megfelelő mennyiségű pénzt kérni. Becsvágya sarkallja, hogy állandóan társaságba járjon, s hiúságának hízeleg, hogy nagy becsben tartják — idegen létére is — az előkelő körökben. 48. Az országgyűlés 1809-től kezdve az orosz ezüstrubelt fogadta el hivatalos pénzegységnek. Csak összehasonlításképpen: Pétervárott havonta 65 rubelt fizet háziasszonyának a szállásért és az élelemért. Athenaeum, 1842. I. 5. sz. 75. 49. Mint a finn—magyar kapcsolatok történetének lelkes és elszánt kutatóját tisztelte meg a helsinki Akadémia azzal, hogy felvette tagjai közé, hiszen 1839 végéig jelentős tudományos tevékenységet nem fejtett ki, gyűjfőútjának a kezdetén volt. 50. Reguly megfigyelését — hogy Finnországban az időjárás enyhébb, mint gondolnánk s mint az északi fekvéséből következnék — teljesen helytálló. A korszerű meteorológiai megfigyelések is igazolják véleményét. 51. Helsinki 1819-től kezdve lett Finnország fővárosa — előtte Abo (ma Turku) volt a főváros —, rangjához illő nagyobb arányú építkezések csak ezután kezdődnek. 52. Reguly feltételezése szerint tervezett útja legalább fél évet vesz igénybe. 53. Reguly Juliannát. Reguly ekkor még nem tud arról, hogy Korizmics László a nővére vőlegénye lenne. 54. Adalbert Bresztgens feltehetőleg egyik jogakadémiai tanára volt, hisz Maárral együtt említi. Nevével sem a cisztercita sematizmusokban, sem Zirc történetében nem találkozunk, nem említik a Pannonhalmi főapátság történetében sem (Maár ugyanis bencés tanár volt). 55. Ányos Farkas, a cseszneki járás föszolgabírája, a Zirc mellett fekvő Esztergár helység földesura, násznagy Reguly Julianna és Korizmics László esküvőjén 1841. november 20-án. Török István (1809—1851) cisztercita, hosszú ideig tanít a pécsi líceumban és az egri gimnáziumban, a levél írásakor nem perjel, hanem tanár az egri gimnáziumban. Sehematismus Congregationis de Zirc S. О. C. ad annum scholarem 1942/43. Bp., 1942. 213. 411