A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Sági Károly: Takács Ferenc: Két flamingó. Madarász László (1811–1909) – Madarász József (1814–1915). Könyvismertetés

A fegyvert Duschek Ferenc adja a békepárt kezébe, rámutatva, hogy a Zichy-gyémántok vonalán kell a támadást indítani.' Ma ismert már, hogy Duschek, a szabadságharc pénzügyeinek intézője, ahol tudott, ártott a magyar szabadság ügyének.

33 Nézzük viszont, hogyan alakulhatott ki az általa javasolt támadási vonal? 1848. szeptember 21-én hirdette ki a képviselőház elnöke az Országos Honvédelmi Bizottmány megválasztott tagjainak névsorát: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Patay József és Se'mbery Imre.

34 A tagok száma rövidesen tizenhárom főre bővült. 1848. november 20. után Kossuth a képviselőház hozzájárulásával sikertelen kormányalakítási kísérletet tett. Ezt követően a Ház október 8-i felhatalmazása alapján kijelölte az Országos Honvédelmi Bizottmány egyes tagjainak hatáskörét. Madarász László a rendőri és postai ügyek vezetője lett.

35 Madarász a rendőrség élére megbízható embereit nevezte ki. Bukása után Szemere, mint belügyminiszter ,,azzal kezdte működését, hogy feloszlatta Madarász hivatalát, hatvan forradalmi érzelmű, többnyire vöröstollas hivatalnokot csapott el a rendőrségtől" írja Mód Aladár.

35 „Madarász már állásának természeténél fogvást sem lehetett népszerű" mondja Gracza György.

37 Ez így igaz és a kérdést alaposan indokolja Takács Ferenc is. Madarász László postaügyi működése kevésbé ismert, mint rendőri munkája, így pár szót kell szólnunk arról. Ismeretes, hogy a szabadságharc idején magyar postabélyeg kiadásának a terve is felmerült. A bélyegtervet Than Mór készítette 1848. július 3-án. Than rajzán nyomdai munkára utaló megjegyzések és utasítások is vannak, tehát a későbbiekben elkészülhettek a bélyeg nyomólemezei is.

38 Az 1848. évi III. te. alapján a magyar postaügy legfőbb igazgatását a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumra bízták, melynek élén Klauzál Gábor miniszter állott.

39 Than bélyegterve Klauzál minisztersége idején készült, de a bélyegterv nyomdai munkálatai, a nyomódúcok elkészítése feltehetően Madarász László hivatali idejét jelzi már. Az országgyűlés Debrecenbe költözése után a Honvédelmi Bizottmány 35. számú rendelete felhívta az összes postahivatalt, hogy számadásaikat már ne Budára, hanem Debrecenbe, a postaszámvevőség címére küldjék.

40 Madarász László meggyorsította a Debrecen—Nagyvárad közti postajáratot, mivel a budai fegyvergyár Nagyváradon működött akkor.

41 Madarász, mint a rendőrségi ügyek vezetője került kapcsolatba a Zichy-ingóságokkal, amelyeket a rendőrség őrzött.

42 Madarászék világosan látták a békepárt manipulációit. 1849. március 24-én ,,est előtt" Kossuth Lajoshoz ment Madarász László, Madarász József, Kállay Ödön, Haczl Márton, Luzsénszky Pál és Simonyi János. Elmondták, hogy a helyzetet igen veszélyesnek látják és a kiutat csak három pontba foglalt elképzeléseik elfogadásától remélhetik.

43 „Görgey állíttassék volt tényei, engedetlenségei miatt hadi törvényszék elébe, s ha az el nem marasztalná, ez esetben se alkalmaztassék semmire sem." Kérték az országgyűlés feloszlatását és azt, hogy Kossuth diktátorként vegye át a hatalmat. Kossuth szerint Görgey „hazáját úgy szereti, mint ö", tehát az előterjesztett javaslatokat nem fogadta el. Ezzel a békepárt szabad utat kapott, Madarász Lászlót beszennyezhette a gyémántlopás gyanúja. A támadás eredménye ugyan csak a gyanúsításig juthatott el, mint erről a korábbiakban beszéltünk már, de ez is elégséges volt a rágalmakra és arra, hogy Madarász László ne lehessen a Szemere-kormány tagja.

44 A továbbiakban Madarász László egyszerű képviselő már, aki követi a kormányt Pestre, Szegedre, majd Aradra, az események irányítása viszont kiesett a kezéből. Az események alakulásával Takács Ferenc könyve részletesen megismerteti az olvasót. Mi álljunk meg a szabadságharc utolsó, aradi napjánál! Madarász József kifakad Kossuth ellen:

45 „Azt tudhattad, hogy ha fáj kívüled az osztráknak foga valakire, az Madarász László. Ha már nem volt egyéb hátra, mint menekülés, mért nem értesítetted e felől volt honvédelmi bizottmányi társadat?" Aki olvasta Takács könyvét, emlékszik rá, hogy a Zichy-gyémántokat 50 000 forintra becsülték. Ugyanakkor Madarász József így összegezi az utolsó, aradi napon anyagi helyzetüket: „Fivéremnek volt kevés híján, de egyedül magyar bankókban ezer forintja. Nekem is ily ezer forintom és kétszáz darab magyar aranyom, ezt megosztottam vele." A szabadságharc ezerforintnyi bankjegye — Madarász László összes pénze — értéktelen, a József öccsétől kapott száz arannyal menekül külföldre. Adjuk át a szót Varga Ferenc volt alispánnak, aki az amerikai Szabadság 1900-as karácsonyi számában ír menekülésükről:

4(i „Hoszszas bujdosás után értünk 1851. január havában Londonba, Madarász László, Majthényi József és én. Madarász levelezésben állt Ujházyval, ki leveleiben roppant dicsérte Iowa vidékét. Mi hat hónapig voltunk Londonban . . . elhatároztuk kivándorolni Amerikába . . . Több zivatarunk is volt és 22 napig utaztunk. Augusztus 13-án — a világosi fegyverletétel évfordulóján léptünk az amerikai szabad földre Philadelphiában ... A vasút nem volt bevégezve Philadelphiától Pittsburgig. Mi is az Ohio folyón, föl a Missisipin feljöttünk Burlingtonba. Itt szekeret, pár lovat vásárolva, Madarász, Majthényi és én megindultunk felkeresni Ujházyt. A térkép nagy betűkkel mutatta a „Hungarian Colony"-t. Postahivatal New Buda. . . . Minél közelebb jöttünk a paradicsomnak festett ponthoz, annál kevésbé voltak képesek útbaigazítani bennünket, míg végre ide s tova barangolva, füstöt láttunk az ég fölé emelkedni. Lovainkat a szekérhez kötve, a füst után indulva, csakugyan föltaláltuk Új Budát . . ." Madarász László és társai Újházi Klára említett naplója szerint 1851. június 3-án értek Üj Budára. A 83 éves Varga visszaemlékezése, az időpontok tekintetében nem megbízható! Uj Budára akkor, amikor Madarászék odaértek, nem vezetett út, és 50 métföldnyire volt 830