A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

3. Olvasás bibliából, helyek kikeresése; bibliai mondatok. 4. Számtanból: a múlt évet ismétlik. 4. Ének a múlt éviekkel. 7. Magyarhon története. — 8. Gazdaságtan. 9. Mezei rendőrség. 10. Taníttassanak a fogalmazásban, levelek, folyamodványok, adó és kötlevelek, nyugtatványok Írásában gyakoroltassanak. 11. Kéziratok olvasásában gyakoroltassanak naponként Írjanak. 12. Urasztalához készíttessenek vasárnaponként, különösen pedig exámentől nagy péntekig." A tantervet 18 pontos útmutató egészítette ki, melynek — a körvizsgáló bizottságok felállításán kívül — egy pontja különösen érdekes: az egyházmegyei könyvtárnak be kellett szerezni a „legjobb és legújabb iskolai, kézi, nevelési és más e czélra vonatkozó könyveket — azokat köröztetvén, a tanítókkal ismertesse meg . . ." Az útmutató egyben serkenti is a tanítókat kis, szakmai magánkönyvtárak létrehozására. A reformátusok tehát megpróbálták egységesíteni alsó fokú oktatásukat, egységes követelményrendszert próbáltak állítani egyházközség, tanító, tanuló elé, és megszervezni mindezek felügyeletét, a tananyagban közhasznú ismereteket tanítani, és megoldani a tanító ,,szakmai továbbképzését". Mindez a múlt század közepén óriási előrelépés. Az iskolalátogatottság arányszámának emelését azonban ők sem tudták megfelelően keresztülvinni. Jól mutatják ezt a vizsgákon rögzített létszámadatok. Ezek szerint — az első osztály a legnépesebb, míg a gyerek az írás-olvasás és számolás elemeit elsajátítja, járjon csak iskolába; — a tavaszi exameneken szinte mindig magasabb a létszám, nem egy helyen óriási a különbség a tavasszal és ősszel vizsgát tevők száma között. Az ok nyilvánvalóan az, hogy a tanulók nyáron szüleiknek a munkában segítenek, s az őszi—téli—tavaszi időszakban járnak csak iskolába, mikor mezőgazdasági munkák hiányában idejük szabadul fel. Mindezek a tények azonban semmit sem vonnak le a XVIII—

XIX. századi református iskolaügy érdemeiből, hogy felismerték és megpróbáltak változtatni az alsó fokú oktatás hatékonyságát gátló körülményeken, ami — mint láttuk — nagyon sokszor sikerült is nekik. Az evangélikus kisiskolákról sajnos még kevesebbet tudunk. Ami csekély adatunk van, az a Bach-korszakból származik, bár nem kétséges, hogy a XVIII. században — hasonlóan a katolikusokéhoz, illetve a reformátusokéhoz — kialakult az az iskolahálózat, amelynek szabadságharc utáni állapotáról itt közölt szórványadataink előkerültek. Az iskolákról hiányoznak a kimutatások, így összehasonlító adataink sincsenek. Fennmaradt azonban a régió legjelentősebb evangélikus népességgel rendelkező helysége iskolájának, a kővágóörsinek 1850. február 18-án kelt felmérése, mely a tanulói létszámadatokon kívül elsősorban a tanító körülményeire terjedt ki. Az összeírás szerint két iskola működött Kővágóörsön, az — éppen 10 éve működő — felsőbb „nyelvészeti latin oskola", melyben mind a négy felekezet gyermekei megtalálhatók, ezenkívül egy evangélikus felekezeti elemi iskola, melybe néhány zsidó gyermek is járt:

41 Kővágóörs evangélikus iskolái 1850. február 18-án kelt jelentés szerint Az iskola jellege „Állása" „Szüksége" Tanulólétszám „Egy nyelvészeti latin oskola" „A Zalavidéki ev. esperesség által adakozások útján 1840-ben építtetett és többek által aláírt Kötelezvényekben foglalt mintegy 4000 pf. tőke évenkénti kamatjából fizettetik a tanító 120 pf. s 2 öl tűzi fával, s az oskola egyéb szükségei fedeztettnek. Egy szobában egy tanító alatt tanítatik 2 Classis, külömben a két emeletű épület áll 2 oskola teremből, hét szobából, két konyhából, kamrából s a szükséges pinczékből s földszinti két boltból. Különös észrevétel: Az érintett tőkének 1/8 da veszélyben forogván az iskola biztos alaptőkéje csak 3500 frt. tesz." „A két Classishoz szükséges két tanítói terem, valamint a tanítói lakás is megvan, szükségeltetnék a két Classishoz még egy tanító egyén. A tanító eddig fizetését rendesen megkapta." Valamennyi fiú ebből: katolikus 2 református 1 evangélikus 8 izraelita 8 összesen 19. „Egy elemi oskola" „Az épület áll a taníttó számára két szobából, egy konyhából, Oskola teremből, s az udvaron, vágynak még a gazdasághoz szükséges épületek. Taníttói járandóság egy évre: 30 váltófrt. s minden tanulótól 30 váltó frtok tanítási díj. 20 p. m. rozs. 6 1/2 szántó föld s annak termése, 30 petrence széna 6 öli tűzi fa s bor gyűjtés." „Az Oskola terem elég tágas a tanulók befogadására; egy taníttó elegendő, a ki különben Cántor is; fizetését rendesen megkapja." 42 fiú, 41 lány ebből: 80 evangélikus 3 izraelita.