A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez
A Káli-medence evangélikus iskolái a XIX. század közepén 4 2 Anyaegyház Leányegyház A gyülekezet keletkezési ideje (M - más forrás szerint) A gyülekezet lélekszáma (x = nincs adat a forrásban) A lelkész neve Anyaegyház Leányegyház A gyülekezet keletkezési ideje (M - más forrás szerint) 1836 1848 1854 A lelkész neve KŐVÁGÓÖRS Balatonszepezd Gulács Köveskál Szigliget Keszthely 1550 (M: 1613) 852 693 807 Horváth Zsigmond (1838) Király József (1848) SZENTANTALFA Zánka T agy on Monoszló Balatonlienye 1762 (M:1787) 390 240 360 László Gábor (1838) Erdó'ss Márton (1848) KAPOLCS 10 község, közte Monostorapáti reformáció idején X X Monostorapátiban 6 1325 Lájpczig János Iskola székhelye Tanító neve Tanulólétszám A leányegyházak közül iskolával rendelkezik Iskola székhelye Tanító neve 1848 • 1854 (összesen) A leányegyházak közül iskolával rendelkezik KAPOLCS Azt, hogy melyik iskolába jártak a monostorapáti gyerekek, nem lehet megállapítani. Iskola van: Kapolcson: Dörögdön, Balatonöcsön. KŐVÁGÓÖRS Mátis Samu (1848) Eösze Zsigmond (1854 segédlelkész is) Cséry Sándor 90 105 Balatonszepezd SZENTANTALFA Horváth Sándor 20 45 Zánka A KÁLI-MEDENCE IZRAELITA ISKOLÁI Az izraelita népiskolákról egyetlen, de teljességre törekvő felmérés 1851-ben készült. Látva az izraelita iskolaügy különösen elhanyagolt voltát, sokrétűségét és a szakmai felügyelet hiányát Ferenc József 1850. szeptember 20-án kiadott rendeletével egy Magyar Koronaország, a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság területén egy izraelita iskolaalap megteremtését indította el. Az egymillió forintos „Izraelitischer Schulfond" létrehozásával az említett két koronaország izraelita iskoláit kívánta fejleszteni, vagy ahogy a rendelet fogalmazott: „lehetségessé tétetett a zsidó iskolák rendezése". Zala vármegyében hat hitközségnek összesen 33 620 pengöforintot kellett a Schulfondba fizetni, a tapolcai hitközség „részesedése" ebből az összegből 3720,20 pengőfonnt volt. Az őszszeg egyébként ,,a Megyében lévő hat járásbeli zsidóságra népesség és vagyonosság tekintetben vételével" lett kivetve, ezt nyolc féléves részletben kellett befizetni a nagykanizsai adóhivatalba. 43 A végrehajtást a német alaposságra jellemző felmérés vezette be. A közigazgatási hatóságok feladatává tették az összeírások községenkénti elkészítését, amit a helybeli katolikus esperesnek kellett hitelesíteni. Ezek után biztosra vehetjük, hogy egyetlen — a múlt század közepéről — származó izraelita népiskola-összeírásunk hiteles. Az egyes, fejlettebb kereskedelemmel rendelkező mezővárosok kivételével elég vigasztalan képet nyújt az izraelita népiskolák helyzete. A tanító általában képzetlen talmudista volt, aki a hitközség házában tanított, ott is lakott, és járandóságát is a hitközségtől kapta: némi pénzt és 784