A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

A Káli-medence evangélikus iskolái a XIX. század közepén 4 2 Anyaegyház Leányegyház A gyülekezet keletkezési ideje (M - más forrás szerint) A gyülekezet lélekszáma (x = nincs adat a forrásban) A lelkész neve Anyaegyház Leányegyház A gyülekezet keletkezési ideje (M - más forrás szerint) 1836 1848 1854 A lelkész neve KŐVÁGÓÖRS Balatonszepezd Gulács Köveskál Szigliget Keszthely 1550 (M: 1613) 852 693 807 Horváth Zsigmond (1838) Király József (1848) SZENTANTALFA Zánka T agy on Monoszló Balatonlienye 1762 (M:1787) 390 240 360 László Gábor (1838) Erdó'ss Márton (1848) KAPOLCS 10 község, közte Monostorapáti reformáció idején X X Monos­torapá­tiban 6 1325 Lájpczig János Iskola székhelye Tanító neve Tanulólétszám A leányegyházak közül iskolával rendelkezik Iskola székhelye Tanító neve 1848 • 1854 (összesen) A leányegyházak közül iskolával rendelkezik KAPOLCS Azt, hogy melyik iskolába jártak a monostorapáti gyerekek, nem lehet megállapítani. Iskola van: Kapolcson: Dörögdön, Balatonöcsön. KŐVÁGÓÖRS Mátis Samu (1848) Eösze Zsigmond (1854 segédlelkész is) Cséry Sándor 90 105 Balatonszepezd SZENTANTALFA Horváth Sándor 20 45 Zánka A KÁLI-MEDENCE IZRAELITA ISKOLÁI Az izraelita népiskolákról egyetlen, de teljes­ségre törekvő felmérés 1851-ben készült. Látva az izraelita iskolaügy különösen elhanyagolt vol­tát, sokrétűségét és a szakmai felügyelet hiányát Ferenc József 1850. szeptember 20-án kiadott ren­deletével egy Magyar Koronaország, a Szerb Vaj­daság és a Temesi Bánság területén egy izraelita iskolaalap megteremtését indította el. Az egymil­lió forintos „Izraelitischer Schulfond" létrehozá­sával az említett két koronaország izraelita isko­láit kívánta fejleszteni, vagy ahogy a rendelet fo­galmazott: „lehetségessé tétetett a zsidó iskolák rendezése". Zala vármegyében hat hitközségnek összesen 33 620 pengöforintot kellett a Schulfond­ba fizetni, a tapolcai hitközség „részesedése" eb­ből az összegből 3720,20 pengőfonnt volt. Az ősz­szeg egyébként ,,a Megyében lévő hat járásbeli zsidóságra népesség és vagyonosság tekintetben vételével" lett kivetve, ezt nyolc féléves részlet­ben kellett befizetni a nagykanizsai adóhiva­talba. 43 A végrehajtást a német alaposságra jellemző felmérés vezette be. A közigazgatási hatóságok feladatává tették az összeírások községenkénti el­készítését, amit a helybeli katolikus esperesnek kellett hitelesíteni. Ezek után biztosra vehetjük, hogy egyetlen — a múlt század közepéről — szár­mazó izraelita népiskola-összeírásunk hiteles. Az egyes, fejlettebb kereskedelemmel rendel­kező mezővárosok kivételével elég vigasztalan képet nyújt az izraelita népiskolák helyzete. A tanító általában képzetlen talmudista volt, aki a hitközség házában tanított, ott is lakott, és járan­dóságát is a hitközségtől kapta: némi pénzt és 784

Next

/
Oldalképek
Tartalom