A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

lök vizsgálják át. Mindez azért is fontos lenne, mert 1895-ben az alany vesszők árát 50% -kai mérsékelték, ez pedig Teleki szerint minőségromlást eredményez.

7 1908. április 23-án kelt levelében Gyenis Kornélia köveskáli lakos levélben kérte a minisztert, hogy részére 20 000 darab Riparia portalis sima vesszőt az állami telepek egyikéről adasson, mivel a tapolcai vincellérképző elutasította kérését. Mint írta — árva létére —, 800 D-öl filoxérapusztította szőlőjét részletekben, fokozatosan akarta betelepíteni, az oltványokat saját maga készíttetné. A tapolcai vesszőkereskedőktől pedig nem tudta megvenni azokat, magas áruk miatt. A levélben utalt a filoxérasújtotta kisgazdák kiszolgáltatottságára ,,. . . A kisbirtokos pusztulását jelenti, holott éppen azok megmentése képezi nagyméltóságú miniszter Úr nemes szívének feladatát." Vagy: ,,Nagyméltóságú) M(iniszter) Urat úgy ismerjük M(agyar)ország polgárai, hogy nemes szívesek ..." Gyenis Kornélia esengő kérésének meg is lett az eredménye, mert 1908. április 6-án a tarcali vincellériskola igazgatója értesítette, hogy utánvétellel 10 000 darab első osztályú Riparia portalis simavesszőt tíz csomagban mintegy 120 korona értékben a miniszter 31 747 sz. rendelete alapján elküldte Köveskálra. A küldeményt április 11-én Tapolcán át is vette a címzett. Alanyfajtákat Villányból Teleki Zsigmond telepéről hozattak. Elsősorban Berlandieri x Riparia Teleki 8 B, 5 A, (5 BB) és 5 С alanyfajtákat. Teleki 1897 és 1902 között 40 000, általa kitermesztett magoncból szelektálta ki a legjobb tulajdonságú egyedeket. A magokat Dél-Franciaországból, Resséquier-től, Alényából hozatta. Hosszú kísérletezés után majd egy évtized elteltével sikerült olyan egyedeket találnia, amelyek a nagy hírű alany fajtáit adták. 1906-ban ültette ki Pécsett az első Berlandieri x Riparia Teleki 8 В alanytelepet. Mésztűrő, jó növekedésű, nagy hírű alanyfajtái nemcsak a Monarchia területén terjedtek el, hanem Németországba, Svájcba, Olaszországba, Luxemburgba, Bulgáriába, Kisázsiába, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Oroszország-Szovjetunióba, Kínába is eljutottak és ismertek lettek.

74 Emellett Nagykanizsáról. Lovasról, Balatonfüredről Gyenis Gábortól hozattak alanyokat, de a köveskáli húsvéti vásáron is beszerezhették az alanyvesszöket. A módosabb és jobban gazdálkodók igyekeztek amerikai alanytelepet létrehozni részben a saját céljaikra, részben eladásra. Balatonhenye filoxérazárlat alá kerülése után nem sokkal már a szaklapokat járató és azt forgató Madárék vadtelepet létesítettek. Köveskálon Lamperték alakítottak ki 100 D-ölnyi alanytelepet, és emellett egy tiszta Othello-táblát is létrehoztak. Később már minden gazda igyekezett saját kis alanyteleppel rendelkezni. 1920-ig a Riparia portalist telepítették előszeretettel, később hegyesdi Tóth Lajostól Aramon és Berlandieri fajtákat is vásároltak telepítésre. Szentbékkállán például Istvándyék egy 200 D-öles vadtelepet létesítettek, egy külön vágóban. Igaz, hogy sok munka volt vele, minden hónaljhajtást ki kellett csipegetni, őszszel 50 cm hosszúra feldarabolni, ennek ellenére megérte a fáradozást, mert a vad vesszők ára ebben a konjunkturális időben kedvezőbb volt, mint a boré. A vad vesszőkért búzát lehetett venni, egy-egy szál oltás ára, ha megeredt, egyegy liter bor volt. Istvándyék a saját pincéjüknél oltottak, felismerve a szükséget és a lehetőséget más gazdákhoz hasonlóan. Szentbékkállán a grófi ház (dézsmapince) mögött volt egy nagy vadtelep. Kövágóörsön ózv. Sághváry Elekné a 20 kh-nyi szőlejében a kipusztuló régi töveket oltványokkal váltotta fel. 1893-ban alanytermelő anyatelepet is létesített 500—500 D-ölön 150 x 150 cm sor- és tőketávolsággal, magas karókkal. 1894-ben már 22 150 db első osztályú, oltásra alkalmas vessző termett, a kövágóörsi evangélikus egyház alanytermelő anyatelepén. Ebből 10 000 db-ot beoltattak, 12 150 db-ot pedig árverésen eladtak. Kövágóörsön 1890-ben telepítették a községi amerikai anyatelepet, tehát a filoxéra fellépése kezdetén. Az eltelepítendő vesszőket az államtól kapták. A megforgatott talajú 3 kh nagyságú községi anyatelep vesszőit a íiloxérasújtotta birtokosok és a szegényebbek kedvezményesen vagy ingyen kapták/

5 A kis családi anyatelepek, a községi anyatelepek — a tapolcai állami telep mellett — hozzájárultak a jobb ellátáshoz. Az alanytelepek létrehozásával megszűnt az a korábbi áldatlan állapot, hogy egymástól lopdosták a vesszőket csizmaszárban. Az alanytelepi munkákat a nagyobb gazdák a szakirodalomból, a napszámosok pedig a vincellérektől és egymástól tanulták el. A legtöbb, pár négyszögöl nagyságú amerikai alanytelepen még támaszrendszer sem volt, csak a földön futott az alanyvesszö, a kopaszra metszett tőkéről, öt-hat vesszőt hagytak meg a fattyazásnál, a többit 15 cm-es vesszőnagyságnál kitördelték. Az öt-nyolc méter hoszszúságra megnövő vesszőket a szomszéd karókhoz kötötték fel. Évközi munka a hónalj hajtások kibimbózása, pucolása volt, míg a hajtás meg nem keményedett. Ősszel a vesszőket feldarabolták, a méret az alkar hossza volt könyékig, majd pedig puslikba, csomókba kötötték 200 darabonként, zsúppal vagy iszalaggal átkötve. Homokba állították fagymentes helyen, és így került később az oltók elé. A fentebb leírtak a korabeli szakirodalomnak feleltek meg. A Káli-medencében a XX. század elején terjedtek el a direkt termő fajták. Ezeket az amerikai és a kelet-ázsiai szőlőfajok keresztezésével állították elő. Viszonylagos ellenálló képességük miatt, a rosszabb minőségük ellenére is gyorsan elterjedtek az igénytelen termesztők kezén. Már a nagy hírű villányi Teleki -telep is a korszerű szemléletet tükrözte azzal, hogy a káros direkt termők ellen harcolt. ,,A direkttermők, illetve a termő hybridek tekintetében az az álláspontunk, hogy a régi direkttermők: Noah, Elvira, Jaques, Othello stb. telepítését tüzzel-vassal meg kell akadályozni." — írták.

76 A Noah, amit noha, novának neveztek, köténybe, tepsibe szedték, annyira potyogott a bogyója. Annak ellenére, hogy bujkáltak a tüke alatt szüretben, mégis termesztették a jó bora miatt. Az igényesebb 748