A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

kupás szemű vagy újabb lapos cscmpés kályhákat a tapolcai, sümegi kályhások készítettek. Köveskálon banyakállának nevezik ezeket a kályhákat.

29 A kívül fütős zöld kályhában cserépedényben főztek is: ,,a kályhaajtóban megszéllesztették a tüzet, és betolták a cserépfazekat a kályhába" (Szentbékkálla). Az edények mozgatásához itt is a kétágú íűtővillát használták. 1981ben Balatonhenyéről került egy íütővilla a Bakonyi Múzeumba. Gulyást, bablevest, töltött káposztát főztek a cserépkályhában. A kályha fütőnyílása előtti padkára kihúzott parázson is főztek, a kályhában készülő levesbe itt készítették el a rántást. Terepmunkám során a kupás szemű kályháknak már csak az emlékével találkozhattam. Tóth Kálmán 1936-ban Kővágóörsről közölte egy ilyen cserépkályha fényképét.'

0 Századunkban a takaréktüzhelyek, a belül fütös cserépkályhák és a vaskályhák erősen kiszorították a Káli-medence szobáiból a régi, kívül fütős kupás szemű kályhákat. Köveskálon Györffy Kálmán házában az első szobában zöld, a hátsóban sárga szemes kályha állt. Mindkettőt a füstös konyhából fűtötték. Németh Lajos házánál az első szobában zöld szemes kályhát használtak az 1920-as évekig. Balatonhenyén Ágoston Dezsőnél az első szobában belül fütős barna, lapos csempés, a hátsó szobában kívül fütős zöld, kupás szemű cserépkályha adta a meleget. A zöldet 1932-ben, a barnát 1976ban bontották le. A Kenessey-ház szobájában az 1940-es évek elején bontották el a kívül fütős zöld kupás szemű cserépkályhát. Helyére a tapolcai cserepes, Patonai Árpád kályhásmester rakta a ma is meglévő belül fütős, lapos csempés kályhát. Balatonhenyéről 1981-ben Szalay Gábor házától egy zöld mázas, madaras kályhaszem került a veszprémi Bakonyi Múzeumba: csőrében virágcsokrot tartó madár ábrázolásával. A monoszlói református egyház 1845. évi gondnoki számadásában olvashatjuk: ,,Oct. 4. Egy új kájháért, 3 avult megrakásáér és a' rektori háznál egy kis tűz helyért fizettem 14 Ft 45 xr."

31 Szentbékkállán Németh Gyula házának első szobájában egy kívül fütős, világosszürke lapos csempés kályha áll. Felső részén a Magyar Királyság régi címere látható. Mindszentkállán Hoffmann Gyula házában (Rákóczi tér 18.) két barna mázas virágos kályhaszemet találtam. A Hoffmann testvérek házában (Tanács-köz 9.) a szobában kívül fűtős, barna lapos csempés cserépkályhát használnak. Cséri Flórián házának első szobájában a kívül fűtős, barna lapos csempés kályhát 1982-ben még sikerült lefényképezni. A Tanács-köz 5. sz. házban: ,,a szobában a bontáskor rakott sparhert volt, de a feltárt fűtőnyílás, az előkerült kályhaszemek és a szomszédok emlékezete alapján rekonstruálható a korábbi, konyhából fűtött szemes kályha".

32 Kövágóörsön Bárány Gábornál eredetileg mindkét szobában cserépkályha volt. A hátsó szoba kívül fűtős, zöld kupás szemű kályháját 1925-ben bontották el: egysütős pléh takaréktűzhelyet állítottak a helyére. Az első szoba 1948-ig kívül fűtős, majd belül fütős szürke lapos csempés kályhája 1982ben került a veszprémi Bakonyi Múzeum néprajzi gyűjteményébe. Kékkúton Borbély Rozália házában az első szobában kívül fűtős zöld szemes kályha állt. A konyha jobb oldalán, a kályha fűtőnyílása előtt 60-70 cm magas, 50 cm széles, kőből épült padka helyezkedett el. A konyha bal sarkában is hasonló emelkedett, amit az 1920-as években már csak ülőhelyként használtak. 1926-ban a konyhai padkákat lebontották, kihordták. A szoba zöld cserépkályháját is ekkor bontották el. Helyére belül fűtős barna cserépkályhát készített Patonai tapolcai kályhásmester. Ezt az 1970-es évek közepén kétaknás vaskályha váltotta fel. A régi füstös konyhás házak tüzelőberendezéseinek sorában még a pálinkaiőző üstöt kell megemlíteni. Kövágóörsön Bárány Imre házánál, 1919—20 előtt a füstös konyha jobb sarkában állt, később katlan került a helyére. Mohos Károly köveskáli adatközlőm (sz. 1901) így beszélt róla: ,,Mi nem ittunk soha újpálinkát, mindig ópálinkát ittunk. Olyan sárga volt, mint a viola. Szabad pálinkafőzés volt a régi világban. A füstös konyhában benn volt a kazán." A zárt kéményekhez kapcsolódó takaréktűzhelyek kutatására Barabás Jenő irányította figyelmemet: „Műemléki szempontból is figyelmet érdemelnek azok a szinte fél konyhát betöltő, egybeépített, mennyezetig érő kemence—sütő— tűzhely .kombinátok', amelyek már zárt kéményekhez kapcsolódnak ugyan, de gazdag réz- és acélvereteikkel, fogantyúikkal a XIX. század végének jellegzetes s nagyon impozáns tüzelőszerkezetei Nyugat-Dunántúlon."" Ezek a kemencéből, kétsütős, vízmelegítös takaréktűzhelyből, katlanból álló tűzhelykombinátok a Káli-medencében is megtalálhatók. Köveskálon id. Bőczy Károlyné Lampért Jolán (sz. 1900) így fogalmazta meg a századfordulón kezdődő, a füsttelenítéssel és a tűzhelyekkel kapcsolatos változásokat: „Akinek egy kicsit jobb módja volt, az a füstös konyhát átalakította kéményessé. Szép spoiheltes konyhává alakították át a füstös konyhát, mászókéménnyel." A sporheltes konyhák tűzhelye téglából épült, az egyszerűbb kivitelű kívül vakolva és meszelve, a drágább kályhaszemekhez hasonló csempével burkolva. A tűzhely főzőlapjai öntöttvasból, a sütők és a vízmelegítő bádogból, a tűzhely korlátja, a sütök és a vízmelegítő díszítése nikkelezett acélból és rézből készült. A tűzhely fémrészeit Tapolcán, vaskereskedésben vásárolták. Köveskálon id. Bőczy Károlyné házában a konyha mászókéményéhez 1887-ben kenyérsütő kemence kapcsolódott. Fölé téglából rakott takaréktűzhelyet építettek két sütővel. A sütők vasajtóit rézzel díszítették. Balatonhenyén a Körösényi-házat 1925-ben építtette át akkori tulajdonosa, Mátyás István. Konyhájába ekkor „kétsütős, vízmelegítös, majolikával kirakott sporhelt" épült, amelynek fémrészeit a tapolcai vaskereskedésből hozták, özv. Bende Józsefné konyhájában 1900 körül a mászókéményhez kemence, katlan, kétsütős takaréktűzhely kapcsolódott. Napjainkra már csak a kemence maradt meg, a katlant 1936-ban, a takaréktűzhelyet 1950 körül 714