A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

elbontották, özv. Székely Gyuláné konyhájában ma még eredeti formájában tanulmányozható egy ugyanilyen tűzhelykombinát, amely 1921-ben épült. Téglából építette egy vigántpetendi kőműves. Fémrészeit ugyancsak Tapolcán vásárolták. A sütők oldalára szerelt fémtáblácskákon a készíttető és a készítő neve és lakóhelye olvasható: „Székely Imre B.HENYE", „Szabadalom Steiner Zsigmond Tapolcza." Kemencéjébe 6 kenyér és egy pompos fér. A takaréktűzhely kétplattnis (két főzőlapos), öntöttvasból készült 21-es nagyplattnija 1921 óta csak egyszer égett el. A sütők oldalán fémrostély van, amire a tésztát tették tálban vagy tepsiben kelni. A sütők felett bádog vízmelegítő volt. Hátul katlan csatlakozik a takaréktűzhelyhez. Mindszentkállán Hofmann József háza 1886-ban épült (Tanács-köz 9.). Konyhájában a mászókéményhez kívül sárga csempével borított kenyérsütő kemence, kétsütős, vízmelegítés takaréktűzhely kapcsolódott. Vízmelegítőjéből rézcsapon folyt a víz, a sütőajtókat és a vízmelegítő ajtaját rézborítással díszítették. A tűzhely rézrészeit az I. világháború idején be kellett szolgáltatni az államnak. Ekkor vitték el a pincéből a rézüstös pálinkafőző kazánt is. A tűzhelyet az 1930-as évek végéig vízmelegítő nélkül használták, ekkor elbontották, s csempéiből kenyérsütő kemencét építettek. Hofmann Gyula és László házában (Rákóczi tér 18.) az eredetileg szabad kéményes konyha bal sarkában áll a téglából épült takaréktűzhely-kombinát. A kenyérsütő kemence mellett vas főzőlapos takaréktűzhely, felette két sütő található. A kemenceajtó előtt 40 X 40 cm alapterületű, 70 cm mély, deszkatetővel lefedhető lyuk van, ahova az asszony a kenyér bevetésekor beleállt. Kővágóörsön Fritz Istvánné egykori házában, amely ma a budapesti Gáspár Zoltán nyaralója, egy ugyanilyen takaréktűzhely-kombinát látható (Jókai u. 88.). Salföldön Borbély Rozália konyhájában 1926-ban Molnár József kékkúti kőműves építette a ma is meglevő kemencéből, kétsütős takaréktűzhelyből és katlanból álló tüzelőberendezést. A tűzhely vasrészeit, a nikkelezett, rézfogantyús sütőajtókat Tapolcán a Pauk-vaskereskedésben vásárolták. A LAKÓHÁZ KÜLSŐ MEGJELENÉSE A Káli-medencében a lakóház külső megjelenését elsősorban az egyes épületrészek aránya, tagolása, a nyílások elhelyezkedése, a különböző tornácmegoldások és a homlokzatok vakolatdíszítése határozza meg. Az alábbiakban e két utóbbi tényezővel foglalkozom részletesebben. Az oromfal (csipkeial) téglából lépcsőzetesen kirakott szegélye ( mac s kai épe ső), az ablakok és a padlás szellőzőnyílásainak megfelelő kiosztása egyszerű, simára vakolt és fehérre meszelt hom- • lokzat esetén is magas esztétikai értéket képvisel. Köveskálon ilyen a Fő utcán Győrffy Erzsébet háza. A sarkokra, a felső, háromszög alakú orommező széleire, vagy az ablakok köré kerülő egyszerű szalagkeretek a külső megjelenés hatását fokozzák. Területünkön a házak csipkeíalán a XIX. század első harmadában megjelent vakolatdíszítés motívumait S. Lackovits Emőke elemezte: „Díszítőelemként foghatjuk fel a különböző formájú padlásszellőzőket: az egyenlő szárú kereszt alakút, az íves formájút, az állított és fektetett tégla, a kör és függőleges vagy vízszintes helyzetű ellipszis alakúakat. Ezek állhatnak önmagukban, de lehetnek egyszerű vakolatkeretesek, sima vagy fogazott párkánnyal lezártak, virágkehelyben végződök. Gazdagabb nemesi kúriákon füzérdísz, levélkoszorú vagy szalag veszi körül őket. Körülzárhatók hornyolt csíkokkal is. Megjelenik az orommezőben az egyszerű vagy hullámvonallal, füzérrel, levélkoszorúval keretezett felirati tábla, benne vakolatfelírással az építtető neve és az építés évszáma. Megtaláljuk ezenkívül az oromcsúcs alatt az egy tőből kiágazó kettős csigavonalat, szegélydíszként a meandert. Feltűnik itt is a népi díszítőművészet oly kedvelt, a hímzéseken, bútorokon gyakori motívuma: a rozetta és a cserépből kinövő páratlan számú virág. Az orommezőt a homlokzat alsó részétől meanderrel, félholdas zárószalaggal, egyszerű vagy ívsoros vakolatpárkánnyal választották el. Az utcai homlokzaton levő ablakok vakolatkeretesek, némelyek félholdas, fonadékos vagy lándzsaíves szemöldökpárkánnyal szegettek. ' A barokk jellegű vakolatdíszes homlokzatok közül a kővágóörsi Kerkápoly-kúria és a szentbékkállai Istvándy-ház utcai homlokzata a leginkább figyelemre méltó. A Kerkápoly-kúria oromfalán füzérdísz alatt, egyszerű szalagkeretben az 1821-es évszámot látjuk. Az Istvándy-ház homlokfalán két oldalról indadísz fogja közre a feliratot: ISTVÁNDI JÓSEF ÉPÉTETTE 1825. Utóbbival azonos színvonalú a ma nyaralónak használt, Kővágóörs, Temető u. 1. számú, műemlékjellegű ház vakolatdíszítése. Felirati tábláján a N: D.M. N: K.I. 1826 felirat építtetőinek nemesi jogállására utal. Napjainkra sok régi vakolatdíszes oromzat esett áldozatul a külső tatarozás során alkalmazott egyszerűsítő törekvésnek. A még meglévők között is sok a rossz állapotú homlokzat. Ilyen a Kerkápoly-kúria is, ahol az oromfal felső széleit lezáró volutákból napjainkra már alig maradt meg valami. Ezek az 1936-ban készült fényképen még jól láthatók.

35 Szentbékkállán az egyik Kossuth utcai ház homlokzatán csak a felső orommezőben maradt meg a régi vakolatdísz: a téglacsipkés macskalépcső alatt széles szalagkeret, az oromcsúcsban rozetta, a padlás-szellőzőnyílások körül keskeny szalagkeret, alattuk a hullámvonallal keretezett felirat: MOLNÁR JÁNOS 1895. Ugyancsak rossz állapotú Mindszentkkállán Cséri Flórián ma már lakatlan háza, ahol a rozettás, szalagkeretes vakolatdíszítés népi építőmester keze munkája lehetett. Az újabb, eklektikus jellegű vakolatdíszes homlokzatra jó példa Mohos Irma és Mohos Józsefné kékkúti háza (Fő u. 57.). A sarokarmírozással, az ablakok alatt kötény díszre emlékeztető tagozattal, szemöldökpárkánnyal, falfülkéhez hasonló padlás-szellőzőnyílásokkal díszített, 1901ben épült oromfal Molnár József és Keresztúri Mihály kékkúti kőművesek munkája. 715