A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

tak. Kő bolthajtás rakásához deszkából készült sablont, ramonátot használtak. A boltpince építéséhez használt deszkasablon az árkus. A különböző kőfajtákat a nép is számon tartja. Balatonhenyén özv. Mátyás Károlyné (sz. 1925) a hopoka-köről és a keménykőről beszélt. Szerinte a hopoka-kő nagy, lapos, varacskos (göcsörtös) külsejű kő. A keménykő vörös színű, kicsi, gömbölyű, könnyű kő. Ugyancsak Balatonhenyén Szálai Gábor (sz. 1901) így beszélt a kőfejtésről, kőfalazásról, kőformákról: „Kőből van a fal, fekete, fehér, sárga kőből. A dombokból szedték elő. Domokos megye területéről fejtették a református templom köveit csak a föld színéről szedték össze, ásták ki. Sárral rakták össze. A fundamentum kő, 60—70 cm mély, a falvastagság 60 cm. Ha mocskos (gömbölyű) a kő, abból nem lehet 50 cm-es falat rakni. Azért csináltak 60 cm-es falat, hogy a mocskos kő elférjen benne. A mocskos kőből szaporodik a fal, a laposból nem. A fölső faluvégen vannak agyaglikak, onnan szedték öszsze az agyagot sárnak. Az agyag közé feketeföldet tettek a fundamentumgödör földjéből." Századunk közepéig a Káli-medencében téglából csak ritkán készült kőfal. Válaszfal építéséhez is csak elvétve használták. A legtöbb téglát a kéményekhez, esetleg a boltozatok, tűzhelyek építéséhez használták fel. Szentbékkállán uradalmi téglaégető működött, ahol téglásként Fi József dolgozott. Az agyaggödör és a téglaégetés helye az erdő mellett volt. Fával égették a téglát, a múlt század végén még boglyában, a két világháború közötti időszakban már beboltozott téglakemencében. Födém. A fafödémek egyik csoportja helyi keményfából, leggyakrabban tölgyfából készült. Tölgyfa gerendákat és födémdeszkákat találunk a régi füstös konyhás házakban. A gerendák a szobában rendszerint vastagabbak, a deszkák vastagabbak és szélesebbek, finomabban megmunkáltak, mint a füstös konyhában. A födémgerendákat mestergerenda támasztja alá. Barabás Jenő és Gilyén Nándor vezérfonala hívta fel figyelmemet a ház hossztengelyére merőleges kereszt-mestergerendára, amelynek dunántúli előfordulása a Veszprém—Kaposvár vonaltól nyugatra esik.

6 A Káli-medencében eddig négy helyen találkoztam kereszt-mestergerendával. A vidék legrégibb, biztosan datált lakóháza a monoszlói református parókia. Első szobájában a keményfa deszkafödémet 5 db, a ház hossztengelyével párhuzamosan futó gerenda tartja. A gerendákat a ház hossztengelyére merőleges keresztmestergerenda gyámolítja. Rajta a felirat az épít7. ábra. Monoszló, ref. parókia Abb. 7. Reformierte Parochie in Monoszló 8. ábra. Kereszt-mestergerenda, Monoszló, ref. parókia első szobája, 1765 Abb. 8. Quer

—Riegel an der reformierte Parochie, im ersten Zimmer, 1765 9. ábra. Kereszt-mestergerenda, Szentbékkálla, Zrínyi u. 5. Lengyel Mária háza Abb. 9. Quer—

Riegel bei Maria Lengyel, Szentbékkálla, Zrínyi Strasse 5. 10. ábra. Csehüvegboltozatú födém Borbély Gyula köveskáli házában Abb. 10. Böhmische Kappe in der Küche bei Gyula Borbély, Köveskál 11. ábra. Csehüvegboltozat középső erősítő boltövvel Varga Béla Kővágóörs, Zrínyi u. 6. sz. házában Abb. 11. Böhmische Kappe des ehemaligen Zimmers, heute Tischlerwerkstätte, in der Mitte ein starkes Gewölbe bei Béla Varga, Kővágóörs, Zrínyi Str. 6. 12. ábra. Dongaboltozatú hátsó szoba Gellei Erzsébet Kővágóörs, Ady u. 12. sz. házában Abb. 12. Tonnengewölbe im hinteren Wohnzimmer bei Erzsébet Gellei, Kővágóörs, Ady Str. 12. 701