A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gergely Katalin: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig

János általános érvényű megállapításait a Bala­ton-melléki falvak népének házasságkötési szo­kásairól vizsgáljuk meg most konkrétan Köves­kál párválasztási gyakorlatában, a házassági kap­csolatok alakulásában. Az egyházi anyakönyvek alapján az 1742— 1895 közötti időszakból megvizsgáltunk 865 re­formátus, 376 katolikus és 103 vegyes házasságot s 6 evangélikus házasságot — mindezek a házas­ságok magyar nemzetiségűek között jöttek létre. A katolikus anyakönyvben 4, cigányok között létrejött házasságról találunk bejegyzést, 3 eset­ben mindkét fél cigány, 1 esetben az egyik fél, az asszony magyar. A református anyakönyv 1770—1784 között tartalmaz 17 olyan házassági bejegyzést, ame­lyeknél a környező községek plébánosai, így a csicsói, szentbékállai, nagyvázsonyi, tördemici végezték a házasságkötési szertartást, viszont sem az anyakönyv, sem egyéb forrás nem tünteti fel a házasfelek vallását. Miután ebben az idő­szakban már volt katolikus anyakönyvezés is a szentbékállai plébánián, nem világos, ha katoli­kus vallásúak a házasfelek, miért jegyezték be házasságkötésüket a református anyakönyvbe? Ha pedig református vallásúak, miért katolikus plébános végezte a házasságkötéseket, hiszen ezekben az években a helybeli református pré­dikátor adta össze a házasulandókat Köveskálon. A 17 házasságból lokálisan exogám 15, endogám 2 házasság. Az exogám házasságok esetében nem helybeli 9 vőlegény, ezek választottai közül vi­szont 3 másodszor férjhez menő özvegyasszony. A 6 nem helybeli menyasszony közül kettő árva lány, 1 pedig özvegyasszony lánya. Azért ele­meztük ezt a 17 házasságkötést külön, mert a ké­sőbbiekben a református és katolikus házasság­kötéseknél ezeket már nem vettük figyelembe. Amit az egyházi anyakönyvek vizsgálatakor először meg tudunk állapítani, az a tény, hogy Köveskál lakóinak párválasztási szokásaiban a felekezet szerinti endogámia nyilvánult meg. Az összes házasságok közül 865 esetben mindkét házasfél református, 376 esetben mindkét fél ka­tolikus vallású. A felekezet szerinti exogámia 103 esetben állapítható meg, tehát ennyi vegyes házasságot kötöttek a vizsgált időszakban. Az első, református anyakönyvben bejegyzett ve­gyes házasság dátuma 1847, a katolikus anya­könyvben bejegyzetté 1830, tehát mindkét késői időpont azt mutatja, hogy igen erős meghatáro­zója volt a párválasztásnak a felekezeti hovatar­tozás. A 103 vegyes házasságból 45 a református anyakönyvben található, 58 a katolikusban. Az összes vegyes házasságból 56 református, hely­beli születésű lány ment katolikus legényhez, és 24 református, helybeli legény választott kato­likus párt. 22 katolikus, helybeli menyasszony ment reformátushoz feleségül, s 36 katolikus, helybeli ifjú választott református feleséget. A 103 házasságból 44 a lokálisan endogám, vagyis mindkét fél helybeli, ebből 32 esetben katolikus vőlegény vett el református lányt, 12 esetben re­formátus vőlegény katolikus lányt. Ami azt je­lenti, hogy mindenképpen több helybeli refor­mátus lány választott katolikus férjet magának, mint református ifjú katolikus lányt. Lokalitás szempontjából pedig a vegyes házasságok 57,28% -a exogám, tehát a felekezeti endogámia szabályát inkább figyelmen kívül hagyják, ha az egyik fél idegen származású és nem helybeli. A vallásilag exogám házasságok között talá­lunk 7 olyan, lokálisan is exogám házasságot, ahol mindkét, házasságot kötő fél idegen szár­mazású, de munkavállalás vagy előző házasság­kötés következtében a házasságkötés időpontjá­ban éppen helybeli lakosok. A 7 esetből 6 vőle­gény katolikus, foglalkozásukat tekintve 1 ko­csis, 2 cseléd, 2 földműves, 1 napszámos. Egy vő­legény református, örökös szabadságú katona, a menyasszonya pedig katolikus, nem helybeli, de Köveskálon szolgáló. A református menyasz­szonyok közül 3 cseléd, 2 napszámos, 1 özvegy­asszony, foglalkozása ismeretlen. A vallásilag és lokálisan exogám házasságok között is külön ka­tegóriát képvisel ez a csoport, ahol mindkét fél idegen származású, de munkavállalás miatt éppen Köveskálon tartózkodtak a házasságkötés idő­pontjában. Cselédek, napszámosok, földművesek alkotják ezt a legmozgékonyabb rétegét a tár­sadalomnak, s bár az anyakönyv szerint a házas­ságkötés idején helybeli lakosok, semmiképpen sem tekinthetjük párválasztásukat az olyan há­zasságkötéssel egyenrangúan exogámnak, ahol csak az egyik fél az idegenből beházasodó, vagyis az idegen származású? 3 A vallásilag endogám házasságok két nagy felekezet, a katolikus és a református között osz­lanak meg. 1742—1895 között 865 református há­zasságot jegyeztek be, ahol mindkét fél reformá­tus vallású volt. Vizsgáljuk meg most ezeket a házasságokat abból a szempontból, hogy a pár­választásnál előnyben részesülnek-e a saját lakó­helyről származók, vagy inkább választanak párt idegen helységből. A 865 házasságkötés közül, amely református felek közt jött létre, 367 a lo­kálisan endogám, azaz mindkét fél köveskáli származású, 498 házasságkötésnél pedig az egyik fél nem helybeli származású. Az összes reformá­tus vallásúak között létrejött házasság 42,43% -a lokálisan endogám, 57,57% -a lokálisan exogám. Ha ugyanezt a vizsgálatot elvégezzük a katolikus vallásúak házasságkötéseinél, a következő ered­ményre jutunk. 1748—1895 között a katolikus vallásúak 376 házasságot kötöttek, ebből 149 há­zasság jött létre helybeli születésűek között, 227 házasságkötésnél pedig az egyik fél nem hely­beli származású volt. Az összes katolikus vallá­súak között létrejött házasság 39,63% -a lokálisan endogám, 60,37% -a lokálisan exogám. Tehát míg felekezet szempontjából egyaránt endogám mindkét vallásúak házasságkötéseinek többsége, addig egy-egy felekezeten belül lokálisan inkább exogámok a házasságkötések, különösen a kato­likus vallásúaknál. Ez a jelenség azonban vi­szonylag természetes kis lélekszámú falvaknál, ahol a nagyobb arányú endogámia már biológiai­lag károsítaná a falu társadalmát. Ugyanígy az aránylag kis lélekszám az oka a kevesebb házas­ságkötésnek, s a házasságkötéseknél csaknem fele-fele arányban szereplő helybeli és nem hely­beli származású házasfélnek. Viszont ha ez az 632

Next

/
Oldalképek
Tartalom