A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

NICOLAUS ESTERHAS feliratú készítményeknél szereplő P. P. monogram-e vagy a ,,pápai papírgyár" rövidítése. PÁPA felirat került elő GRÓF ESTERHÁZY KÁROLY névvel együtt az 1841-es felhasználású papír

64 vízjelén. (Lásd: függelék, ill. táblázat 28—41.) A malomépületekről 1916-ban készült leltári felmérési rajzokat ismerünk, melyekből számos épületrész és helyiség funkciója rekonstruálható

65 (7. ábra). A leltárban egyes épületeknél, helyiségeknél szerepel a további funkció megnevezése, pl. „volt enyvkonyha"; ,,volt rongy vágó" stb. A Tapolca bal partján emelt hosszanti főépület keleti végéhez derékszögben csatlakozó lakóépületben négy boltozott szoba és egy boltozott mosókonyha épült. Emeletén három szoba; egy konyha és kamra; a lépcsőházban árnyékszék; északkeleti végében két oldalán nyitott, fedett terasz volt. A voltaképpeni malomépület 11x18 méteres alapterületű tömbjében osztatlan földszinti és emeleti munkaterem készült. Födémjét a földszinten négy, emeletén két tartóoszlop erősítette. Az emeleten működött a rongyvágógép, földszintjén a kallómű, az őrlőberendezések és itt álltak a merítőkádak is. A munkafolyamatok elrendezésének dokumentuma egy 1832-ben folyt vármegyei felmérés, melynek során szakértők bevonásával vizsgálták, milyen mértékben szenynyezi a papírmalom a Tapolca vizét.

66 (A helyszíni bejárás jegyzőkönyvében említett munkaterek elnevezése, elhelyezkedése azonos az 1916. évi leltáréval.) Az ügyben nyilatkozott Pápai Miklós, az uradalom ügyvédje is — nem minden elfogultság nélkül, de nagyon meggyőzően: ,,A Tapolcza vizét megrontó mestermíveket a mesterembereket ezen folyó használattyától eltiltani annyi volna, mint Pápa Városának Tsapóit, Tímárjait, Festőit, Szüttseit, Tobakjait, Kaptzássait; s így nagyobb részét mesterembereinek az utolsó ínségre juttatni s őket tsupán képzelt okok miatt a Publikum kibeszélhetetlen kárára feláldozni ... A Tapoltza vizének tisztátalansága éppen nem a Papiros Malom (ahonnan a víz hét-nyoltz órák lefolyása alatt juthat tsak a Városba), hanem a most előszámlált és még is elkerülhetetlenül szükséges megfertőztetések által okoztatik."

67 A vád elhárításában a szakértő vármegyei orvosok is részt vettek, jelentvén: ,, . . . a Hollander nevű nagy Kádnak csőjén kitakarodó szőke vízből merítvén, egy messzelyben találtunk mint egy tizenkettedrésznyi nyálkával egyesült, minden különös íz és szag nélkül való finom rongy pelyhecskék ülepedését. ... 14 000 sőt ide értvén a számtalan utasokat és esztendőnkint történő számos nevű vásárokban öszvegyülteket — sokkal több ezer népnek, ha mindjárt csak undorodásból csömörből kapott is, — de a legveszedelmesebbé tehető betegségeknek elhárítására a kutak furatása vagy ásatása legjobb (sőt egyedül való) eszköze lehet."

68 Az alább közöltek, melyeknél a kitérjedési adatok méterben vannak megadva, az említett 1916-os leltárból származnak: A kerékházat, az ún. vízszerszámot deszkaburkolat fedte, mely összekötötte a víz felett a ma7. ábra. F. Zinali térképének (1809) részletmásolata. VeML. T. 71. Abb. 7. Teilkopie der Landkarte von F. Zinali (1809) VeML. T. 71. lomépületet a jobb parton álló 11x7,5 m alapterületű rongy tárolóval, melyben a válogatás, előtisztítás és durva kézi vágás folyt. Ez — akár a malom és lakóház — kőből épült. A vízszerszám előtt helyezkedett el a zsilipház egy toldalék kiskamrával és átjáróhíddal. A malomhoz nyugatról csatlakozott egy téglából épült egyemeletes enyvkonyha, ill. szárító, melynek 11x7,5 méteres tömbjéhez támaszkodott a 18 méter magas kémény. E magasság arra enged következtetni, hogy a kémény másodlagos: talán az 1857 és 1859 között működtetett gőzgép kazánjához volt szükséges ekkora kéményt építeni. A földszinten három boltozott és két gerendafödémes helyiség készült; az egykori enyvkonyhában egy falazott katlan és egy falazott tűzhely állott. A leltárban az épület „kétemeletes"-ként szerepel, ami a papírmalmoknál szokásos magasított tetőszékű szárítópadlásra utal. Az itt kihúzott teveszőr köteleken szikkadt a nedvessajtóból kikerülő friss papír. Az udvar északi oldalán álló 8x39 méteres gazdasági épület helyiségeinek funkciója feltehetőleg igen sokszor változott. A felméréskor egy lakószobát, pajtát, kocsiszínt, pincét, istállókat és sertésólat említettek. Az épületegyütteshez tartozott még egy mázsaház és egy hidas, árnyékszék573