A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

K. Palágyi Sylvia: A balácai kutatások története (1904–1976)

20. ábra. Laczkó Dezső összeállítása a mozaikkiemelés felszereléséről (MNM 482/1923) Abb. 20. Die Zusammenstellung von Dezső Laczkó über die Ausrüstung der Mosaikaushebung (MNM 482/1923) részt Laczkó Dezső. Az értekezleten Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökölt. Az itt hozott határozattal már eldőlt a visszatemetett nagymozaik sorsa. Laczkó Dezsőt és Rhé Gyula állomásfőnököt (akinek számára 4 heti szolgálatmentességet kérvényeztek) kérték fel nemcsak a mozaikfeltáró munkák, hanem a káptalan területére eső további feltárások vezetésére is. A leletek közül a nagymozaikot a Nemzeti Múzeumnak szánták, míg a többit a veszprémi múzeumnak. A szaktanács arra is felkérte Laczkó Dezsőt, hogy tájékozódásával készítse elő az ásatást és a várható munkákról nyújtson be költségvetést.

108 Laczkó Dezső július 9-én írt felterjesztésében bejelentette, hogy a késlekedő gabonaérés és egyéb problémák miatt a balácai munkákra csak szeptemberben lehet számítani. Az őszből még hátralévő száraz, meleg idő azonban már csak a 2 mozaik (8., 20. helyiség) kiemelésére lesz elegendő.

109 A káptalan a kultuszminiszter átiratára korábban, 1923. április 7-i határozatával adta meg az engedélyt, a kért területen, az ásatásra.

110 Laczkó Dezső az 1910-es mozaikmunkákat tekintetbe véve, a külső munkákra 3 hetet, a belsőkre 10—12 hetet javasolt, amelyek 270—280 napszámnak felelnének meg. Felterjesztéséhez a beszerzendő felszerelések jegyzékét is mellékelte, értékes információkat szolgáltatva egyúttal az utókor számára a mozaikkiemelés akkori segédeszközeiről"

1 (20. ábra). A korona értékcsökkenése, a napszámbérek és a felszerelésekhez szükséges anyagok beszerzési árának emelkedése miatt Laczkó Dezső felterjesztésére adott válaszában a következőket közölte Csánki Dezső: ,,a közbejött akadályok miatt a munkálatok elindítása iránt nincs módunkban intézkedni".

112 Csánki nem vetette el véglegesen a mozaikok kiemelésének kérdését. 1924 elején, már februárban felkérte Laczkó Dezsőt, hogy tájékozódjék, milyen feltételek mellett valósíthatók meg az elmaradt munkák."

3 A múzeumigazgató válaszától függetlenül is tudjuk ma már, hogy erre csak 1925-ben kerülhetett sor, mégpedig olyan körülmények között, ami Baláca ügyéért oly sok áldozatot hozó Rhé Gyula számára nagyon sok keserűséget hozott, és amelyet Hóman Bálint köszönő levele és a MNM jubileumi bronzplakettje, amit hosszú évek tudományos fáradozásaiért, nagy jóindulatáért és a balácai mozaik MNM-ba érkezése alkalmával ajánlottak fel számára, sem tudott csökkenteni."

4 Rhé Gyula, úgy látszik, előre megsejtett valamit, mert 1923. május 1-i, Laczkóhoz írt levele részletesen foglalkozott a Nemzeti Múzeumnak adandó mozaikról készült felvételek kiadói jogával."

5 A mozaikokat feltáró Rhé Gyula 1912-es, Balácza könyvben publikált mozaik leírásán és egykét rövid cikkén vagy utalásán kívül, sem a mozaikokról, sem a falfestményekről nem írt nagyobb tanulmányt. Valószínűleg megakadályozta ebben és kedvét szegte Wollanka József osztályigazgató (Nemzeti Múzeum) 1926-ban megjelenő magyar nyelvű kisebb és 1929-ben közölt német nyelvű nagyobb munkája."

7 Nagy Lajos 1920— 22-ben, 1926-ban írt a balácai falfestményekről.

118 A Pesti Hírlap 1926. július 11-i, A balácai mozaik 1700 év távlatából című cikkének tévedéseire Laczkó Dezső reagált.

119 A múzeum számára sem volt kedvező az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1924. évi határozata, amellyel elutasította a múzeum igénybejelentését arra a káptalan által vagyonváltság címén felajánlott földterületre, amely alatt a balácai római telep fekszik. A múzeum ilyen irányú segélyezése is ezzel kútba esett.

120 A gazdasági nehézségek 1925-ben sem tették lehetővé az ásatások folytatását, azonban realizálódhatott az 1923-as határozat, amelynek értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum vállalta a két visszatemetett mozaik kiemelésének és betonozásának munkáit, annak fejében, hogy a nagymozaikot a Nemzeti Múzeum kapja meg.

121 A mozaik kiemeléséhez a feltételek kedvezőnek mutatkoztak. Laczkó levélben tájékoztatást küldött a balácai körülményekről a Nemzeti Múzeumnak. A napszámköltségeket 60—70 000 koronára becsülte. A mozaikok felett csak néhány szál kukorica állt, így magas kártalanítási összegtől sem kellett tartani.

122 Rhé Gyula 1925. július 27-i levelében kiegészítést küldött a végleges költségvetés összeállításához, egyben javaslatot tett arra, hogy a mozaik42