A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

A reguláris hadseregbe való jelentkezéssel egyidejűleg — a nemesi csapatok kiegészítésére — un. önkéntes lovas- és gyalogososztályokat („volon"-osztályokat) is toboroztak. Veszprém vármegye felállított egy 319 főből álló gyalogos „szabadosztályt" és egy 227 főből álló lovas „szabadosztályt." A toborzáskor a vármegye „Selestyey Ferenc Fő Hadnagynak, mint Ver bung Vezetőnek 160 forintot" fizetett. A „Tánczoló legényeknek egy-egy pár új, és annyi fejelés csizmánként 129 forint 30 krajcárt" adott. A 319 főnyi gyalogos regrutának kézipénzül (toborzási pénzül) kifizettek: 9570 forintot; a 227 lovas regrutának (fejenkénti 20 forinttal) kifizettek: 4540 forintot. Lóvásárlásokra 74 218 forint 51 krajcárt fizettek. A lovasosztály felszerelésére az alábbiakat fizették: 300 pokrócért és 292 övért: 171 fanyeregért: (á 6 frt) 110 pisztolyért (á 30 frt): pisztolytokokért, zsinórokért: 212 vasas kardért (à 26 frt): kardok javításáért a lakatosnak: tarsolyokért: nyeregszerszámokért: egyenruhákért, csákókért, 300 db facsutoráért, csizmákért stb. fuvarra és élelmiszerekre Mogyoróssy Ferencnek a regruták kiképzéséért: 5644 frt 1140 frt 3365 frt 1275 frt 5512 frt 95 frt 675 frt 7525 frt 3 048 frt 1218 frt 18 frt; a tiszteknek (Schendli és Kun János kapitányoknak, Szigfrid és Nemes József hadnagyoknak, egy seborvosnak) „segedelem pénzt" kifizettek: 9450 frt 24 krajcárt.'

17 A megye augusztus 7-én határozatot hozott, hogy a megyében még működő három puskamüvesre (mivel a többi a felkelő csapatoknál dolgozott) okvetlenül szükség volt: az új lovasosztálynak 300 pár pisztolyt kellett helyreállítani. Augusztus 10-én pedig elrendelték, hogy ugyancsak az új lovasosztály számára minden járásból össze kellett szedni akár a „rezes", akár a „vasas" kardokat és pisztolyokat, megfelelő térítés mellett. Augusztus 11-re az új lovasosztály felállítása már olyan stádiumban volt, hogy a megye József nádortól egy tisztet és néhány gyakorlott közembert kért Veszprémbe, az új legénység kiképzésére. A reguláris katonaság kiállítása nehezebben haladt, mert augusztus 12-re még csak 70 újoncot toboroztak, de fogadópénzüket ezek sem kapták meg (fejenkénti 30 forintot).

138 Közben — 1809. augusztus 17-én Mosonmagyaróváron — megkezdődött a béketárgyalás a francia és osztrák—magyar megbízottak között. Mivel a tárgyalások — október 14-ig — elhúzódtak, s a háború folytatásának veszélye továbbra is fennállott, augusztus 24-én a magyar nemesi felkelő csapatok főhadiszállását (pk.: József főherceg nádor, altábornagy) Pápáról (az Esterházy-kastélyból) Kisbérre helyezték át. Pápán csak a — Marcaltőtől Sárvárig biztosító — Meskó-dandár (pk.: Meskó József báró vezérőrnagy) hadiszállása maradt. József főherceg nádor gyakran járta a csapatokat, s tartott szemlét felettük. Szeptember 15-én Bakonyszombathelyen megszemlélte a szabolcsi lovasezredet és a 9. sz. veszprémi gyalogoszászlóaljat. Szeptember 25-én újra megszemlélte a Tatán — a Vogel-dandár kötelékében lévő — 9. sz. gyalogoszászlóaljat. Közben a csapatok diszlokációját is változtatták. Szeptember 28-án Pápócról Görzsönybe vezényelték a soproni lovasosztályt, viszont a veszprémi lovasezredet Pápócra irányították. Itt csatlakozott a lovasezredhez az újonnan felállított veszprémi önkéntes lovasosztály szeptember 30-án. Éppen a békekötés napján — október 14-én — tartotta egyik legnagyobb szemléjét József nádor. Ezen a napon a Takácsinál táborozó Vay-lovasdandárt szemlélte meg a nádor (akinek szállása a Noszlopy uraságnál volt), a szabolcsi lovasezred közepesen szerepelt, a pesti lovasezred pedig kimondottan rosszul hajtotta végre feladatait: nem volt rend és fegyelem, sem lendület a gyakorlatban. A nap végére a nádor Pápára tért vissza, majd másnap — október 15-én — Nyaradon a Gosztonyi-lovasdandárt szemlélte meg. Mind a szatmári, mind a torontáli lovasezred megnyerte a nádor tetszését. Még ezen a napon a nádor megtekintette a Marcal átkelőjét — Mersevatnál — védő sáncrendszert. Ezután Celldömölkre utazott a nádor, a Meskó-dandárhoz. Itt érte a futár azzal a hírrel, hogy október 14-én Bécsben megkötötték a békét. A hírre József nádor azonnal Pápára utazott, ahol a szabolcsi nemesi lovasezred zenekara „török muzsikával" (katonazenével) fogadta.

140 A békekötés után — október végére — az osztrák—magyar csapatok új elhelyezési körzetekbe vonultak. A — Győrtől Sárvárig terjedő — Rábavonalon továbbra is a II. tartalék hadtest (zömében magyar nemesi felkelő csapatok) helyezkedtek el. A Mecséry-hadosztály (pk.: báró Mecséry János altábornagy; főhadiszállása: Pápa, majd Veszprém) csapatainak zöme — a Keglevich-, a Gosztonyi-, a Hertelendy-, a Vay- és a Dobozydandárok — Fejér vármegyében táboroztak. Csak két dandár összpontosult Veszprém vármegyében. Az Andrássy-dandár (pk.: Andrássy János vezérőrnagy; Várpalota) zalai lovasezrede Várpalotán, somogyi lovasezrede pedig Mezőkomáromban állomásozott. A Meskó-dandár (pk.: Meskó József vezérőrnagy; Marcaltő) veszprémi lovasezrede Lovászpatonán, Vas megyei lovasezrede Marcaltőn, és soproni lovasosztálya (két század) Pápán táborzott. A Hadik-hadosztály Splényi-dandára teljes egészében, Hoffmeister-dandára pedig zömében Fejér vármegyében összpontosult. A Hoffmeister-dandár parancsnoksága viszont Veszprémben volt, s itt a megyében volt még két zászlóalj: a Vas megyei 6. sz. gyalogoszászlóalj Cseszneken, a zalai 8. sz. gyalogoszászlóalj pedig Vörösberényben táborozott. Reguláris alakulat csak egy volt a vármegyében: a 2. sz. Hohenlohe-dragonyosezred (pkság: Keszthelyen), melynek 2. alezredesi osztálya Veszprémben és Peremartonban, 3. őrnagyi osztálya pedig Tapolcán, Türjén és Zalaszántón állomásozott.

141 Az ezred október végén tért vissza békeállomáshelyére: Pécsváradra. Miután november 17—18-ra a francia csapatok is visszavonultak Nyugat-Magyarországról, november 17-én megkezdődött a nemesi felkelést lezáró nagy díszszemle Székesfehérvárnál. Az első napon a tiszántúli lovasezredek szemléje zajlott le I. Ferenc király jelenlétében, majd a csapa396