A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása
jén, nem Szvatoplukot, hanem Marótot találták ott mint Pannónia fejedelmét: ,,. . . quod Hungari Morot, non Zvatoplug in secundo eorum reditu in Pannónia reperissent principatum". Erre Kézai magyarázata az, hogy Marót volt név szerint a fellebbvaló, de nagyon elöregedvén, Veszprém várában nyugodott — Hoc idei reo esse habetur, quia Morot eius nomine maior erat, sed confectus senio repausabat in castro quod Bezprem nominatur. Csak midőn meghallotta fia szerencsétlenségét (a bánhidai vereséget), a fájdalom megölte — Audito infortunio, quod filio acciderat, morte subito ob dolorem finitivit vitam suam. 35 Vajon ki, mikor és hova temethette, a Fehér ló mondával is kapcsolatba hozható, Veszprémben meghalt Marótot, arról, de még személyéről sem szólnak a krónikás legendák, sem a szakirodalom. Hóman szerint a 998-ban morva földön folyó háborúskodások során, amiben a magyarok is részt vettek, és ekkor foglalták el Nyitra és a Vág vidékét, ,,e harcok emlékét őrzi a magyar hagyományban a morva népnévből (morave-i) megszemélyesítette Marót fejedelem alakja". 5 " Így tette Kézai Veszprémet, ha legendás eszközökkel is, de elődei, vagy az elveszett -- de még általa ismerhetett — Szent László-kori ösgesta alapján, már a honfoglalás korában, nevezetes fejedelmi székhellyé. Veszprém további, a mind mozgalmasabb évszázadok során csak emelkedő történelmi jelentősége hasonlóan kielemezhető a XIV. és XV. századi krónikákból is. Tizennegyedik századi szerkesztésű a Bécsi Képes Krónika - - Chronicon pictum Vindobonense —, Márk barát összeállítása 1358-ból, amely a régi mondai elemeket és elveszett szövegrészeket a legbővebben őrizte meg. 37 A krónikában veszprémi esemény a XXXVI. fejezetben leírt Pugna sancti regis Stephani contra Сиpan ducem című részben a Veszprém alatt legyőzött és felnégyelt lázadó Koppány egyik részének, elrettentésül a lázadókkal szemben, Veszprém várkapujára látványosságul kiszegeztetése — Ipsum verő Cupan beatus Stephanus in quatuor partes fecit mactari: primam partem misit in portám Strigoniensem, secundam in Vesprimiensem . . , 38 A büntetésül felnégyelt Koppány teste egy darabjának a veszprémi várkapura kiszögeztetése, mint visszavetített tény 998-ba, újabb, eléggé problematikusnak tűnő veszprémi történelmi esemény, még ha a tatárjárás idején az ország védelmét adó várai között mint védhető, megerősített vár, Veszprém is szerepel a magyaroknak a pápához küldött levelében, 39 és 1318-ban már a veszprémi vár kapuját említi egy oklevél. 40 Ugyanezen, Veszprémmel kapcsolatos, Koppány személyéhez fűződő eseményt adja elő két másik, XIV. századi krónikánk. A Müncheni Krónika — Chronicon Monacense — 28. fejezete és Mügéin Henrik német nyelvű prózai és rímes krónikája — Chronicon Henrici de Mügéin — 18. fejezete, 42 aminek 1358 és 1369 között írt eredeti német címe: Wie der heilig kunig sant Stephan vil gestritten hat in seiner jungent. 43 Petrus Ransanus (Ranzano), a neves olasz dominikánus, aki 1488-ban nápolyi követként járt Magyarországon, és az itt gyűjtött krónikaszövegek alapján írt, 44 Zsámboky (Sambucus) János által Bécsben, 1558-ban kiadott Epitome rerum Hungaricarum című művében két helyen ad veszprémi adatokat. A II. Indexében, Pannónia que et Hungária circumseribitur cím alatt a Dunántúl nevezetesebb helyei között, de csak igen szerényen, Veszprémet is említi egy összetett mondatban, melynek első része püspökségéről — Huic e conspectu ad occasum est Vesprimiensis dictus, que et ipsa episcopali dignitate insignis est —; a másik rész pedig a püspöknek a királyné koronázási jogáról emlékezik — eo praeterea praeclara, quod ad eius antistitem spectat coronare Hungáriáé reginas. 45 Valószínű, az átnézett krónikaszövegekben nem talált több adatot, de ugyanott Székesfehérvárról adott ismertetője többszöröse a veszpréminek. Több gondolatot szentel az 1240-ben a veszprémi Benedekhegy tövében alapított domonkos kolostor lakója, IV. Béla királynak még kiskorú leánya, Margitra - infantula Margarita —, aki szüleinek a tatárjárásból megmenekülésük emlékére tett fogadalmuk megvalósításaként került négyéves korában a veszprémi kolostorba, ahol 1246-tól 1252-ig élt — Est in oppido cui nomen est Vesprimiurn monasterium —, ahol már ekkor nagyszámú apácasereget említ Ransanus in quo per id tempus erat multitudo feminarum virginum. 4 ' A Benedekhegy alatti és a várból jól látható romos, gótikus zárdatemplom-maradvány Veszprémnek „legépebb" Árpád-kori műemléke. A várost ábrázoló régi metszeteken ez a városrész, a Szentkatalinszeg - Zenthkatherina azzonzege 48 látható legpontosabban. Beletartozott a hegy alatti, Árpád-kori oklevelekkel bizonyíthaható, alig pár éve, a műemlékek iránti bűnös gondatlanságból pusztulni (elpusztítani) hagyott, legszebb fekvésű veszprémi ép, működött vízimalom is, az akkori Veszprémvízen (Séd). E városrészen keresztül vezetett az út Jutásra. Veszprémnek a középkori legendák és krónikák világából kicsendülő történelmi és kulturális jelentősége teljes fényében a reneszánsz korban bontakozott ki. A veszprémi vár középkori belső várfala helyén, ahol egykor kemény, gyilkos küzdelem folyt török és magyar között, áll egy békésebb, kiegyensúlyozottabb, művészetet is pártoló, előző korra utalva Vetési Albert püspök 49 nevét és címerét viselő, az első keltezett magyarországi reneszánsz emlék, 50 Veszprém megbecsült műemléke, a nagy püspökről elnevezett Vetési-kő, mintegy a veszprémi reneszánsz kort szimbolizálva. Vetési Albert püspök Mátyás király bizalmi embere, a diplomáciában országát politikai rátermettséggel képviselő főpap-államférfi 51 működésének mintegy a vetülete a reneszánsz kori 298