A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Erdélyi Balázs–Sági Károly: A magyarországi régészeti légi fényképezés története és a Szent György-hegyi kolostorrom

A SZENT GYÖRGY-HEGYI KOLOSTORROM A Szent György-hegy tetején található — egyébként régtől ismert — falmaradványokra egy 1982 őszén Raposkán hallott monda irányította a figyelmünket. A Szent György-hegyi romokat első ízben a második katonai felmérés Ruine felirata jelzi. Az első írásos említés viszont csak F. S. Beudant francia geológus könyvében található,

22 aki a következőket írta: ,.Felérve ... a hegytetőre . . . Felszíne hullámos és középen kis mélyedés van, . . . kétoldalt a térszín emelkedik és pedig D-felé valamivel jobban, mint É-nak. Itt egy kis kápolna maradványait találtam. Minden vegetációs réteggel van borítva, amely nagy mennyiségű salakos anyaggal kevert ..." A következő krónikása a romoknak Szerelmey Miklós, aki 1851-ben írja: ,,Közel látszik ide, valamint Szigligethez is, Szt. György hegye, mellynek tetején szinte megvannak még a hasonnevű vár romjai. Történeteiben a két főpont ugyanaz, melly a többi e vidéki várakéiban: a tatárok pusztításai után IV. Béla idejében építtetett, s a török hazánkból kiűzetése után pusztulásnak indult".

23 Nyilván Szerelmey nyomán említi a Szent György-hegyi várat Mezriczky Péter 1877-ben, aki azt írja: ,,Ezen köröskörül szőlőkkel beplántált oldalú hegynek mintegy 100 hold területű tetején szintén IV. Béla alatt egy vár építtetett, miről azonban csak szóbeli hagyomány tanúskodik".

24 Cikkének későbbi helyén

25 viszont azt olvashatjuk: ,,A hegy teteje nyugat—északi részén épített kápolnának a romjai most is láthatók, azonban nem messze egy régi, nagyobbszerű épület falainak már csak alapkövei látszanak ..." 1892-ben Jász Géza írja, hogy „hajdan vár volt rajta, romjai is alig látszanak . . ." Hasonló nyomon járt Sági János is, akinek híres balatoni útikönyvében olvashatjuk 1902-ben:

27 ,,A hegy teteje száz hold terjedelmű. IV. Béla király a tatárjárás rettenetességén okulva, a hegytetőre várat építtetett. . . Most csak kevés, csupán ott fenn a helyszínen látható omladék és egy kápolna romjai hirdetik a vár fényes múltját, dicsőséges hajdanát." Egyik szerző a másiktól veszi át az adatokat, ez az eddigiekből is kiderül. Ugyanezen a nyomon jár egy 1909-ben megjelent útikalauz is, amelyben azt olvashatjuk a Szent György-hegyről,

28 hogy ,,. . . tetején régi várral . . . Ma csupán omladékai láthatók és a hegy északnyugati részén egy kápolna romjai". Kápolna, illetve vár, vélik a régebbi szerzők. Sajnos modernebb irodalmunk sem tud elszakadni ettől a gondolatmenettől! Dornyay Béla írja 1934-ben: ,, 1932-ben augusztusban egy ősi, faragott kövekből épült, román stílű kápolna alapfalait ásták ki a hegy ÉNY-i peremén, ennek szép bazaltkő faragványai és egyéb leletei talán még a szent királyok idejéből valók."

29 1932-ben az említett ásatást a kápolnaromnál, melyet dr. Frisch József fedezett újra fel, Dornyay Béla végezte a felfedező társaságában.

30 A helyiek úgy tudják, hogy Dornyay és Frisch ásatása során a kápolna hajójában sírokat találtak, és női sírokból fülbevalók is kerültek elő.

31 Sajnos az internálótáborba hurcolt Frisch család gazdag tapolcai magángyűjteménye utolsó szálig elkallódott a második világháború során, így ez az adat nem ellenőrizhető. 4. ábra. Szent György-hegy (Veszprém m.). A hegyorom északi része az ismeretlen eredetű kolostor helyével (Fotómozaik, VIZDOK-Foto, összeállítva Sziklai Gábor felvétele alapján, SZIG 9831101/46—48) Abb. 4. Szent György-hegy (Komitat Veszprém). Der nördliche Teil der Bergspitze mit der Stelle des Klosters unbekannten Ursprungs. (Fotomosaik, VIZDOK-Foto, zusammengestellt aus den Aufnahmen von Gábor Sziklai, SZIG 9831101/46—48.) 277