A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

rök felégette. 1574-ben (Zentbenedekkallya) a püspöknek 3 adófizető, 5 szegény, 4 zsellér, 1 újratelepített, 6 puszta, Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 3 szegény, 1 zsellér, 3 puszta, 1576-ban (Zenth Benedek kallya) a püspöknek 2 1/2 adófizető, 6 szegény, 4 zsellér, 6 puszta, Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 4 szegény és zsellér, 3 puszta, 1578-ban és 1582-ben a püspöknek 2 1/2 adófizető, 4 szegény, 6 puszta, Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 1 szegény, 1584-ben (Zenth Benedek kalla) a püspöknek 2 1/2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 1 újratelepített, 7 puszta és felégetett, Choron Jánosnak 1/2 adófizető, 1 szegény, 6 puszta, 1588-ban a püspöknek 2 1/2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 6 puszta telke van. Nádasdi Kristóf és Balassi István birtoka puszta. Hasonló a helyzet 1595-ben is. 1599-ben két egytelkes nemes 1 forint adót fizet. 1609-ben (Zenth Benedekkallia) a püspöknek és Nádasdy Tamásnak 3 adófizető, 1613-ban 2 adófizető, 2 szabados, 3 puszta, 1618-ban (Szent Benedekkallia) 1/2 adófizető, 5 szabados, 9 felégetett, 1622-ben 1 1/2 adófizető, 1626/27-ben 1 3/4 adófizető, 1635-ben és 1638-ban 2 adófizető, 1647/48-ban 1 adófizető telke van. 1696-ban (Szent Benedekkallya) több földesúr birtoka, 24 jobbágy- és zsellércsaládnak 141 hold szántóföldje van. 15 hold szőlőjük 230 akó bort terem. TÖTTÖSKAL A rovásadó-összeírásban nem szerepel. KÁPTALANTÓTI 1531-ben (Also Thothy) puszta. 1534-ben és 1536-ban csak egy Tóti szerepel, de ez a birtokosok neve után ítélve Felsőtóti lehetett, és ezért ott is tárgyalom. 1542-ben a győri káptalannak 2 adófizető, 9 szegény telke van. Az egytelkes nemesek: Tóti Tamás 50 dénár, Nemes Miklós 5 forint adót fizet. 1545-ben (Thothy) a győri káptalannak 2 adófizető, 5 szegény, Thóti Gergelynek 1 szegény telke van. Alsótótin (Also Thothy) 1569-ben és 1570-ben Gyulaffy Mihálynak 1 1/2 adófizető, 3 szegény, 2 puszta, 4 újratelepített, 1572-ben (Tothy) Gyulaffy Mihálynak 1 1/2 adófizető telkét írták össze, de ezek szerepelnek az 1573. évi hátralék jegyzékben is. 1574-ben (Alsotothy) Majtányi Lászlónak 1 1/2 adófizető, 3 szegény, 2 zsellér, 4 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor (Also Thothy) Majtányi Lászlónak 2 1/2 adófizető, 2 szegény, 2 puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben (Alsototy) Majtányi Lászlónak és Gyulaffy Györgynek 2 1/2 adófizető, 4 szegény és zsellér, 3 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Also Thothy) a győri káptalannak 2 1/2 adófizető, 7 szegény és zsellér, 4 puszta telke van. 1598-ban a győri káptalannak 16 házát írták össze. 1609-ben 3 adófizető, 1610-ben és 1612-ben 2 adófizető, 1613-ban 1 1/2 adófizető, 1618-ban 1 adófizető, 10 puszta, 2 szabados, 1622-ben (Káptalantóti) 1 1/4 adófizető, 1626/27ben 1 1/2 adófizető, 1635-ben, 1638-ban és 1647/ 48-ban 1 adófizető telke van. 1696-ban (Captalantoty) a győri káptalan birtoka. 17 jobbágycsaládnak 89 1/2 hold szántóföldje van, melybe 149 pozsonyi mérő magot vetnek. -80 kapás szőlőjük 111 akó bort terem. A nemeseknek 4 hold szőlőjük 28 kapás és 36 akó bort terem. FELSŐTÓTI 1531-ben (Thothy) Choron Andrásnak 6 adófizető, 10 szegény és puszta, 2 szabados, 1534ben Bakics Pálnak 2 adófizető, Tóti Ferencnek 1 adófizető, 1 puszta, 1536-ban Tóti Miklósnak 1 adófizető, 2 szegény, Bakics Pálnak 2 adófizető, 6 szegény, Tóti Mártonnak 1 adófizető telke van, a második összeírás szerint Tóti Péternek 1 adófizető, 2 szegény, Tóti Mártonnak 1 adófizető, Bakics Pálnak 2 adófizető, 6 szegény, 1542-ben (Felsewtothy) Thóti Gergelynek 1 adófizető telke van. Ugyanezen évi egytelkes nemesi összeírás szerint: Tóti György 32 dénár, Thóti Márton 25 dénár, Tóti Péter 50 dénár adót fizet. Az 1548. évi első összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 2 adófizető telkét írták össze, a második összeírás szerint a község felégetve és puszta. Újból csak az 1599. évi egytelkes nemesi összeírásban szerepel, de itt csak a hátralékjegyzékben Turoci János. Az 1600. évi egytelkes nemesi összeírás szerint a községben 3 család lakik. Többet nem írták össze. KÉKKÜT 1534-ben (Kewkuth) Choron Andrásnak 5 1/2 adófizető, 6 szegény, 4 puszta, 1536-ban 5 adófizető, 4 szegény, 1542-ben 7 szegény, 3 puszta telek van. Az 1548. évi összeírás szerint a községet a török felégette. 1554-ben 2 adófizető, 1555ben (Kewkuth) a kancellárnak 1 1/2 adófizető telke van. 1557-ben újból puszta községként van összeírva. 1564-ben a kancellárnak 3 adófizető, 4 szegény, 5 zsellér, 1566-ban Olaszi Mihálynak 3 adófizető, 5 szegény telke van. 1567-ben a török újra felégette. 1569-ben és 1570-ben az esztergomi érseknek 2 1/2 adófizető, 2 zsellér, 1572-ben az érseknek 3 1/2 adófizető telkét írták össze. 1573ban 1 puszta telekkel szerepel a hátralék jegyzékben, ezenkívül 2 1/2 telek adójával van még hátralékban. 1574-ben királyi birtok 2 adófizető, 4 szegény, 4 zsellér, 5 puszta telekkel. 1576-ban (Kewkut) puszta. 1578-ban és 1582-ben Zongor Jánosnak 2 adófizető, 4 szegény és zsellér, 4 puszta, 1584-ben 1 1/2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 3 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Kevkuth) Török Istvánnak 3 adófizető, 3 szegény, 3 puszta telke van. 1609-ben a fehérvári őrkanonokságnak 2, 1610ben 1 1/2 adófizető, 1613-ban (Kekkutth) 1 adófizető, 6 puszta, 2 szabados, 1618-ban 1 adófizető telke van. Az összeírás után Szent Katalin ünnepe körül a török felégette. 1626-ban és 1627-ben 1, 1635-ben 2, 1647/48-ban 1/2 adófizető telket írtak össze. 240