A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapjánn (1531–1696)

1696-ban a fehérvári őrkanonokság birtoka. A községben 8 jobbágycsalád és zsellér lakik, a 7 hold szölö 89 akó bort terem. KISAPÁTI 1531-ben (Apathy) Bakics Pálnak 12 adófizető, 6 puszta, 2 szabados, 1534-ben a pannonhalmi apátságnak 9 adófizető, 6 szegény, 4 puszta telke van. 1536-tól kezdve a Choron család birtokaként van összeírva, mégpedig 1552-ig Choron Andrásé, majd fiáé, Jánosé 1581-ig. Choron Jánosnak fiúgyermeke nem volt, és a birtokai a Nádasdi és Balassi család kezére kerültek. Margit leányát Nádasdi Kristóf, Annát pedig Balassi István vette feleségül. Nádasdi Kristóf egyik leghíresebb törökverő vitéz volt. Balassi Istvánról nem tudunk sokat, csak azt, hogy fiatalon halt meg és felesége, Annak 1600-ban már Liszti (Listius) István feleségeként szerepel. 1536-ban (Appathy) 7 1/2 adófizető, 10 szegény, 6 puszta, 1/2 bírónak átengedett, 1542-ben 4 1/2 adófizető, 14 szegény, 1545-ben 2 adófizető, 10 szegény, 1548-ban (Hegmagas Appathy) 6 1/2 adófizető, 1/2 bírónak átengedett, 2 puszta, 12 szegény, 1549-ben (Hegmagas Apáti) 4 1/2 adófizető, 13 zsellér, 2 újratelepített, 1 puszta, Choron András malmának 1 adófizető, 13 zsellér, 1550-ben (Hegymagas Apathy) 4 1/2 adófizető, 1553-ban (Hegmagasapthi) 3 1/2 adófizető, 1 szolga, 6 puszta, 8 szegény, 1554-ben szintén 3 1/2 adófizető, 1555-ben (Hegmagas Apathy) 4 1/2 adófizető, Choron János malmának 1 adófizető, 1557-ben (Hegymagasapathy) 4 adófizető, 3 szegény, 1564-ben (Hegy Magas Apathy) 6 adófizető, 7 szegény, a malomnak 1 adófizető, ezenkívül Magyar Bálintnak 6 adófizető, a provisornak 1 háza, a kocsisnak 1 háza, 1 újratelepített, 5 szegény, Magyar Bálint malmának 1 adófizető telke van. Magyar Bálint csak 1564-ben szerepel birtokosként 1566-tól kezdve újból csak a Choron család az egyedüli birtokos. Ezen évben (Hegmagas Apathy) 5 adófizető, 2 szegény, 2 felégetett, a malomnak 1 adófizető, 1567-ben (Hegmagas Apathy) 6 1/2 adófizető, 6 szegény, 2 puszta, 1569-ben és 1570-ben (Hegy Magas Apathy, Heghmagasapthy) 6 adófizető, 4 szegény, 2 zsellér, 4 újratelepített, 3 puszta, a malomnak 1 adófizető, 1572-ben 5 adófizető, a malomnak 1 adófizető, 1574-ben 3 adófizető, 6 szegény, 2 zsellér, 1 újratelepített, 1576-ban 3 adófizető, 6 szegény, 1 zsellér, 2 puszta, a malom puszta, 1578-ban (Hegymagas Apathy) és 1582-ben az első összeíráskor 5 adófizető, 3 szegény, 3 újratelepített, 2 puszta, a malom telke puszta, 1582-ben a második összeíráskor és 1584-ben (Hegymagas Apáti) 4 1/2 adófizető, 11 szegény és zsellér, 1 újratelepített, 3 puszta, 1588-ban (Hegymagas Apáti) Nádasdi Kristóf özvegyének és Balassi Istvánnak 5 adófizető, 11 szegény és zsellér, 3 újratelepített, 2 puszta, 1594-ben (Hegmagas Apáti) 5 adófizető, 19 szegény és zsellértelke van. 1599-ben az egytelkes nemesek és malmok összeírásában szerepel Országh Ferenc, ki 2 forint adót fizet. 1696-ban (Kis Apáti) Pápa várának tartozéka. 14 jobbágycsaládnak van 140 hold szántóföldje, melybe 152 pozsonyi mérő magot vetnek. A 13 hold szőlőjük 113 kapás és terem 253 akó bort. A más községbelieknek 15 hold szőlőjük van. KISFALUD 1531-ben a veszprémi püspök birtoka. Bár 12 telket összeírnak, de azzal a megjegyzéssel, hogy a község szegény és puszta. 1534-ben (Kysfalwd) a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 8 szegény, 1 szolga, 3 puszta, 1536ban 2 1/2 adófizető, 3 szegény, 1 felégetett, 1542ben (Kysffalwd) 2 adófizető, 7 szegény telke van. 1548-ban felégetve és puszta. 1554-ben Tihany várának tartozéka, vagyis a község jövedelme a vár fenntartására van rendelve. Ekkor 2 1/2 adófizető, 1557-ben 3 adófizető, 4 szegény, 1566ban 3 adófizető, 2 szegény telke van. 1567-ben a káptalannak 3 adófizető, 2 szegény, 1569-ben és 1570-ben (Kysfalwdh) a királynak 4 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, 1572-ben a káptalannak 3 adófizető telkét írták össze. 1578-tól kezdve a jövedelme a veszprémi vár fenntartására van rendelve. 1578-ban és 1582-ben 3 adófizető, 2 szegény, 2 puszta, 1584-ben 2 1/2 adófizető, 3 1/2 szegény és zsellér, 1 újratelepített, 1 1/2 puszta, 1588-ban és 1594-ben 2 adófizető, 5 szegény és zsellér, 5 puszta telke van. Újra csak 1609-ben írják össze. Ekkor (Kysfalud) 2 adófizető, 1610-ben és 1611-ben 1 adófizető, 1612-ben 1 adófizető, 2 szolga, 1618-ban 1 adófizető, 1622-ben, 1626—1627-ben, 1638-ban 1/2 adófizető telke van. 1696-ban a veszprémi káptalannak 11 jobbágycsaládja lakik a községben. KÖBÖLKÚT Ezen összeírásban is két Gulács szerepel, az egyik Köbölkút, vagy Köbölkútgulács, mely Felsőgulács néven is szerepel, a másik pedig Alsógulács, a jelenlegi Nemesgulács. . . . -ben (Kebelkwth) a sümegi plébánosnak 5 puszta, a Gyulaffy és Ecséri családnak 5 adófizető, 1534-ben (Kebelkwth) a sümegi plébánosnak 2 adófizető, 1536-ban Dörögdi Tamásnak 1, Gyulaffy Gergelynek 1, a sümegi plébánosnak 2 adófizető, 1542-ben Török Bálintnak 1 adófizető, 1545-ben a sümegi plébánosnak 1, Egyed Szigliget várnagynak 1 adófizető telke van. Ezen évben az adóval hátralékban vannak, mert a község elpusztult. 1549-ben, 1550-ben és 1551-ben a sümegi plébánosnak 1 adófizető telkét írták össze. 1564-től kezdve a két Gulács együtt van összeírva. 1564-ben Bicó Ferencnek 2 adófizető, 8 puszta, 1566-ban (Köbölkwth et also Gwlach) 2 adófizető, 1567-ben 2 adófizető, 3 szegény, 1 puszta, 1570-ben 2 adófizető, 2 szegény, 1572-ben és 1574-ben (Kobelkut et also Gwlach) 1/2 adófizető, 4 szegény, 2 puszta, 1576-ban, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor (Keobeolkuth et Also Gwlach) Bicó Bálintnak 1/2 adófizető, 5 szegény, és zsellér, 2 puszta, 1582-ben a második összeírásban (Köbölkwtht et Alsogwlach) és 241