A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

volt a mészárszékek száma, vagy Veszprémre nem érvényes az az átlag, amelyet Bácskai Vera mu­tatott ki. 89. NEMESKÉRI János—KRALOVANSZKY Alán: Szé­kesfehérvár becsült népessége a X— XI. századok­ban. SzfvÉvsz 1. (1967) 125—138 módszertani szem­pontjai és a veszprémi korai temetkezések alap­ján történt becslés. 90. Lényegileg ugyanígy fogalmaz e kérdés gazdaság­és egyháztörténet szempontjából egyaránt leg já­ratosabb szakembere; MÁLYUSZ op. cit. 162—172. 91. E régészeti kutatások azonban nem nélkülözhetik a falkutatásnak nevezett építéstörténeti kutatást és az ahhoz kapcsolódó levéltári kutatást. E há­rom pillér az, amelyen egy korszerű és tudomá­nyos igényű középkori várostörténet nyugodhat. Bármelyik forrástípus elmarad, részigazság a ku­tatási végeredmény. 92. SRH II. 396: ,,ob specialitatem nobilitati sue no­men accepit." HORVÁTH János: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos for­rások alapján. SzfvÉvsz 1. (1967) 109—110. 93. GYÖRFFY Székesfehérvár feltűnése ... op. cit. 19—20. 94. Ibidem 19. Rogerius: SRH II. 555. GYÖRFFY Bu­dapest . . . op. cit. 290 szerint ,,1240 után jött di­vatba". 95. Székesfehérvár történetének első összefoglalását adja hatalmas oklevéltári anyagra támaszkodva; KÁROLY János: Fejér megye története. Székesfe­hérvár története (Székesfehérvár, 1898) 372—504. Újabb adatokkal bővítve összefoglalóan FITZ Je­nő—CSÁSZÁR László—PAPP Imre: Székesfehér­vár (Budapest, 1966) 5—52; DEÉR József: Aachen und die Herrschersitze der Arpaden. Mitt. d. Inst, f. Ost. Geschichtsforschung 79. (1971), ill. kritikai értékeléssel; GÖCKENJAN Hans: Stuhlweissen­burg. Eine ungarische Königsresidenz vom 11—13. Jh. Beiträge zur Stadt- und Regionalgeschichte Ost­und Nordeuropas. Ed. Zernack, Klaus (Wiesbaden, 1971) 135—152. Végezetül SzfvÉvsz 1. (1967), 2. (1972), 3. (1978) szaktanulmányai. 96. A Székesfehérvár melletti Fövenyen tartott or­szággyűlésekről; KRALOVANSZKY Alán: Velence község történetéhez. Alba Regia, 4—5. (1963—64) 230—232. 97. HUSZÁR Lajos: Anjou-kori pénzverés Székesfe­hérvárott. SzfvÉvsz 2. (1972) 113—122. 98. KUMOROWITZ L. Bernát: Buda (és Pest) „fővá­rossá" alakulásának kezdetei. Tanulmányok Buda­pest Múltjából. 18. (1971) 7—58. 99. FITZ: op. cit. 6. 100. KRALOVANSZKY A. ArchÉrt 98. (1971) 280, 100 (1973) 277. A pseudoisodomum meghatározását SZAKAL Ernőnek köszönöm. E kérdéshez lásd FITZ Jenő: Notes. Alba Regia 12. (1971) 260. A fa­lat különben FÜLEP Ferenc is rómainak tartotta (szíves szóbeli közlése az 1972. évi helyszíni szak­véleménye alapján). 101. GYÖRFFY 210—213. 102. Ibidem 213—214. Ha elfogadjuk GYÖRFFY felté­telezését, hogy a mai Csákvár volt Szabolcs nyári, és a mai Pusztaszabolcs pedig a téli szálláshelye, akkor nagyon nehezen értjük meg, hogy egy kö­zeli helyen, újabb szálláshelyet tartott volna fenn Szabolcs, még akkor is, ha nem azonos időpontban használta volna szálláshelyül. 103. KNIEZSA István: Magyarország népei a XI. szá­zadban. Szent István Emlékkönyv, II (Budapest, 1938) 371. Legújabban KRISTÓ Gyula — MAKK Ferenc — SZEGFŰ László: Adatok „korai" hely­neveink ismeretéhez. I. (Szeged, 1973), II. (1974). Acta Historica Tom. XLIV., XLVIII. 104. Az 1009. évi oklevélben már szerepel: KARÁ­CSONYI Szent István . . . op.* cit. 58. 204 105. MEZEY László: Székesfehérvár egyházi intézmé­nyei a középkorban. SzfvÉvsz 2. (1972) 22. 106. KAROLY op. cit. 107. KRALOVANSZKY Alán: Az ezeréves Székesfehér­vár korai története. Élet és Tudomány, 33. (1972) 1557, 1562. 108. KRALOVANSZKY Alán: Székesfehérvár X—XI. századi településtörténeti kérdései. SzfvÉvsz 1. (1967) 35—36. Az általam itt feltételezett 10. teme­tő később ugyanott előkerült: FÜLÖP Gy. RégFüz 31. (1978) 77. 109. CSALLANY Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa (Budapest, 1956) 200. KRALOVANSZKY A. Alba Regia, 2—3. (1961—62) 173—179; 11. (1971) 165. 110. BAKAY Kornél: Gräberfelder aus den 10—11. Jaftrhundert in der Umgebung von Székesfehér­vár und die Frage der fürstlichen Residenz. Alba Regia, 6—7. (1966) 43—88; 8—9. (1968) 57—84. KRALOVANSZKY Alán: Székesfehérvár kialaku­lása a régészeti adatok alapján. SzfvÉvsz 1. (1967) 7—18. 111. Ezt FUGEDI Erik: Székesfehérvár középkori alap­rajza és a polgárság kezdetei Magyarországon. Településtörténeti Közlemények, 20. (1967) 32. Bő­vebben: Der Stadtplan von Stuhlweissenburg und die Anfänge des Bürgenstums in Ungarn. Acta Historica, 15. (1969) 103—136, állapította meg első­ként, amelyet a régészeti kutatások később meg­erősítettek. 112. Sajnos leletanyagot nem tartalmazott a kábelfek­tetéssel párhuzamosan végzett átvágás, viszont ki kell zárnunk egy esetleges őskori készítést, mivel a város területén hiányzik az erre vonatkozó egyéb régészeti leletanyag. KRALOVANSZKY Alán: The earliest church of Alba civitas. Alba Regia, 20. (1983) 84—85 és XXXII. tábla 3. kép. 113. KRALOVANSZKY ArchÉrt 99. (1972) 266. Uő. Ars Hungarica (1975). 2., 317. Uő. Alba Regia, 20. (1983) 75—88. 114. Cs. TOMPOS Erzsébet értékes szakvéleménye helyszíni tanulmányozása során. Véleményét meg­ismételte: Ars Hungarica (1975) 2., 319. KRALO­VANSZKY Alán: Baukunsthistorische Angaben zur Frage des Auftauchens des romanischen Kirchentyps in Ungarn. Folia Archeologica, 35. (1984) 111—138. 117. KRALOVANSZKY A. Alba Regia, 11. (1971) 166. 118. KRALOVANSZKY The earliest... op. cit. 79. 3. ábra. 119. A Péter-templom patrociniumához és templomhoz, ill. a mellette lévő temetkezéshez és sírkápolná­hoz lásd: KAROLY op. cit 671. FITZ Jenő: Székes­fehérvár középkorához Fehérvár 1. (1955) 68. FU­GEDI op. cit. 39. MEZEY op. cit. 22—23. 120. Wäscher Hans: Der Burgberg in Quedlinburg. (Berlin, 1959). Zaki Andrzej: Arrcheologia Ma­lopolski wczesnosredniowiecznej. (Krakow, 1974). 121. DERCSÉNYI Dezső helyszíni szakvéleménye és GYÖRFFY 102. 122. Az előzmények forrásértékű összefoglalása és ki­tűnő értékelése: DERCSÉNYI Dezső: A székesfe­hérvári királyi bazilika. (Budapest, 1942). 123. KRALOVANSZKY A. Alba Regia 8—9. (1967) 253—262. 124. KRALOVANSZKY Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez. Móra Ferenc Mú­zeum Évkönyve (1967), 121—125. 125. KRALOVANSZKY Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának és István királlyá koronázá­sának kérdéséről. Fejér Megyei Szemle, 3. (1967) 48—54. 126. GYÖRFFY 317—319. 127. SRH II. 432: „nondum erat dedicata". 128. A bazilikái eltemetéséhez: „ad sepulchrum beati Henrici in eadem ecclesia situm": SRH II. 459.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom