A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai

gondos megfigyelés, hogy a felületes szemlélők — kevés kivételtől eltekintve — nem ismerték fel benne a hordozható keresztet. Mielőtt közölnénk az alapos felmérés adatait, előre kell bocsátani, hogy sem a szegély, sem a kereszt faragása nem egészen szabályos és nem pontosan szimmetrikus. így őrzi a kőfaragó egyéni technikáját, így sorolható be hitelesen a XI. századi kőfaragványok kisszámú együttesébe. A hosszúkás téglalap alakú sírlapot magas szegély keretezi, melynek profilált belső széle kettős lépcsővel emelkedik a belső mező síkja fölé úgy, hogy a lépcsőzet keresztmetszete nem derékszöget, hanem negyedkört mutat (15. ábra). A bal és jobb oldali szegély legfelső szintjének szélessége 5,5—6 cm, a lépcsőzete 2,5 cm, együtt 8—8,6 cm. A sírlap felső végén a szegély szélessége együtt 11 cm, az alsó végén pedig 12 cm. A szegély alsó lépcsőzete általában 1 —1,5 cm-rel mélyebben fekszik a peremnél és ugyanannyival magasabban a sírlap belső mezőjénél. Utóbbi a sírlap legmélyebb része, felülete simára csiszolt és majdnem teljesen ép. Felszínének síkja kissé szabálytalan, ezért a peremszegélytől mért mélysége 2—2,5 cm között váltakozik, a jobb mező szemmel láthatóan mélyebb. A sírlap hossztengelyében, a szegélyperemmel egy magasságba emelkedik ki a csavart nyélen nyugvó kereszt, melynek a következő részeit tudjuk jól elkülöníteni: (14—15. ábra). 1. a nyújtott szárú keresztet, 2. alatta a pogácsa alakú, ovális nóduszt, 3. tovább alatta a nyél felső végéhez csatlakozó köpüt (hüvelyt), 4. ezután következik a csavart nyél. 5. végül a nyél végét védő köpű (papucs). Ez a tény önmagában azt bizonyítja, hogy a sírlap készítésekor a kőfaragó nyilván azt a feladatot kapta, hogy egy ,,de facto" meglévő, s neki mintául szolgáló tárgyról, pontosabban méltóságjelvényről készítse el a sírlap keresztjét. A jelenleg látható kereszt ábrázolása annyira hű és részleteiben is annyira reális, hogy nem lehet okunk kételkedni abban, hogy ne egy adott tárgyról vette volna az előképet, a mintát. A sírlap így mind formájában, mind tartalmi mondanivalójában egyedül áll a hazai XI. századi sírlapok között. A kereszt A sírlap olyan görög keresztet ábrázol, melynek a függőleges szára hosszabb, mint a vízszintes, de egymást szimmetrikusan metszik (14—15. ábra). A kereszt sima lap, mely fém előzményre utalhat. Hossza 43 cm, szélessége 33 cm; a négy keresztszár az 5 cm széles találkozástól a végei szélesedik. A függőleges keresztszár talpa 9,5 cm, a vízszintesé 8 cm széles. A kőfaragó pontosan 19—19, ill. 14,5—14,5 cm méretű keresztszárakat dolgozott ki. A felső szárvég erősen sérült ugyan, de így is lehetőség van végződése eredeti helyének megállapítására, hiteles mérésére. A függőleges keresztszár felső felének tengelye alig észrevehetően jobbra elhajlik anélkül, hogy az összhatást zavarná. 14. ábra. I. András király sírlapja jelenlegi állapotában Abb. 14. Die Grabplatte von König Andreas I. im gegenwärtigen Zustand 164