A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai

13. ábra. A téglaépítménybe foglalt sírlap Abb. 13. Die in einen Ziegelbau eingefaßte Grabplatte lehet. Hátlapja a fényképfelvételen látható: nyersen megmunkált, a nagyolóvésö által vájt lyukak borítják be (11. ábra). A hátlap kereszt felöli (keleti) végén keskeny harántvájat van a végétől kb. 10—12 cm-re, a nyugati végén 10—15 cm-es kiemelkedő harántsáv látható (11. ábra). A hátlapon jól látszanak a sérülések, melyek kü­lönösen a kelet felőli sarkot érintették. Körben, oldalt a kőlap simára van csiszolva, de a sérülé­sek ide is kiterjednek. A sírlap előlapján a bal oldali és a felső szegély nagyon sérült, az alsó kevésbé, a jobb oldali pe­dig csak a felső és az alsó részén hiányos, egyéb­ként ép. A kereszt bal és felső szárainak végei is sérültek, de nem annyira, hogy eredeti méretüket ne lehetne megállapítani. Lényegében a sírlap felülete aránylag ép és kiválóan alkalmas az ér­tékelésre, ikonográfiái programjának meghatá­rozására és az összehasonlításra. Az 1953. évet megelőző állapotában erre nem volt lehetőség, mert felületén a sérült és hiányos részeket szak­szerűtlenül vakolattal kiegészítették, sarkait le­kerekítve megmásították és felületét festékré­teg fedte (9. ábra). Részben ez az oka, és a nem 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom