A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai

ben I. András állítólagos sírkövét a két első oszlop vonalának megfelelő jobb oldali faltér közepébe falazták be. Рокоту Frigyes bencés írt még a restaurált monostorról, de a kriptáról és a sírkőről eléggé szűkszavúan emlékezett meg, írásából idézzük az alábbiakat: ,,Hátra van még a katakomba, mely a főoltár és az egész szentély alatt terül el. Az alapításkor I. András magyar király által épített templom maradványait a jelenlegi katakombában kell keresnünk. Itt alusszák álmukat a feltámadás napjáig az alapító és fia, Dávid. A király egyszerű, de szép sírkeresztje a lemenet 5. ábra. I. András király sírlapjának rajza Jalsovics könyvéből Abb. 5. Die Zeichnung der Grabplatte von König Andreas I. aus dem Buch von Jalsovics jobboldali részén van befalazva s vele szemközt a mozaikszerű padló alatt egy négyszögű kőszekrény s benne emberi csontmaradányok — ossarium."

49 Az ismertetett adatokból arra kell következtetnünk, hogy teljesen szakszerűtlen feltárást végeztek, de lehet, hogy nem is ez volt a cél, hanem valószínűleg a kripta alapfalainak a megvizsgálása és megerősítése. Szinte érthetetlen, hogy alig tulajdonított jelentőséget az ottani munkálatoknak a tihanyi apátság történetének első írója, Jalsovits Alfréd, aki 1889-ben megjelent kis könyvében vajmi keveset ír a templom felújításáról, a kriptában történt munkákról csupán lábjegyzetben emlékezik meg: ,,A tihanyi apátsági templom a f. 1889-diki évben restauráltatván, ezúttal a katakombában is ásatások történtek, de a melyek jelentéktelen eredményt mutatnak. Találtak ugyanis két kő koporsót csontvázzal; ... A talált ossáriumban lehetnek I. András csontjai . . ,"

5Ü Karl Lind a középkori síremlékekről írt összefoglaló munkájában a Henszlmann által közölt sírlap ábráját bemutatva kiemeli, hogy a keresztnek csavart szára van és a sírlap I. András király sírjához tartozik.

51 Pasteiner Gyula nem tartotta említésre méltónak a sírt és a sírlapot, noha a kriptáról ír. Közli viszont a felújított kripta (altemplom) belső képét, melyen jól látható a déli falhoz állított sírlap.

52 (6. ábra). Gerecze Péter a millenniumi kiállítás szobrászati emlékeiről kiadott munkájában így nyilatkozik: ,,I. Endre királyunk síremléke a tihanyi altemplomban, mint tudjuk, egyszerű kereszttel jelölt kőlap, a melyen semmi felírás nincs, s inkább csak a hagyomány, mint a történelem bizonyít valódisága mellett."

5

* Az idézetnek az a része, mely hiányolja a feliratot a sírlapon — napjainkig találkozunk a szakirodalomban ezzel a kifogással — igazolja, hogy a korai sírlapokról még nem volt kellő áttekintésük. Forster Gyula már pozitívan nyilatkozik — Récseyre hivatkozva — a sírról és a sírlapról, melynek képét is közli, és azt a véleményét nyilvánítja, hogy ,,e sírkő eredeti helye semmi esetre sem lehetett a lépcső mellett, hanem ott, hol a királyt eltemették".

54 Sági János, a Balaton környékének kiváló ismerője, részben Récseyre hivatkozva és helyszíni tapasztalatai alapján ír a kripta restaurálásával kapcsolatos ásatásról: ,,Az egyik vörös kővel letakart sír vörös kővel volt gondosan kirakva. A sírban nagyon régi csontváznak erősen porladozó maradványai voltak. E sír az egyedüli, mely a többi közül mintegy fejedelmileg kivált. A csontokat nagy gonddal takarították el éppen az alább említett keresztalakú, fogantyús pallossal díszített sírkőhöz legközelebb. Récsey Viktor régészünk azt hiszi, ha a Thuróczy és Katona kifejezette hagyomány alapos, akkor a bizonyossággal határos, hogy a sírban I. Endre csontereklyéire találtak . . . Jobbra a falban hosszúkás, kiálló sírkő van, melyre domború, keresztalakú, fogantyúval ellátott pallost véstek. Állítólag ez a király sírköve. Semmi fölírás nincs rajta. Oly egyszerű az egész, kételkedünk, hogy 153