A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai
ben egy téglalap alakú, peremes tárgy rajza látható, melynek hossza 6' 2", szélessége pedig 2' 3", vagyis átszámítva a valószínűleg bécsi lábban és hüvelykben feltüntetett méreteket, akkor a hossza 192,5 cm, szélessége pedig 71,1 cm. A hosszméret szinte azonos András sírlapjának hosszával, a szélesség viszont egy arasznyival nagyobb. Nem lehet kétséges, hogy Rómer vázlata sírlapot ábrázol, mely azóta eltűnt. Rómer után 12 évvel Henszlmann Imre már csak a kereszttel díszített sírlapról ír, melynek rajzát Eitelberger müvéből vette át, de vele szemben más jelentőséget tulajdonít a keresztábrázolásnak: ,,Van a tihanyi altemplomban egy, kötáblán látható kereszt, melyet némelyek az itt eltemetett I. András koporsójáról származottnak hisznek; azonban e keresztet utólagosan csak azon okból hozom fel, mivel e keresztnek származása bizonytalan és mert nem tartozik a fenr , 4. ábra. 1. András király sírlapjának rajza Eitelberger és Henszlmann tanulmányaiból. Abb. 4. Die Zeichnung der Grabplatte von König Andreas I. aus den Studien von Eitelberger und Henszlmann tebbi keresztek osztályába, alakjánál fogva sem, mivel ez processionalis kereszt (Vortragkreuz) s e minőségében inkább Tihany valamely régi apátját illeti." 43 Henszlmann megállapítása, hogy a tihanyi sírlapon lévő kereszt ún. körmeneti kereszt (Vortragekreuz) (4. ábra), lényegében helyes, de az a feltevése, hogy ez valamelyik tihanyi apáté lehetett, már minden alapot nélkülöz. A szakirodalomban tekintélynek örvendő Henszlmanntól e téves véleményt aztán kritika nélkül átvették az e kérdésről nem eléggé meggondoltan írók és kutatók. Jalsovics Aladár bencés szerzetes 1878-ban megjelent balatonfüredi útikalauzában így ismerteti a tihanyi királysírt: ,,Ezen őstemplom nyomait, melyben I. Endre nyomai is nyugszanak, a mostani templom katakombájában találjuk föl . . . A katakomba jobb kézrőli lejáratánál látható Endre király sírkeresztje. Ez egyszerű kőlap, középen kidomborodó kereszttel jelezve." ' (5. ábra). A temetkezőhely történetében 1889-ben jelentős esemény volt, amikor a Pannonhalmi Főapátság jóváhagyásával Simon Zsigmond tihanyi apát Czigler Győző budapesti műépítésszel elkészíttette a monostor felújítási tervét és kivitelezését. A munkálatok tervbevételére 1888. október 25én Vaszary Kolos főapát és Simon Zsigmond tihanyi apát vezetésével lefolyt tanácskozás úgy határozott, hogy a templom restaurálását 1889 tavaszán meg kell kezdeni. 1 ' 1889. május 4-én kelt levelében Vaszary főapát értesíti a tihanyi apátot, hogy ,,a tihanyi templom és kolostor restaurálási tervét" megkapta, küldi Tihanyba, hogy a munkálatokat minél előbb megkezdhessék."' 1890. február 15-i levelében a főapát már az elszámolásokat intézi, ebből következtetünk az építkezések befejezésére. 1 ' A munkálatok az év végére elkészültek és igen alaposan érintették a kriptát. A helytelenül értelmezett romantika szellemében újravakolták és romanizáló stílusban kifestették. Ekkor csináltak belőle altemplomot, tehát gyakorlatban is istentiszteleti célra használható helyiséget. Ez mind építészeti, mind szakrális szempontból elhibázott vállalkozás volt. E munkálatok szerencsére nem érintették szerkezetileg a XI. századi kripta falazatát, oszlopait és boltozatát, de nagyon is érintették a kripta járószintje alatti részt. Erdélyi e munkálatokról így számol be Récsey tudósítása alapján: ,,1889-iki restaurácziókor az altemplom talaját fölásták s több koporsómaradványt és csontvázat találtak. Amint az első oszlop irányában, a fönt említett befalazott sírkő felé folytatták az ásatást, egy vörös kövekből összeállított és ugyanolyan kőlappal födött kis négyszögű sírgödörre bukkantak, a melyben egy egy emberi csontváznak erősen porladozó maradványai voltak minden mellékletek nélkül. Miután a többi holttetem csak fakoporsóban volt, ellenben ez utóbbi csontmaradványokat épen a kereszttel ellátott sírkő közvetlen közelében nagy gonddal és nyilván későbbi, bizonytalan időben zárták e kis sírládába, mindebből Récsei Viktor a bizonyossággal határosnak tartja azon föltevését, hogy I. András csontvázának maradványára akadtak a tihanyi altemplomban. 1889152
