A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

feletti magas sziklaszirten, ahol valószínűleg Esztergomhoz, Plockhoz, s talán öskühöz és Veszprémhez hasonlóan pogány áldozati hely lehetett.

67 A fent elmondottak alapján módosíthatjuk a feldebrői templommal kapcsolatos eddigi felfogást az eredet kérdésében, az eredeti rendeltetés és a védőszent tekintetében. A templom Aba Sámuel sírtemplomaként és királyi „palotakápolnaként" épült, bizánci műveltségű építőműhely közreműködésével. Szekszárd. Bencés apátság temploma Vizsgálatunk utolsó állomása a szekszárdi apátság templomának rövid értékelése. A régészeti feltárást részletes feldolgozás követte, amely kitért az eredet kérdésére is. A négy pillérrel kilenc részre osztott belső tér minden irányban, a hossz- és keresztirányú tengelyeknek megfelelően, egy-egy téglalap alakú kisebb térrel bővül, így a tér kereszt alaprajznak megfelelően bővül, amely ismert grúz és örmény példák szerint a felépítményben jól láthatóan jelentkezett. A kereszt szárai közti kisebb négyzetes, egykor 26. ábra. Szekszárd, az I. Béla király által alapított és építtetett bencés apátsági templom alaprajza Abb. 26. Szekszárd, Grundriss der benediktiner Abteikirche die vom König Adalbert I. gegründet und gebaut worden ist alacsonyabb terekhez a két külső oldal felől egyegy félköríves apszis csatlakozik, a templom az alapot képező kereszt alaprajzon kívül nyolckaréjossá formálódik (26. ábra). Európában egyedülálló alaprajzú volt a szekszárdi apátság temploma, amelyet I. Béla királyunk építtetett — nyilván Géza fejedelem és Aba Sámuel István (Szent) királlyal, szellemi örökségével szembeszegülve — temetkezési templomként és hatalmának mindenki számára egyértelmű jeleként, egykori dukátusi (hercegi) birtokán. Az István király, illetve a történeti források szerint felesége, Gizella királynő által megvakíttatott Vazul egyik fia tiltakozott a családot ért kegyetlen sérelem ellen e több vonatkozásban jelképnek mondható nagyszerű építészeti alkotásban. Ezzel a hazai vonatkozásban monumentálisnak mondható alkotással be is fejeződött nálunk az ilyen jellegű alkotások kora, amelyek szerényebb formában és méretben jelentkeznek ismét nálunk, mintegy száz évvel később.

68 E hazánkban és Európában egyedülálló építészeti alkotás létrejöttét a feldebrői templomhoz hasonló körülmények segítették. Kijevből, I. Endre király feleségével, Anasztáziával jöhettek a Kaukázus-vidék centrális építészetét jól ismerő mesterek hazánkba. Az is lehetséges, hogy az e vidékkel kapcsolatot tartó Aba-nemzetség révén kerültek hazánkba a szekszárdi templomot építő mesterek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a feldebrői mesterek dolgoztak Aba Sámuel halála, az őt másodszor trónra lépő Péter uralkodása és végül az ő halálát követő zavaros helyzet miatt elhúzódó munkák közben a szekszárdi templom építésén a királyi kőfaragó- és építőmühely szervezett keretein belül. Az építkezéseket és a bizánci tanultságú mesterek közreműködését Béla király rövid, de a krónikák által is megörökített két mozzanata is alátámasztja. ,,. . .;országa területére a bizánci aranyat hozta forgalomba . . . Egész életében nem változtatta meg a pénz értékét . . .". Temetkezőhelyéről a következőket olvashatjuk: ,, . . . A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd . . .". A templom védőszentjének, a Szent Megváltónak névválasztása a bizánci kultúra területén kedvelt volt. Szekszárd kiválasztása a dukátusi területen a nyitrai, bizonyos vonatkozásban a feldebrői — nemzetségi birtok — helyválasztására emlékeztet bennünket.

70 III. ÖSSZEFOGLALÁS Az elvégzett vizsgálatból egyértelműen kiderül, hogy a körépítmények az őskortól kezdve ismert kultikus és temetkezési építmények. Ez utóbbiak a görög-hellén, majd a római építészetben külön-külön is virágzásnak indultak. A római császárok dicsőítésére fejlesztették ki e csoport legkiemelkedőbb emlékeit, amikor a palotaegyüttesbe foglalt monumentális centrális temetkezőhely (mauzóleum) az istenített császár életében vallási kultuszhely és hatalmi reprezentáció is volt (Róma, Angyalvár, Split, Diokle137