A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

3. Annales Parchenses a nativitate Iohannis (909—1316).

95 4. Ptolemaeus Lucensis, fráter ordinis Praedicatorum, episcopus Torcellanus: História ecclesiastica a Christo nato — 1312.

96 & 5. Chronicon pictum Vindobonense. De gestis Hungarorum ab origine gentis ad a. 1330. Bécsi képes krónika.

97 Gizelláról részletesebb adatokat közöl főleg a Hartvik-féle legenda alapján; a legjellemzőbb részleteket idézzük: „Regina verő Keisla, uxor sancti regis, dictam ecclesiam aureis crucibus, fusoriis tabulis, calicibus, gemmis et ornamentis ultra modum ditavit." Gizella királyné pedig, a szent király felesége, az említett egyházat aranykeresztekkel, ércből öntött oltártáblákkal, kelyhekkel, gemmákkal és díszes felszerelésekkel mértéken felül gyarapította. — Az Albericusnál ismertetett hamis Gizella-kép e krónikában ebben a formában maradt fenn: ,,At regina Keysla cum Buda satellite scelerum, Petrum Alamanum vei potius Venetum, fratrem regíné, regem preficere statuerunt, hoc intendentes, ut regina Keysla motus sue voluntatis pro libitu posset conplere et regnum Hungarie, amissa libertate Teutonicis subderetur sine impendimento. Willelmus autem pater Petri regis fuit fráter Sigismundi regis Burgundiorum, sed post interemptionem sancti Sigismundi venerat ad imperatorem, quem imperátor collocavit Venetiis et dederat ei sororem suam nomine Gertrud in uxorem, de qua genuit Keyslam reginam." Geréb László fordításában idézzük: „Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a német — helyesebben: velencei — Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné kénye-kedve szerint cselekedhessek, és Magyarország — szabadságát elvesztvén — akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Vilmos pedig, Péter király atyja, Zsigmond burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrúd nevű húgát adta hozzá feleségül: ettől nemzette Gizella királynét". A hamis Gizella-kép végül a magyar krónikákban meggyökeresedett, mint ezt később látni fogjuk Thuróczynál és Heltainál. 6. Anonymi Leobiensis Chronicon. A. 1—1343. „A. 991. Hoc tempore s. Hainricus adhuc non imperátor, sed tantum dux adhuc Babariae existens, dedit regi Ungariae beato Stephano sororem suam, nomine Gyslam, in uxorem, et tarn ipsum quam totum regnum suum ad fidem Christi convertit et roboravit."

98 Abban az időben Szent Henrik akkor még nem volt császár, hanem csak Bajorország hercege; Szent Istvánnak, Magyarország királyának feleségül adta húgát, név szerint Gizellát, aki mind őt magát, mind egész királyságát Krisztus hitére térítette és megerősítette. 7. Paulinus Minorita: Speculum.

99 8. Giovanni Villani, ci vis Florentinus: Historie Florentine.

100 9. Corpus chronicorum Bononiensium. II. Cronaca Varignana — 1350. 0I 10. Corbus chronicorum Bononiensium. I. Cronaca Rampona. Ab initio mundi usque ad a. 1350.

102 11. Iohannes historiographus, natione Anglus: Chronicon a creatione mundi usque ad a. Christi 1350.

103 12. Annales canonici Sambiensis a. 3—1352.'

04 13. Andreas Dandolo Venetorum dux: Chronicum Venetum a pontificatu sancti Marci ad annum usque 1339, 1342.

105 15. Martinus Fuldensis monachus: Chronicon a Christo nato usque ad a. 1379.

106 15. Annales Palidenses ab initio mundi usque ad a. 1182 auctore Theodoro monacho Palidensi.

107 16. Chronica principum Poloniae. A. 800—1382. ,, . . . genuit Stephanum regem Ungariae, anno Domini nongentesimo LXXV, cui sanctus Henricus imperátor sororem tradidit in uxorem. Et quamvis Stephanus, rex Ungarie natus fuisset de parentibus christianis, non tarnen plene conversus extitit, donee Henricus imperátor eum cum toto regno Ungarie sic ad fidem converteret..." Szülte Istvánt, Magyarország királyát az Ür kilencszáz 75. évében, akinek Szent Henrik császár a húgát adta feleségül. És bár István, Magyarország királya keresztény szülőktől született, mégsem volt teljesen megtért, mígnem Henrik császár őt Magyarország egész királyságával együtt ily módon meg nem térítette. 17. Iohannes de Fordun, Scotus: Scoti-chronicon. 18. Oes ter reichische Chronik von Anfang der Welt — 1398."° A német nyelvű krónika csupán annyit tartalmaz, hogy Henrik császár István magyar királynak adta feleségül húgát, Gizellát. A XV. SZÁZADI FORRÁSOK A források legnagyobb része követi a XIV. században már általánossá vált Gizella formulát, mely szerint Henrik feleségül adta húgát, Gizellát, István magyar királyhoz, hogy ezzel őt és országát megtérítse. Vagy csupán csak a házasságkötést említik. A források számbavételével csak azokból közlünk részletet, melyek többet, vagy újat tartalmaznak. 1. Nicolaus Burgmannus, decanus ecclesiae Spirensis: Históriáé imperatorum et regum Romanorum Spirae sepultorum a Carol о Magno ad Carolum IV, a. 1377. " 2. Compilatio chronologica auctoris anonymi a temporibus Caroli Magni ad a. 1410. "

2 3. Jacob T

winger von Königshofen, presbyter Argentoratensis: Chronik seu Die älteste Teutsche, so wol Allgemeine, als insonderheit Elsassische und Strassburgische Chronicke. Chronica maior."

3 Chronika minor."

4 4. Gobelinus Persona, decanus Bilfeldensis et officialis Paderbornensis: Cosmodromium, hoc est chronicon universale complectens res ecclesiae et reipublicae ab orbe condito usque ad a. Chr. 1418.™ 5. Udalricus Onsorgius, canonicus veteris capellae Ratisbonensis: Chronicon Bavariae. A. 602—1422. "

6 136